A társadalmi kohézió erősítése az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében a Gödöllői kistérségben c.TÁMOP-5.6.1.C-11/1-2011-0005 projekt bemutatása

Háttér: Magyarországon 2010-ben 13,5 %-kal emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, Pest megyében 36.656-ról 37.200-ra. Az összes bűncselekmény 33,1%-át az ország központi részén, Budapesten és Pest megyében követték el. A bűnmegelőzési szervezetek munkáját vizsgálva megállapítható, hogy a következőkben felsorolt problémák általánosak: nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakmai apparátus (pszichológus és lelki gondozó) az áldozatsegítés területén; együttműködés hiánya az áldozatsegítő intézmények között, működés nem hatékony; szűk szolgáltatási háttér. Szükséges lenne pszichológiai, szociális, és lelki segítségnyújtás biztosítására; konfliktuskezelésre nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a bűnmegelőzéshez kapcsolódóan; a társadalom tagjai nem tudják, hogy ha szükséges, hogyan tudják megvédeni magukat, így alacsony a biztonságérzetük; a média lakosságinformáló szerepének alacsony hatékonysága a bűn- és baleset megelőzésben; financiális gondok. Várható eredmények: helyi együttműködés rendszere kialakul az áldozatsegítés területén az állami és nem állami intézmények között, áldozatsegítéssel foglalkozó szakemberek továbbképzése valósul meg, új technikákat sajátítanak el, munkájuk hatékonyabbá válik. Az áldozatoknak tanácsadást nyújtunk, a szakembereket tréningeken képezzük tovább, amelyekkel hozzájárulunk az áldozattá válás megelőzéséhez, és növeljük a lakosság biztonságérzetét.

A projekt általános célja:

• Az állampolgárok áldozattá válásának megelőzése
• Az áldozattá vált személyek társadalomba való visszailleszkedésének elősegítése, az áldozatok biztonságérzetének növelése
• Az áldozattá válás ismétlődésének megelőzése
• Az állampolgárok áldozattá válásának megelőzését, illetve a bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele
• A bűncselekmények számának csökkenése.

A konstrukció részcéljai:

• Erősíteni szükséges a nagy és kisközösségek, az intézmények és az állampolgárok önvédelmi képességét és a bűnözéssel szembeni védettségét.
• Az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakítása/fejlesztése, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül.
• A potenciális áldozatok felkészítése és az áldozattá vált személyek számára biztosított szolgáltatások (pl. pszichológiai tanácsadás, szociális támogatás) nyújtása széles körben, az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, az ismételt áldozattá válás lehetőségének csökkentése.
• A településen felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése.
• Az áldozattá vált személyek társadalomba való visszailleszkedésének segítése, a közvetlen környezetükben élők empatikusabbá, refletívebbé tétele révén.
• Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésének elősegítése.

Célunk, hogy a településen élők, a közbiztonság javításáért tenni akarók elsajátítsák azokat a technikákat, amelyek erősítik a megoldásközpontú megközelítést, megfelelő viselkedést váltanak ki, és növelik a felelősségvállalást. A projekt eredményeként javulnak a fiatalok viselkedési mutatói, javul a hivatalokban, ill. a rendőrségnél dolgozók és a kliensek kapcsolata, bővül az áldozatoknak nyújtott szolgáltatások köre, összességében biztonságosabbá válik a kistérség.

A projekt célcsoportja:

• bűncselekmények sértettjei;
• tulajdon elleni szabálysértések sértettjei;
• potenciális áldozatok,
• szakemberek; az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek; az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek;
• az áldozatok mikrokörnyezete;
• a településen élő állampolgárok

A projekt szakmai tartalmának üzenetével a bevont települések valamennyi lakóját, intézményeit, a közszolgálatot ellátó és a civil szervezeteket kívánjuk elérni. A felkészítésben részt vevő szakemberek száma: 80 fő. A szolgáltatásokat igénybe vevők száma legalább 100 fő, a felvilágosító, tájékoztató rendezvényeken részt vevők száma legalább 200 fő. A megvalósított programok révén 5%-kal nő a lakosság tájékoztatási, elégedettségi szintje és a biztonságérzete.  

