Rendőri felügyelet alá kerültek a javítóintézetek a Szőlő utcában történtek következményeként. Szakértők szerint ugyanakkor nem ez jelent megoldást a gyermekvédelmi rendszer problémáira, ennél átfogóbb változásokra lenne szükség. Zoomon kapcsoljuk Herczog Mária szociológust, gyermekvédelmi szakértőt.
Szerdától a rendvédelmi szervek látják el a javítóintézetek irányításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, miután megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb rendelete, így reagálva a Szőlő utcai intézményben történt esetekre. Közben súlyos bántalmazásokról számolt be a fővárosi Hűvösvölgyi Gyermekotthon több lakója – intézménnyel szemben eljárások indultak. Az Egyenes Beszéd vendége Molnár László gyermekvédelmi szakember.
Valamennyiünket veszélyeztet, ha a gyerekek nincsenek jól egy országban
“Legszívesebben letagadnám, de ismerem” – Molnár László a fóti gyermekotthonban dolgozó fojtogatóról
Magyar gyermekvédelem: már a Hűvösvölgyi Gyermekotthon lakói is súlyos bántalmazásokról számolnak be
„Mindenki tisztában volt azzal, hogy egyházi vonalon is akadtak olyan szereplők itt, akik nem mindig a helyes módon nyúltak a gyerekekhez”
nepszava.hu
https://nepszava.hu/3305222_gyermekvedelem-bantalmazas-jelentesek-molnar-laszlo-gyermekotthonok
Szakmai szervezetek nyilatkozatai a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatosan:
A Magyar Kriminológiai Társaság igazgatótanácsának állásfoglalása : https://www.kriminologia.hu/Allasfoglalas
A Gyermekjogi Civil Koalíció állásfoglalása: https://gyermekjogicivilkoalicio.hu/gyermekjogi-nyilatkozatok/allasfoglalas-a-gyermekotthonokban-es-javitointezetekben-tervezett-rendori-es-iskolaori-jelenletrol/
Az Ügyvédkör állásfoglalása:
SÚLYOS JOGI TÉVEDÉS A JAVÍTÓINTÉZETEKET A RENDŐRSÉG IRÁNYÍTÁSA ALÁ VONNI
A magyar jog két, egymástól élesen elkülönülő intézményt alkalmaz a fiatalkorú elkövetők kezelésére, a javítóintézeteket és a fiatalkorúak börtönét. A különbségük közöttük a jogi természetükben és a mögöttük húzódó célrendszerben rejlik. A javítóintézeti elhelyezés a Büntető Törvénykönyv által meghatározott intézkedés, amelynek elsődleges célja a fiatalkorú személyiségének fejlesztése, magatartásának korrigálása és társadalmi reintegrációja. A javítóintézetben nevelési program, oktatás, pszichológiai támogatás zajlik, így az intézet működése a gyermekvédelmi szabályozás logikájába kell, hogy illeszkedjen, a Gyvt. rendelkezésein keresztül.
A hatályos szabályozás két külön megoldást biztosít a bíróság számára, ha büntetés kiszabásánál a nevelés, a személyiségfejlesztés és a társadalomba való visszavezetés esélye még fennáll, a javítóintézeti nevelés a megfelelő eszköz; ha azonban a cselekmény súlya vagy az elkövető magatartása már a büntetés-végrehajtást indokolja, a fiatalkorúak börtöne adja a keretet.
A javítóintézetek rendőrségi vezetés alá helyezése alapvetően félreviszi a jogintézmény eredeti célját, és súlyosan sérti a fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi és gyermekvédelmi elveket. Ha a nevelést a rendészeti logikára cserélik, a nevelési cél háttérbe szorulhat, a rendszer a biztonsági, fegyelmi és parancsuralmi szemléletet helyezheti előtérbe. A döntés nemcsak szakmailag inkompatibilis, hanem jogilag is aggályos, mivel egy fiatalkorúakkal szemben való intézkedést végrehajtását rendészeti szerv alá vonni, ellentétes a Btk. szabályaival, a Gyvt. gyermekvédelmi elveivel és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével.
A rendőrség szakmai felkészültsége alapvetően más típusú feladatokra irányul, mint amit a javítóintézetek működtetése igényel. A rendészeti, közbiztonsági és bűnüldözési feladatokra képzett állomány egyszerűen nem rendelkezik azokkal a pedagógiai, pszichológiai és gyermekvédelmi kompetenciákkal, amelyek nélkülözhetetlenek a javítóintézeti nevelés eredményes működéséhez.