Az egyszülős családszerkezetben élőknek nemcsak anyagi nehézségekkel, hanem folyamatos speciális mentális, lelki terhekkel, eltérő adottságokkal kell nap mint nap szembesülniük. A terápiás támogatás szempontjait vizsgálva ugyanakkor elmondható, hogy sem Magyarországon, sem a világon máshol nem szentelnek elegendő figyelmet ezen csoport tagjai mentális egészségének, holott olyan speciális helyzetek, életfordulók és életciklus váltások jellemzik őket, amelyek ezt szakmailag és társadalmilag is indokolnák.

Az egyszülős családok mentális támogatása mindenképpen hosszú távú előnyöket hordoz az élet minden területén: az egészségügytől kezdve, az oktatáson át, a munkaerő-piaci helyzetig, különös tekintettel a szociális támogató közegre, ahol kellően érzékenyített és a specifikus jellemzőkről elegendő tudással bíró munkatársak szerepe kiemelt fontosságú lehet a hatékony segítés érdekében.

A családsegítésben, a szociális ellátórendszerben a szakemberek egyre több egyszülős családdal találkoznak, egyre többen vállalják, hogy segítségre szorulnak, válás, egyedüli szülőként történő gyerekvállalás következményeképpen, és közöttük is egyre többen tudatosan kérnek mentális támogatást az egyéb segítség mellett. Annak érdekében, hogy ez a támogatás létrejöjjön, fontos, hogy a szakemberek tisztában legyenek azokkal a speciális életfordulókkal, elakadásokkal, működésbeli jellegzetességekkel, amelyek az egyszülős családokat jellemzik.

Az egyszülős családokkal a támogatás szempontjából kiemelten érdemes foglalkozni a következő kérdésekkel kapcsolatban:

• különélő szülő szerepe/hiánya;
• tágabb családi környezet (elfogadás, támogatás);
• szülő-gyerek konfliktus (szimbiózis, nehezített leválás, vagy drasztikus leválás);
• hiányzó férfi, női minta;
• szociális támogató közeg kiemelt szerepe (pedagógusok, egészségügyi szakemberek);
• bűntudat, stigma kezelése mind az egyedül nevelő szülőben, mind a gyerekben;
• új kapcsolat létrehozásához stabil önkép, pozitívabb esélye.

Az „Egyedül nevelők - szakemberek érzékenyítése az egyszülős családok speciális élethelyzetére” elnevezésű képzésünk egy több éve működő támogató csoport tematikájára és szemléletére épül, melynek lényege, hogy a csoport résztvevői segítséget kapnak abban, hogy saját élethelyzetükre ránézzenek, az egyszülősségből fakadó elakadásaikkal foglalkozzanak és előre lépjenek ezek megoldásában. Az a bűntudat és szorongás, amely ezekben az élethelyzetekben az egyedülálló szülőben nagyon gyakran jelen van, a mellettük felnövő gyerekek hosszú távú párkapcsolati magatartására is negatív befolyással bír, ezért kiemelt cél a "jövő tehermentesítése", ennek érdekében pedig a helyi közösségekben hasonló élethelyzetben lévők, illetve hasonló életkorú gyerekeket nevelők közösségépítésének elindítása, támogatása, ezáltal annak megtapasztalása, hogy a csoportok ereje mennyire megtartó lehet számukra.

A képzés tematikája alapvetően az egyszülős családok speciális élethelyzetéből fakadó elakadásokra fókuszál, sajátélmény alapú megközelítéssel, jövőorientált fókusszal, az alábbi felépítésben:

• Az ismerkedések után az egyszülősséghez való viszonyt, a külvilág felől érkező visszajelzéseket és a belső megéléseit járjuk körül;
• A kiterjesztett család, a családi minták, együttműködések megismerése után foglalkozunk a családban található szerepekkel, feladatokkal, határokkal, ki hogyan éli és alakítja ezeket;
• Ezt követően történik a külvilággal való kapcsolatok működése és az erőforrások számbavétele;
• Foglalkozunk a gyerekekkel, és a hozzájuk kapcsolódó és velük folytatott kommunikációval;
• Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a családban nem élő másik szülővel kapcsolatos érzéseket is körüljárjuk;
• Beszélünk továbbá megoldási stratégiákról, a kapcsolatépítési és önismereti lehetőségek tágításáról és a jövőbeni célokról.