A fejlesztés részletes szakmai tartalma

1. Helyi együttműködés rendszerének kialakítása és áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése, protokoll készítése. A kistérségi nonprofit szervezetek, állami szervezetek, valamint az Áldozatsegítő Szolgálat közötti helyi együttműködés rendszerének kialakítása/fejlesztése

Terápiás csoportokban élményfeldolgozás utánkövetéssel

• Terápiás csoportokban élményfeldolgozás az események feldolgozása, átértékelése, pszichodráma elemekkel.

A terápiás csoport résztvevőinek kommunikációs tréning

• Hatékony kommunikációs eszköztár kialakítása a szerepismétlődés elkerülése céljából.

Kommunikációs tréning az asszertív és konstruktív konfliktuskezelési eszköztár bővítésére

• A tréning növeli a személyes hatékonyságot, a személyes kapcsolatokban az érdekek, jogok konstruktív érvényesítését, a személyes határok megvédését.

Áldozatsegítő Tanácsadás

• Áldozatsegítő szakértő, pszichológus és lelki gondozó rendelkezésre állása a projekt teljes időtartama alatt.

Önvédelmi technikák, önvédelmi eszközök használatának elsajátítása

• Hatékony önvédelmi technika begyakorlása valósul meg a program keretében.

2. Áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek szakmai felkészítése

„Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon” e-learning tananyag elsajátításához konzulens biztosítása

• Az e-learning tananyag célja, hogy a résztvevők képet kapjanak az áldozatpolitika új irányairól, az áldozatvédelem és az áldozatsegítés intézményeiről és megoldásairól.

Ügyfélkapcsolati tréning

• A résztvevők képesek lesznek az empatikus és hatékony tájékoztatásra és ismeretátadásra.

Rendőri szervek képzési programja

• Az empátiás készség, valamint a konfliktuskezelési technikák fejlesztése az áldozatokkal való bánásmódhoz.

3. Nem szorosan az áldozatsegítési szakterületen dolgozók, de áldozatokkal munkájuk során kapcsolatba kerülő szakemberek szakmai felkészítése

Esetfeldolgozó oktatófilmek vetítése, elemzése

• A különböző szakterületeken dolgozó, áldozatokkal munkájuk során kapcsolatba kerülő szakemberek felkészítése.

Tettes-áldozat mediáció – facilitátor képzés

• A képzés keretében a résztvevők elsajátítják a jóvátételi konferenciák (tettes-áldozat mediáció) vezetéséhez szükséges technikákat.

Családi csoport Konferencia – koordinátor képzés

• A résztvevők megismernek egy olyan döntéshozó modellt, amelynek alkalmazásával a családi és lakóhelyi konfliktusok az érintettek bevonásával hatékonyan kezelhető.

Gyermekbántalmazás felismerése és kezelése tréning

• A résztvevők megtanulják a gyermekek bántalmazásának eredményes felismerését és a segítségnyújtás módjainak alkalmazását.

Áldozatsegítő szakemberek számára tájékoztató előadások

• Az áldozatokkal munkájuk során kapcsolatba kerülők szakszerű információkkal rendelkezzenek az áldozatok számára elérhető szolgáltatásokról, a segítségnyújtás lehetőségeiről.

4. Települési mediációs programelemek megvalósítása

Lakossági fórumok

• Cél: a projekt megismertetése és a figyelem felkeltése az áldozattá válás megelőzése érdekében.

Mediátor képzés

• A résztvevőket megismertetjük a mediáció folyamatával, fejlesztjük képességeiket, felkészítjük őket a közvetítői szerepre.

