A nemzetközi Korczak emlékév részeként megrendezett program célul tűzte ki, hogy a napjaink kihívásainak tükrében adjon teret a lengyel orvos gyermekekkel kapcsolatos gondolatainak. Korczak a gyermekjogok atyjaként ismert, gyermeknevelési elvei nagy hatással voltak a gyermekjogi szabályozásra. 1912-ben ő alapította a híres varsói Dom Sierot árvaházat, és több jelentős pedagógiai mű szerzője. Legfőbb üzenetét kiválóan sűríti a program mottóként használt idézete: „Nincsenek gyermekek - emberek vannak.” Korczak a gyermekeket a felnőttekkel egyenlőként kezelte, demokratikus légkörben nevelte őket, valamint küzdött szeretethez, tisztelethez és a megfelelő életkörülményekhez való jogaikért.

A program Korczak: Tíz gyufásdoboz című művéből készült előadással kezdődött, melyet Amichai Pardo izraeli színész játszott el sajókazai, baranyai és budapesti hátrányos helyzetű fiataloknak. Ők ezután a látottakat egy drámafoglalkozás keretében értelmezték. A program hivatalos megnyitója 16 órakor volt, melyet dr. Herczog Mária, a Család Gyermek Ifjúság Egyesület elnöke és az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja Batia Giladdal, a Nemzetközi Korczak Egyesület elnökével közösen nyitott meg.  A technika ördöge ugyan keresztbe tett a tervezett skype beszélgetésnek, de Batia írásos üzenetben köszöntötte a körülbelül ötvenfős hallgatóságot, és összegezte Korczak munkásságát, főbb elveit. Batia kiemelte, hogy Korczak nem egy laissez faire típusú modellt hirdetett, mert hitte, hogy a jog felelősségvállalással is jár. Korczak küzdött a gyermekek túlzott védelme ellen, és felemelte szavát a gyermekek egyenlő bánásmódhoz, saját tulajdonhoz, pénzhez, tévedéshez való jogaiért. Herczog Mária rámutatott a magyar közfelfogás gyermekjogok felé mutatott rosszallására, és hangsúlyozta, hogy a liberális nevelés nem egyenlő a parttalan szabadsággal, csupán értelmes és jó kereteket biztosít az optimális fejlődéshez.

A megnyitót követő gyerek-kerekasztal beszélgetés részben a résztvevő gyerekek száma miatt elmaradt, helyette egy interaktív csoportbeszélgetés kezdődött a nézők bevonásával. Ennek során a jelenlévőket két csoportba rendezték, akik a gyermekek és a felnőttek helyzetébe helyezkedve a magyarországi oktatás jelenlegi és ideális jellemzőiről folytattak érdekes és érdemi vitát. Közben kihirdették az értékelését egy kérdőívnek, amely hasonló témában gyermekek számára készült. Ez alapján a gyerekek az iskolában több játékot, olvasást, és kevesebb dolgozatot szeretnének, jó magatartású, fegyelmezett osztálytársakat, és mindemellett olyan tanárokat, akik kedvesek, türelmesek, megbocsátóak, megértőek.

A Korczak emlékprogram legérdekesebb és legnépszerűbb része azonban kétség kívül a felolvasóesttel egybekötött szakmai beszélgetés volt. A Korczak írásaiból, köztük a treblinkai koncentrációs táborban vezetett naplójából, a Katona József Színház két színésze, Fullajtár Andrea és Borbély Alexandra  olvasott fel.  Korczak eszméi ezekben a logikus érvelésekben, színes anekdotákban mindenki számára érthetővé, közelivé válhattak. Az értelmező felolvasásokkal felváltva, Pikó András beszélgetett Herczog Máriával Korczakról és az emberarcú pedagógiáról. A Család Gyermek Ifjúság Egyesület vezetője rávilágított, hogy a mai oktatási, gyermekvédelmi és gyermekjogi irányelvek nem jelentenek újszerű intenciókat. Véleménye szerint a Korczak korabeli pedagógiai viták nem különböznek lényegét tekintve a 21. század reformpedagógusi vitáitól. A fő kérdés még ma is a gyermekek és felnőttek egyenrangúságát érinti. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének huszonharmadik évfordulóján Korczak százéves üzenete még mindig ellenérzésekbe ütközik, és a gyermekek azonos tisztelete nem elfogadott sem a közvéleményben, sem a pedagógiában. Herczog Mária hangsúlyozta, hogy szükség van Korczak újbóli felfedezésére, rá kell mutatni szellemi örökségének aktualitásaira. Herczog párhuzamot vont a gyerekekhez való viszonyunk, és önmagunkkal és az emberiséggel való viszonyunk között. Szerinte a kapcsolatunk a gyermekekkel a felnőtt társadalommal való problémáinkat tükrözi. Szó esett továbbá a felelősségi körök átalakulásáról, annak újradefiniálásának szükségességéről. Magyarországon hajlamosak az emberek téves képet alkotni az állam és a szülő gyermekvédelmi feladatairól, miközben az egymás iránti elvárások párhuzamosan nőnek. A gyermekjogi szakértő a legfőbb problémát a megfelelő társadalmi és szakmai diskurzus hiányában látta. „Politikai állásfoglalás van, de érdemi társadalmi és szakmai vita nincs a gyermekvédelmi, gyermeknevelési kérdésekről. A meg nem vitatás pedig furcsa gondolatokat szül, pedig a tisztázó szakmai beszélgetések könnyen oldanák a kínokat.”- mondta.

A rendezvény érzékelhető interaktivitásra törekvése összhangban áll e párbeszéd kialakításának igényével. A délutánkövetkező akkordja is erre törekedett. A nézőtér átalakult és egy rendhagyó konfliktus megoldó gyakorlat kezdődött. Ennek keretében az Import Impro társulat családterapeuták segítségével újraértelmezte, átalakította azokat a szituációkat, amiket a résztvevők felvetettek, eltérő megvilágításba helyezve az eredeti problémahelyzeteket. A változatos rendezvény egy Korczak életéről szóló dokumentumfilm vetítésével zárult.

Janusz Korczak és a tiszteletére rendezett emlékest üzenete, hogy a gyermekeknek meg kell adni az őket megillető tiszteletet és támogatást, és egyenrangú félként kell kezelni őket.  Így szeressük tehát a gyerekeket!