A képzés során a csoport tematikájának megismerése mellett a folyamatos segítői reflexiók, a saját egyéni és szakmai tapasztalatok, érzések mentén haladunk. Ezek megosztása és az esetek átbeszélése eredményeképpen születhet meg a résztvevőkben az a segítői attitűd, amely eredményeképpen az egyszülős családokban élőket érzékenyebben, nyitottabban, sztereotipizálás nélkül tudják majd támogatni.

A továbbképzési program célja, tartalma: A résztvevő szakembereket érzékenyíteni, és megismertetni őket az egyszülős családok, egyedül nevelő szülők speciális életciklus váltásaival, elakadásaival, és olyan élethelyzetekkel, amelyek általánosságban jellemzik őket, és amelyek ismeretében a szakemberek hatékonyabb támogatást, célzottabb segítséget tudnak nyújtani számukra.

Képzési idő: 2 képzési nap, naponta 10 óra

A képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírása: Záró-dolgozat elkészítése a képzés záró részében, mely az elsajátított ismeretanyagra koncentrál.

A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:

- a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát.

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/005295

A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: T-05-007/2024

A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 24 pontot igazolunk vissza.

A képzés részvételi díja: 80.000 Ft

A képzés óraszáma (20 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

A továbbképzés egységeinek célja, tartalma, terjedelme és a tanegységekhez rendelt óraszáma:

Az első képzési nap során, az ismerkedések után beszélünk az egyszülős családokról a számok tükrében, kutatások, statisztikai adatok, demográfiai folyamatok mentén. Emellett bemutatjuk az egyszülősség okait, előfordulási formáit, következményeit, az egyszülősséghez való viszonyt, a külvilág felől érkező visszajelzéseket és a belső megéléseit járjuk körül. A rendszerszemlélet fogalmainak megismerése után foglalkozunk a családban található szerepekkel, feladatokkal, határokkal, a jelenlévők saját családi mintáin keresztül.

Időtartama: 10 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Önálló bemutatkozás, Megbeszélés, Csoportos feladatmegoldás, Előadás, Egyéni feladatmegoldás, Szóbeli értékelés

A második képzési nap során esetismertetéseken, saját szakmai tapasztalatokon, személyes reflexiókon keresztül nézünk rá az egyszülős családokkal való tapasztalatokra, és ennek keretében foglalkozunk a sztereotípiákkal.   Bemutatjuk a tipikus egyszülős rendszer elakadásait, az általánostól eltérő életciklusokat. Fontos csoportmunka téma a külvilággal való kapcsolatok működése és az erőforrások keresése, valamint az egyszülős családok tagjainak "túlélési" stratégiáinak megismerése. Foglalkozunk továbbá a különböző életkorú gyerekekkel, és a hozzájuk kapcsolódó és velük folytatott kommunikációval. Beszélünk továbbá megoldási stratégiákról, kapcsolatépítési és önismereti lehetőségek tágításáról, jövőbeni célokról, a segítők szereplehetőségeiről.

A képzés zárásaként a záró-dolgozat megírásán és értékelésén túl az elégedettségi vizsgálat kérdőívének kitöltésére, az oktatói és résztvevői értékelő megbeszélésre és összegzésre, kérdésfeltevésre, illetve a felmerülő kérdések megválaszolásra kerül sor.