Gödöllői segítő csoport létrehozása és támogatása

• A csoport létrehozásának célja, hogy az áldozatokat segítő szolgáltatások, információk hatékonysága növekedjen, és eljusson az érintettekhez.

5. Az áldozattá válás megelőzése érdekében történő információátadás Előadások az áldozattá válás elkerülésének módszereiről

• Az (ismételt) áldozattá válás megelőzése érdekében tájékoztató előadások tartása.

RAJZPÁLYÁZAT

• Az áldozattá válás veszélyére, az áldozatok segítésének fontosságára hívja fel a figyelmet rajzpályázatunk.

6. Projekt hatásának mérése Kérdőíves adatfelvétel

• Két kérdőíves adatfelvétel: 1000 fős reprezentatív mintán a társadalmi kapcsolatok, konfliktuskezelés, áldozatsegítés témakörökben a lakosság tájékozottságának, biztonságérzete feltételeinek, elégedettségének vizsgálatára.

Egyéb megvalósuló tevékenységek: toborzás, mentorálás, disszemináció, módszertani összegzés.

Az Európai Bizottság Daphne III. programja keretében Egyesületünk négy másik országgal együttműködve szeretné kidolgozni a terápiás nevelőszülőség Európa-szerte használható modelljét, mint elterelő szolgáltatást a gyermekkorú bűnelkövetők számára a Gyermekjogi ENSZ Egyezmény 40. cikkével összhangban. A londoni tanulmányút célja a bűnelkövető fiatalokkal foglalkozó angol ellátórendszer, ill. az ott alkalmazott és bevált jó gyakorlatok megismerése volt. Két nap alatt számos szakember és szervezet bemutatkozását, beszámolóját hallgattuk meg, ezeket szakmai kérdések, viták követték. A partnerországok delegáltjai a szakterületen aktív jogászok, gyermekvédelmi szakemberek és kutatók voltak.

Az ENSZ Közgyűlése által 1989-ben elfogadott Gyermekjogi Egyezményt a magyar országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetette ki, így része a magyar jogrendnek, ennek ellenére ismertsége nagyon alacsony. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a gyermekek 23%-a egyetlen gyermekjogot sem ismer, arról pedig sajnos nem készült felmérés, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mennyit ismernek, és mit gondolnak róla.

Célok

A „VAN JOGOD!" program célja az Egyezmény széleskörű megismertetése, köztudatba emelése, gyakorlati alkalmazásának segítése volt annak érdekében, minél több gyerek kapjon lehetőséget arra, hogy teljes fejlődési potenciálját kiteljesíthesse, s egyben ezen elvek alapján éljen, viselkedjen. Célunk volt továbbá, hogy előmozdítsuk a gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó, nekik segítő intézmények, szolgáltatók szakemberei közös nyelvének, fogalomhasználatának erősítését, és a gyermeki jogok fokozott figyelembe vételét.

Eredmények

A program keretében magyar nyelven hozzáférhetővé tettük az UNICEF kiadásában megjelent „Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához" című könyvet, amely közel 1000 oldalon tárgyalja az Egyezmény egyes pontjainak értelmezési és alkalmazási lehetőségeit és az ebből fakadó kötelezettségeket. A könyv ingyenesen nyomtatott formában, cd-én és innen elérhető:

Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához8.29 MB

A magyar nyelvű kiadás az Implementation Handbook for the Convention on the Rights of the Child harmadik átdolgozott kiadása alapján, az UNICEF jóváhagyásával készült.A Kézikönyv bármelyik része – megfelelő forrásmegjelölés mellett – szabadon felhasználható. A könyv részeinek vagy egészének fordításának engedélyezését az UNICEF Európai Regionális Irodájától kell kérni:

UNICEF Regional Office for Europe
Palais de Nations
1211 Geneva 10, Switzerland

Kézikönyv és CD megrendelés:
H-1064 Budapest, Podmaniczky utca 75.
+36 (1) 225 3526
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az általunk itthon legtöbbeket érintő gyerekjogokról – külön gyerekek és felnőttek számára – egy-egy könnyen kezelhető kiadványt is összeállítottunk, amelyek ugyancsak igényelhetők egyesületünkben vagy letölthetők erről az oldalról. A kiadványok:

Győrfi Éva – Herczog Mária – Kőműves Ágnes Gyermekjogokról gyerekeknek Ingyenesen letölthető3.01 MB

Győrfi Éva – Herczog Mária – Kőműves Ágnes Gyermekjogokról felnőtteknek Ingyenesen letölthető1.92 MB

Képzési programok gyerekek és felnőttek számára

A két napos tréningek középpontjában a gyerekek jogai, az előítéletek, sztereotípiák, a diszkrimináció megelőzésének fontossága és lehetőségei állnak. Az egyéni és kiscsoportos feladatok, a szerepjátékok az érdeklődés felkeltését, a készségek fejlesztését és az ismeretek bővítését szolgálják.
A következő fotók a sikerrel zárult pilotképzéseken, csurgói partnerünk - Csurgó város Családsegítő Szolgálata - székhelyén készültek.

Az Európai Bizottság Daphne III. programja keretében Egyesületünk négy másik országgal együttműködve szeretné kidolgozni a terápiás nevelőszülőség Európa-szerte használható modelljét, mint elterelő szolgáltatást a gyermekkorú bűnelkövetők számára a Gyermekjogi ENSZ Egyezmény 40. cikkével összhangban. A partnerek tavasszal Budapesten, Egyesületünk szervezésében találkoztak, hogy egyeztessenek a projekt eddigi eredményeiről és a további feladatokról.

Partnerszervezet: Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület

Országos Bűnmegelőzési Bizottság, Bűnmegelőzési modellprojekt, 2009.

1. Kiindulópont

A projekt célja a resztoratív szemlélet széleskörű megismertetése, a resztoratív módszerek alkalmazásának elősegítése volt annak érdekében, hogy Nyírgyulaj község lakói egymás iránti empátiája és felelősségvállalása növekedjen, ezáltal a helyi konfliktusok megoldása hatékonyabbá váljon. Mediátorok képzésével és a családi csoport konferencia módszer alkalmazásának megtanításával, helyi segítő csoport munkájának elindításával kívántuk a településen lakókat képessé tenni problémáik helyreállító szemléletű megoldására.

Nyírgyulajon is az emberek problémáik megoldását nagyon gyakran kívülről várják, első sorban a polgármesteri hivataltól, a védőnőtől, a családgondozótól. A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület tagjai, közöttük a település jegyzője, határozottak voltak abban a tekintetben, hogy a konfliktusokat az érintettek bevonásával, aktív közreműködésükkel, és nem hatósági úton kell megoldani, ezért szándékaik megvalósításához nagyszerű lehetőségnek bizonyult a programban való közreműködés. Kezdeményezésüket támogatta a szociális munkás végzettségű polgármester, és a polgármesteri hivatal munkatársai is nyitottak voltak a képzéseken történő részvételre. A település körzeti védőnője, aki jól ismeri a családokat, a családok megbíznak benne, ugyancsak könnyen motiválható volt, a családgondozó, az óvoda vezetője és mások is érdeklődtek a program iránt.

