Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében

A nemzetközi szakmai szabályok, sztenderdek és sok nemzeti jogi szabályozás, törvény tartalmazza, hogy a gyerekeknek joguk van kifejteni a véleményüket – és ahhoz is joguk van, hogy kívánságaikat és érzéseiket figyelembe vegyék az őket érintő döntések során. A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szól iránymutatást és annak magyarázatát az Európa Tanács 2010-ben fogadta el. A meglévő nemzetközi és európai normákon, különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményen és az emberi jogokról szóló európai egyezményen alapuló iránymutatás biztosítani kívánja, hogy a gyermekek ténylegesen igénybe vehessék az igazságszolgáltatást, és annak keretei között megfelelő bánásmódban részesüljenek.

A legfontosabb alapelvek rögzítése ugyan sikeresen megtörtént nemzetközi és európai szinten, mégsem mondható el az igazságszolgáltatásról, hogy mindig gyermekbarát lenne a gyermekekkel, a fiatalokkal szemben. Egy, az Európa Tanács által ösztönzött széleskörű konzultáció keretében adott közvetlen válaszaikban a gyermekek és a fiatalok valóban a rendszerrel szembeni általános bizalmatlanságról számoltak be, és számos gyenge pontot emeltek ki, például a félelmet keltő környezetet, az életkornak megfelelő tájékoztatás és magyarázat hiányát, a családok megszólításának erőtlenségét, valamint a hosszadalmas vagy – éppen ellenkezőleg – túl gyorsan lezáruló eljárásokat.

Az európai igazságszolgáltatási rendszerek tele vannak hozzáértő, gondos döntéshozókkal és jogi szakemberrel – bírákkal, bűnüldöző szervek tisztviselőivel, szociális munkásokkal, egészségügyi dolgozókkal, gyermekjogi pártfogókkal, szülőkkel és gondviselőkkel –, akik alig várják, hogy útmutatást kapjanak mindennapos tevékenységük javításához a gyermekek legfőbb érdekeinek szolgálatában. Jóllehet az összes uniós tagállam aláírta a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, a gyakorlatban ezek biztosításához alapvető fontosságú, hogy a gyermekkorúakkal kapcsolatban álló szakértők megfelelő tudás birtokában legyenek, és értsenek egyet az alkalmazással.

Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 1991 óta a magyar belső jog része is, mégis, a tapasztalatok szerint nagyon korlátozottan ismerik az Egyezmény szövegét, tartalmát, és az ezekből következő feladatokat és lehetőségeket a gyerekekkel foglalkozó szakemberek. A gyermekek jogai körüli viták is döntően annak tudhatók be, hogy nem állnak rendelkezésre azok az ismeretek, amelyek egyértelművé tennék, hogy a gyerekek jogai nem állnak ellentétben sem a felnőttek, sem más gyerekek jogaival, és érvényesítésük, védelmük a közösség minden tagjának az érdekeit szolgálja.

A gyermeki jogok nem köthetők feltételhez, nem előzik meg őket a kötelezettségek, mivel a jogok ismerete és gyakorlása feltételezi mások jogainak a tiszteletben tartását, a gyerekek a példából, a felnőttek viselkedéséből, mintájából tanulnak, így jogaik érvényesítése mindannyiunk jogainak az érvényesülését segíti elő.

A gyermeki jogok négy alapelven nyugszanak:

–       A gyerekek joga az élethez és fejlődéshez;

–       A gyerekek joga az erőszak minden formájától való védelemhez;

–       A gyerekekkel kapcsolatos minden döntésnél az ő legfőbb érdekeiknek kell érvényesülniük;

–       A gyerekek joga ahhoz, hogy minden őket érintő kérdésben meghallgassák a véleményüket és ezt vegyék is figyelembe.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek gyakran nem rendelkeznek elég tudással, önbizalommal, és nincs kapacitásuk arra, hogy teljesítsék a jogi kötelezettségeiket, és az előírt irányelveket. Ehhez nyújt segítséget a „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” elnevezésű képzés, amely a szakértők tudásának bővítését célozza a különböző okokból veszélyeztetett vagy segítségre szoruló gyerekek jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében.

A „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” egy multidiszciplináris képzés, amely a gyermeki jogokról, a gyerekek fejlődésének sajátosságairól szól, továbbá a gyermekbarát kommunikációs készségek fejlesztését célozza, kiegészülve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatásával a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.

A képzés négy modulból épül fel, melyek a következők: Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe; Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe; Kommunikációs készségek; Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.

A képzés mindazok számára hasznos lehet, akik munkájuk során gyerekekkel kerülnek kapcsolatba. Olyan szakemberek/terepen dolgozó munkatársak számára, akik bentlakásos intézményekben vagy nevelőotthonban élő gyerekekkel/fiatalokkal foglalkoznak; akár állami, hatósági vagy civil területen dolgoznak, és munkájuk során a gyerekkel kapcsolatos jogi/igazságszolgáltatási eljárásokban vesznek részt.

A képzés során a résztvevők olyan technikákat, készségeket és ismereteket sajátítanak el, melyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesüléséhez, a gyermeki jogok védelméhez, illetve elősegítik, hogy a résztvevő szakemberek hatékony, gyermekbarát kommunikációs technikákat használhassanak a gyerekekkel munkájuk során.

A képzés a következő témakörökben alakít ki jártasságot:

– Miért, mikor, hol és hogyan figyeljünk a gyermekre és beszéljünk vele, gyermekbarát környezetben, és hogyan használjuk a tudomásunkra jutó információkat;

– Hogyan tudjuk elősegíteni a gyermekbarát jogi eljárás, bánásmód biztosítását.

A fent említett készségfejlesztés mellett további területek megismerésére teremt lehetőséget:

– Melyek a gyermeki jogok alapvető elvei;

– Melyek azok a kulcsfontosságú üzenetek, amelyekkel a szakemberek a gyermeki jogokat képviselni/érvényesíteni tudják;

– Hogyan lehet a gyerek fejlődésére és viselkedésére hatással a velük folytatott kommunikáció, és a szakemberek hogyan tudnak az egyéni szükségletekre hatékonyan figyelni, reflektálni.

A továbbképzési program célja, tartalma: A szakemberek ismereteinek bővítése és szakmai eredményességének növelése, a gyermeki jogok védelme gyermekvédelmi gondoskodásban élő, fogvatartott és az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyerekek esetében. 

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei: –

Tervezett képzési idő: 30 óra (A képzés 4 modulra tagolódik, melyek egymást követő három képzési nap alatt kerülnek megvalósításra.)

A képzés formája: csoportos képzés

A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:

– a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát,

– az egyéni és csoportmunkák elvégzése a továbbképzés során. 

A képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek:

1.) Személyi feltételek:

– oktatók,

2.) Tárgyi feltételek:

– 1 db laptop internet csatlakozási lehetősséggel, projektor, vetítővászon, flipchart tábla;

– 24 fő befogadására alkalmas terem, mozgatható asztalokkal, székekkel, flipchart táblával;

– a képzés írásos segédanyaga fűzött formában.

 A program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról a képzés indítója/szervezője gondoskodik.

20 fő jelentkezése esetén vidékre is utazunk.

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/005295

A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: S-05-003/2023

A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 32 pontot igazolunk vissza.

A képzés részvételi díja: 110 000 Ft

A képzés óraszáma (30 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó

Tel.:  06 30 459 2739

E-mail: csagyi@csagyi.hu

Képzések