Időtartama: 10 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Megbeszélés, Egyéni- és csoportos feladatmegoldás, Előadás, Egyéni feladatmegoldás, Értékelés

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó

Tel.: (+36-1) 225-3526, 06-30-459-2739

Web: www.csagyi.hu

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ügyfélfogadási idő:

Hétfőtől- péntekig: 9-16 óráig

A nemzetközi szakmai szabályok, sztenderdek és sok nemzeti jogi szabályozás, törvény tartalmazza, hogy a gyerekeknek joguk van kifejteni a véleményüket – és ahhoz is joguk van, hogy kívánságaikat és érzéseiket figyelembe vegyék az őket érintő döntések során. A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szól iránymutatást és annak magyarázatát az Európa Tanács 2010-ben fogadta el. A meglévő nemzetközi és európai normákon, különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményen és az emberi jogokról szóló európai egyezményen alapuló iránymutatás biztosítani kívánja, hogy a gyermekek ténylegesen igénybe vehessék az igazságszolgáltatást, és annak keretei között megfelelő bánásmódban részesüljenek.

A legfontosabb alapelvek rögzítése ugyan sikeresen megtörtént nemzetközi és európai szinten, mégsem mondható el az igazságszolgáltatásról, hogy mindig gyermekbarát lenne a gyermekekkel, a fiatalokkal szemben. Egy, az Európa Tanács által ösztönzött széleskörű konzultáció keretében adott közvetlen válaszaikban a gyermekek és a fiatalok valóban a rendszerrel szembeni általános bizalmatlanságról számoltak be, és számos gyenge pontot emeltek ki, például a félelmet keltő környezetet, az életkornak megfelelő tájékoztatás és magyarázat hiányát, a családok megszólításának erőtlenségét, valamint a hosszadalmas vagy – éppen ellenkezőleg – túl gyorsan lezáruló eljárásokat.

Az európai igazságszolgáltatási rendszerek tele vannak hozzáértő, gondos döntéshozókkal és jogi szakemberrel – bírákkal, bűnüldöző szervek tisztviselőivel, szociális munkásokkal, egészségügyi dolgozókkal, gyermekjogi pártfogókkal, szülőkkel és gondviselőkkel –, akik alig várják, hogy útmutatást kapjanak mindennapos tevékenységük javításához a gyermekek legfőbb érdekeinek szolgálatában. Jóllehet az összes uniós tagállam aláírta a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, a gyakorlatban ezek biztosításához alapvető fontosságú, hogy a gyermekkorúakkal kapcsolatban álló szakértők megfelelő tudás birtokában legyenek, és értsenek egyet az alkalmazással.

Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 1991 óta a magyar belső jog része is, mégis, a tapasztalatok szerint nagyon korlátozottan ismerik az Egyezmény szövegét, tartalmát, és az ezekből következő feladatokat és lehetőségeket a gyerekekkel foglalkozó szakemberek. A gyermekek jogai körüli viták is döntően annak tudhatók be, hogy nem állnak rendelkezésre azok az ismeretek, amelyek egyértelművé tennék, hogy a gyerekek jogai nem állnak ellentétben sem a felnőttek, sem más gyerekek jogaival, és érvényesítésük, védelmük a közösség minden tagjának az érdekeit szolgálja.

A gyermeki jogok nem köthetők feltételhez, nem előzik meg őket a kötelezettségek, mivel a jogok ismerete és gyakorlása feltételezi mások jogainak a tiszteletben tartását, a gyerekek a példából, a felnőttek viselkedéséből, mintájából tanulnak, így jogaik érvényesítése mindannyiunk jogainak az érvényesülését segíti elő.

A gyermeki jogok négy alapelven nyugszanak:

-       A gyerekek joga az élethez és fejlődéshez;

-       A gyerekek joga az erőszak minden formájától való védelemhez;

-       A gyerekekkel kapcsolatos minden döntésnél az ő legfőbb érdekeiknek kell érvényesülniük;

-       A gyerekek joga ahhoz, hogy minden őket érintő kérdésben meghallgassák a véleményüket és ezt vegyék is figyelembe.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek gyakran nem rendelkeznek elég tudással, önbizalommal, és nincs kapacitásuk arra, hogy teljesítsék a jogi kötelezettségeiket, és az előírt irányelveket. Ehhez nyújt segítséget a „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” elnevezésű képzés, amely a szakértők tudásának bővítését célozza a különböző okokból veszélyeztetett vagy segítségre szoruló gyerekek jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében.