Nyírgyulaj a leghátrányosabb települések egyike, a 2200 fős község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található. A településen óvoda, általános iskola, teleház, könyvtár működik, és néhány civil szervezet – polgárőrség, sportegyesület, vadásztársaság, nyugdíjas klub és a Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület – is igyekszik teret adni közösségi tevékenységek végzésére. A községben jelen vannak a térség tipikus problémái, mint pl. a magas munkanélküliség, az ezzel együtt járó szegénység, s ennek magatartásra gyakorolt hatásai, valamint a családon belüli erőszak, alkoholizmus, agresszió, s növekszik a konfliktusok száma főleg a dolgozó és az inaktív lakosok között. Ezek a problémák számos feszültség forrásai családon belül és a családok között is. A szülők döntő része alul iskolázott, rossz körülmények között él. A községben lakók túlnyomó része segélyből tartja fenn magát, a roma kisebbség aránya 10-12%. A gyermekek jelentős hányada ingerszegény környezetben nő fel, nincs pozitív követendő példa előttük, a velük foglalkozó szakemberek továbbképzése pedig nem megoldott. A település vezetői és intézményi munkatársai azon dolgoznak, hogy az itt élőknek tényleges segítséget tudjanak adni. A pályázati lehetőség azért keltette fel a figyelmüket, mert naponta szembesülnek az agresszió különféle formáival, veszekedéssel, indulatokkal, amelyek kezelésében hiányosnak ítélték meglévő készségeiket. Nagy számban fordulnak elő lakossági feljelentések, amelyekben rokonok, szomszédok, szülők kérik, hogy a "hatóság tegyen igazságot". Az ilyen jellegű ügyek száma növekszik, s ennek mérséklésére remek alkalomnak látszott a program által kínált resztoratív technikák megismerése. A konfliktusok megelőzésének, kezelésének ezen módjai remélhetően hosszú távon hatékonyan működnek majd, eredményeképpen csökken a mély konfliktusok és a feljelentések száma, s a településen a békés együttélés szabályai egyre szélesedő körben ismertté, elfogadottá és betartottá válnak.

2 . A program általános bemutatása

Előkészítés

A program Nyírgyulajon az együttműködő két egyesület tagjainak és tevékenységének kölcsönös és mélyebb ismerkedésével, és a megvalósítás részleteinek, ütemezésének valamint a feladatmegosztás pontosításának megbeszélésével kezdődött. A projekt széles körű megismertetésére lakossági fórumot szerveztünk, amelyről plakátokon és az intézményekbe eljuttatott meghívókból értesülhettek a községben élők, dolgozók. A fórumon ismertettük a projekt befogadásának előzményeit, céljait, várható hozadékait, és bemutatkoztak a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (Csagyi) képviselői. Az eseményen levetítettük a Csagyi által készített, és a közszolgálati tévében sugárzott 25 perces ismeretterjesztő filmet ("Konfliktusok és megoldások"), amelynek témája a mediáció, a családi csoport konferencia és a kör-modell legfontosabb jellemzőinek, a resztoratív szemlélet és filozófia alapjainak bemutatása. A fórumra a szomszédos településekről is érkeztek érdeklődők, és a Magyar Televízió Regionális Stúdiója, Miskolc munkatársai által készített riport sugárzása révén valamint a nyíregyházi Hajó Rádió reggeli műsorában leadott interjúnak köszönhetően meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott a modell-projekt.

Az érdeklődés fokozása és a tájékozottság növelése érdekében a helyi lap, a Nyírgyulaji Mozaik 2009 évi első különszámának 700 példányos megjelentetésével a község minden háztartásába eljutott a program a híre és a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

A modell-programban alkalmazott resztoratív technikák indokoltsága

A program központi eleme az a két képzés volt, amelyeket a szociális területen dolgozók továbbképzési rendszerében akkreditált tematikával, módszerekkel és segédletek, munkafüzetek rendelkezésre bocsátásával, szakirodalom ajánlásával valósítottunk meg. A két képzés kiválasztását, modell-programban illesztésének indokoltságát rövid bemutatásukkal támasztjuk alá:

A mediáció a társadalmi együttélés különféle területein kialakult konfliktusok esetében használható – fogyasztóvédelem, betegjog, családjog, munkaügy, stb.), és a leggyakrabban alkalmazott resztoratív gyakorlat. Privát jellegű, és nem más, mint facilitált párbeszéd két fél között. A mediáció során egy független harmadik fél (mediátor) közvetít a konfliktusban álló felek között, segíti őket a konfliktus körülményeinek, hatásainak megtárgyalásában a közöttük létrejövő megállapodás kidolgozása érdekében. A mediáció alapvetően jövőre orientált eljárás, amely egyenlő vagy kiegyensúlyozott erőviszonyok között alkalmazható abban az esetben, amikor a felek önként vállalják a folyamatban történő részvételt, mert belátják, hogy a megegyezés mindkettőjük érdeke.

