Nem csak a bejutás és a terem, de a gépek és is akadálymentesek lesznek Budapest első akadálymentes fitnesztermében. Az eddig sportolási lehetőséget hiába kereső mozgás-, látás- és értelmi sérülteknek nyújt nyár közepétől edzőhelyet Újlipótvárosban a Suhanj Alapítvány. De nem csak a fogyatékossággal élőket várják, bárki beugorhat egy cranking edzésre, akár a mozgássérült edzőhöz is.

Fogalma sincs, mit kell kezdeni egy kamasz gyerekkel, maximum hírből ismeri a kreatív szociálpedagógiai módszereket, és még érettségije sincs. Sokszor így jellemezhetők azok a dolgozók, akiknek az állami gondozott gyerekekről kellene gondoskodniuk. A dolog nem olyan meglepő, hiszen a szükséges papír akár nyolc általánossal és egy kamuiskola elvégzésével is megszerezhető, a rendszer pedig alig szűri ki az alkalmatlanokat. 

Magyarországon nem kerülne túl sokba a mélyszegénység felszámolása, de világviszonylatban komoly erőfeszítéseket kellene tenni ennek érdekében az ILO szerint. Magyarországon 17 millió dollárból, vagyis körülbelül 3,5 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet – derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kutatásából.

Gyöngyös, Agárd, Tata, Szigetszentmiklós. Hány városnak kell még erre a listára kerülnie ahhoz, hogy valódi változás történjen a magyar gyerekvédelem rendszerében? Hány gyereknek kell még meghalnia azért, mert a bántalmazását vagy a családon belüli erőszakot, amiben éltek, nem vették észre, nem avatkoztak közbe, nem nyújtottak védelmet nekik? 

Több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma 2013 és 2015 között – derül ki a Magyar Nemzet által megszerzett adatokból. Ennek hátterében az állhat, hogy sok hátrányos helyzetű család tudatosan választotta a gyereknek a tanulás helyett a közfoglalkoztatást, miután a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre csökkentették. Az idei esztendőtől viszont már csak „indokolt esetben” dolgozhatnak a kamaszok.