A „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” egy multidiszciplináris képzés, amely a gyermeki jogokról, a gyerekek fejlődésének sajátosságairól szól, továbbá a gyermekbarát kommunikációs készségek fejlesztését célozza, kiegészülve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatásával a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.

A képzés négy modulból épül fel, melyek a következők: Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe; Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe; Kommunikációs készségek; Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.

A képzés mindazok számára hasznos lehet, akik munkájuk során gyerekekkel kerülnek kapcsolatba. Olyan szakemberek/terepen dolgozó munkatársak számára, akik bentlakásos intézményekben vagy nevelőotthonban élő gyerekekkel/fiatalokkal foglalkoznak; akár állami, hatósági vagy civil területen dolgoznak, és munkájuk során a gyerekkel kapcsolatos jogi/igazságszolgáltatási eljárásokban vesznek részt.

A képzés során a résztvevők olyan technikákat, készségeket és ismereteket sajátítanak el, melyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesüléséhez, a gyermeki jogok védelméhez, illetve elősegítik, hogy a résztvevő szakemberek hatékony, gyermekbarát kommunikációs technikákat használhassanak a gyerekekkel munkájuk során.

A képzés a következő témakörökben alakít ki jártasságot:

- Miért, mikor, hol és hogyan figyeljünk a gyermekre és beszéljünk vele, gyermekbarát környezetben, és hogyan használjuk a tudomásunkra jutó információkat;

- Hogyan tudjuk elősegíteni a gyermekbarát jogi eljárás, bánásmód biztosítását.

A fent említett készségfejlesztés mellett további területek megismerésére teremt lehetőséget:

- Melyek a gyermeki jogok alapvető elvei;

- Melyek azok a kulcsfontosságú üzenetek, amelyekkel a szakemberek a gyermeki jogokat képviselni/érvényesíteni tudják;

- Hogyan lehet a gyerek fejlődésére és viselkedésére hatással a velük folytatott kommunikáció, és a szakemberek hogyan tudnak az egyéni szükségletekre hatékonyan figyelni, reflektálni.

A továbbképzési program célja, tartalma: A szakemberek ismereteinek bővítése és szakmai eredményességének növelése, a gyermeki jogok védelme gyermekvédelmi gondoskodásban élő, fogvatartott és az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyerekek esetében. 

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei: -

Tervezett képzési idő: 30 óra (A képzés 4 modulra tagolódik, melyek egymást követő három képzési nap alatt kerülnek megvalósításra.)

A képzés formája: csoportos képzés

A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:

- a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát,

- az egyéni és csoportmunkák elvégzése a továbbképzés során. 

A képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek:

1.) Személyi feltételek:

- oktatók,

2.) Tárgyi feltételek:

- 1 db laptop internet csatlakozási lehetősséggel, projektor, vetítővászon, flipchart tábla;

- 24 fő befogadására alkalmas terem, mozgatható asztalokkal, székekkel, flipchart táblával;

- a képzés írásos segédanyaga fűzött formában.

 A program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról a képzés indítója/szervezője gondoskodik.

20 fő jelentkezése esetén vidékre is utazunk.

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/005295

A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: S-05-003/2023

A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 32 pontot igazolunk vissza.

A képzés részvételi díja: 90.000 Ft

A képzés óraszáma (30 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó

Tel.: (+36-1) 225-3526, 06-30-459-2739

Web: www.csagyi.hu

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ügyfélfogadási idő:

Hétfőtől- péntekig: 9-16 óráig

A továbbképzés egységeinek célja, tartalma, terjedelme és a tanegységekhez rendelt óraszám:

1. Modul - Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe: A résztvevők megismerkednek a gyermeki jogok kapcsán a nemzetközi és regionális összefüggésekkel, a gyermekek jogairól szóló egyezmény meghatározó alapelveivel, továbbá a gyermeki jogok országos és szakmai specifikációival.

Időtartama: 6 óra

2. Modul - Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe: Ez a képzési rész a gyermeki fejlődés és kommunikáció alapvető elemeit, sajátosságait, egymásra gyakorolt hatását, gyermeki jogokkal való kapcsolatát veszi számba.

Időtartama: 6 óra  

3. Modul - Kommunikációs készségek: A továbbképzés harmadik moduljában a résztvevők ismeretek szereznek arról, hogy mikor, miért és hol kell a szakembereknek beszélniük a gyerekekkel; mit tegyenek a tudomásukra jutó információval; miként ismerjék fel és alkalmazzák a non-verbális kommunikációs jeleket; hogy ismerjék fel és küzdjék le a kommunikációs gátakat; hogyan kommunikáljanak problémás magatartású és serdülő fiatalokkal; hogyan használhatják az alternatív kommunikációs módszereket; illetve, hogy pontosan mit is jelent és hogyan alkalmazható a gyermekbarát kommunikációs stílus, tónus, nyelv és megközelítés.

Időtartama: 12 óra  

4. Modul - Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról: A képzés utolsó részében bevezetésre kerül sor ’az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról’ című dokumentumba, ennek kapcsán pedig a résztvevők mélyebb betekintést nyernek abba, hogy mitől lesz az igazságszolgáltatás rendszere gyermekbarát, és hogy melyek a fontos lépések egy gyermekbarát igazságszolgáltatási eljárás előtt, alatt és után.

Időtartama: 6 óra

Pedagógusok számára szervezett továbbképzéseink résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítés

A továbbképzési program megnevezése: „Facilitátor képzés - a jóvátételi eljárás levezetése”

A továbbképzési program alapítási engedélyének száma: 82/185/2012.

Lezajlott továbbképzések:

1.) A továbbképzés ideje: 2012. október 8-12., Helyszíne: 8840 Csurgó, Kossuth utca 1.

Az elégedettségi kérdőívek alapján a képzésen részt vevők a tréning lebonyolításával és szervezettségével kapcsolatban is elégedettek voltak. Mindnyájan pozitívan értékelték a tréning tartalmát, a képzők felkészültségét. Teljes mértékben választ kaptak a képzés során kérdéseikre, és a meglévő problémáikra is nagy arányban megoldásokat találtak. Egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a tréning során elegendő idő jutott a kérdéseik feltevésére és megvitatására.

A leginkább az alábbiakat emelték ki a képzés hasznosságával kapcsolatban: lehetőséget teremtett megismerni egymást egy másik oldalról; megismertette őket a facilitáció módszerével; a konfliktusok rendezésének új módját ismerték meg; segítséget nyújt a mindennapi kommunikációban; szemléletváltást kapott az új módszer segítségével; különböző személyiségű emberekkel való bánásmód tudatos kezelését teszi lehetővé; kérdezéstechnika elsajátítása; konfliktuskezelés hatékonyságának növelését segítette elő.

A résztvevők a képzés gyakorlatorientáltságát, interaktivitását, a tanfolyam légkörét értékelték a legpozitívabban.

A képzés által többen megerősítést nyertek abban, hogy jól végzik pedagógusi feladataikat, ám egyetértettek abban, hogy a tanultak beépíthetőek mindennapi munkájukba, és ezen túl magánéleti szinten is tudják az itt elsajátított ismereteket használni.

2.) A továbbképzés ideje: 2013. november 13.- 2013. november 29., Helyszíne: 3700 Kazincbarcika, Május 1. utca 11.

A tervezett tematika szerint haladt a képzés, amelyet nagymértékben támogatott a csoport résztvevőinek felkészültsége, szakmai tapasztalatai és az új módszer iránti fokozott érdeklődése, nyitottsága. Nyitottság, empátia, tolerancia és derűs hangulat jellemezte a továbbképzést. A résztvevők a képzés egész ideje alatt aktívan közreműködtek a csoportmunkák során. Probléma nem merült fel a képzés ideje alatt.

Az elégedettség-vizsgálat alapján a résztvevők leginkább a képzés során elsajátított szemléletet és technikát tudják alkalmazni pedagógusi munkájukban, továbbá családi és munkahelyi kapcsolataikban, ezen belül is kifejezetten a helyes kérdésfeltevési technikákat, a kommunikációs módokat, a konfliktuskezelés módszertanát emelték ki, mint a legjobban alkalmazható elemeket. Az úgynevezett szimulált esetgyakorlatok, azaz a tapasztalati úton szerzett tudás volt a legtöbbjük számára a legjobbra értékelt képzési elem.

A csoport tagjai elégedettek voltak a képzés helyszínével, az oktatók felkészültségével és az oktatási módszerekkel is, pozitívan értékelték a képzés hangulatát, annak gyakorlatorientáltságát és a többi résztvevő nyitottságát is.

3.) A továbbképzés ideje: 2015. október 9. – 2015. október 22., Helyszíne: 7691 Pécs - Vasas, Bányatelep 42.

A facilitátor képzés tematikája az optimális csoportlétszámra való tekintettel, jól tervezhető időkeretek mellett teljességében megvalósult, speciális fókuszpontokkal: a módszer elméleti hátterének áttekintésére, ezen belül a veszélyeztetett gyermek és fiatalkorúak családi és iskolai konfliktusainak kezelésére kellett nagyobb hangsúlyt fektetni.

Nagyon aktív, kreatív szakemberek vettek részt ebben a csoportban. Szinte mindenki jelezte, hogy korábbi, problémás esetét jobban és tudatosabban kezelte volna, ha ismert volna hasonló technikát, mint amit a képzés során megismert.

Az elégedettség-vizsgálat alapján problémának igazából azt jelezték vissza, hogy vannak esetek, amiben nem tudják elképzelni, hogy a sérelmet szenvedett fél részt kívánjon venni jóvátételi szemléletű eljárásban, illetve, hogy nehézséget okozhat a módszer elterjesztése, ha nincs a szemléletnek társadalmi támogatottsága.

Volt, akinek többéves, a téma iránt meglévő alapvető ellenállását sikerült aktív implementációba átfordítani, és volt, aki több, hasonló jellegű továbbképzés után is számtalan új elemet itt látott először. Többen kifejezetten hasznosnak találták az elmélet és teoretikus dilemmák körbejárását, mert ez nagymértékben hozzájárult a pozitív aktivitáshoz a gyakorlati képességfejlesztésre törekvő blokkokban.

4.) A továbbképzés ideje: 2015. október 17. – 2015. október 30., Helyszíne: 7691 Pécs - Vasas, Bencze József utca 13/1.

A facilitátor képzés tematikája teljességében megvalósult. Nagyon gyakorlatorientált szakemberek vettek részt a képzésen, akik mély betekintést és jártasságot szerezhettek a jóvátételi eljárás előkészítésében, megszervezésében és levezetésében a képzés során.

A résztvevők közül a legtöbben halottak már a mediációról és facilitálásról, de nem volt lehetőségük a szakirodalom értelmező elemzésére és gyakorlati ismeretek megszerzésére.

A szimulációs szerepjátékokba a résztvevők eredményesen építették be a pedagógusi munkájukban szerzett rutinjukat, használták képességeiket.

Az elvégzett elégedettség-vizsgálat összesítése alapján a módszer résztechnikáinak kigyakorlási lehetősége és a szemléleti változások, az attitűdformálás fontossága, a gyerekek és fiatalok mellett a szülők bevonása, aktivitásának elősegítése nyerte meg leginkább a résztvevőket.

Úgy vélték, hogy az alkalmas esetek kiszűrési technikája, a szerepjátékok végigjátszása és elemzése a leginkább működő gyakorlatok a képzésben. A legtöbben jelezték, hogy a megismert módszer, a jóvátételi eljárás, jól alkalmazható lesz számukra az arra alkalmas esetekben.