A családi csoport konferencia (cscsk) döntéshozó módszer lehetővé teszi a családnak és környezetének, hogy a felmerülő problémákra megoldást keressenek, és ennek érdekében saját erőforrásaikra támaszkodjanak, bevonva mindazokat, akikben megbíznak, és akik hajlandók közreműködni. A cscsk alkalmazása során a tágan értelmezett családtagok (rokonok, barátok, szomszédok, stb.) együttesen tervezik meg, hogy milyen módon kívánják megoldani a családban felmerült, vagy a családot érintő (gyermekvédelmi, oktatási, igazságügyi, egészségügyi, szociális, lakóközösségi, stb.) problémát. A konferencia módszer célja a konfliktusmegoldáson túl, hogy összehozza – sokszor életükben először – a bajba került személy közösségéhez tartozókat, láthatóvá tegye elvárásaikat, s azt is, hogy ki, miben tud segíteni a probléma megoldása érdekében. A módszer alkalmazása hozzájárul a közösség megerősítéséhez, elősegíti a társadalmi kohéziót, hiszen egyfelől a normákkal szembekerülő személyeknek lehetőséget nyújt arra, hogy problémájukra saját családjukon és kultúrájukon belül találjanak megoldást, másfelől nem elítéli, kirekeszti, hanem megfelelő megoldások esetén támogatja őket.

A mediációs képzés

A módszer megismerését, a mediációs szakaszok próbahelyzetben történő gyakorlását követően a résztvevők a saját munkaterületükön alkalmazták a mediációs technikát. Mediációra alkalmas esetek megoldását végezték az újonnan tanult módszerrel egyéni, és páros mediátori helyzetben is (mediátor + co-mediátor) szakértők által támogatottan és egymást is segítve a módszer minél magasabb szintű elsajátítása érdekében. Saját eseteik vezetését megelőzően, kiscsoportban 2 alkalommal, majd a tanfolyamon résztvevők teljes köre esetmegbeszélő csoport-munkában (szupervízió) vett részt. A találkozókra dokumentált esetekkel érkeztek.

A szakmai készségfejlesztő program célja a segítő szakmában dolgozó szakemberek konfliktus kezelésére alkalmas eszköztárának bővítése, s ezen keresztül alapvető ismereteket kívántunk nyújtani a resztoratív konfliktuskezelésről általában és használhatóságáról szakterületükön.

A képzésen túl

A program második hónapjában meghirdetett iskolai rajzpályázattal a legfiatalabbak bevonását, s általuk a szülők közvetett elérését céloztuk meg, ezen keresztül a szórólapokkal kapcsolatos kíváncsiságot, a téma iránti érdeklődést kívántuk fokozni. A továbbképzéseken résztvevők számára bemutattuk az "Égő hidak" dokumentumfilmet, hogy a mindennapi gyakorlattól egyelőre idegen konferencia módszert egy valóságos eset feldolgozásán keresztül közelebb hozzuk az érdeklődőkhöz, majd a film által kiváltott érzelmek, vélemények, az alkalmazott módszerek megbeszélésére került sor.

 
A családi csoport konferencia képzés

A képzés modell-programba emelésével el akartuk érni, hogy a kliensekkel foglalkozó szakemberek szemléletét, munkamódszereit közelítsük az utóbbi években kialakult szükséglet és emberi, gyermeki jog alapú munkamódszerekhez annak érdekében, hogy képesek legyenek ügyfeleik igényeihez szabni a szolgáltatásokat.

A modell-projekt zárása

A modell-projekt befejezéseként hirdettük ki a rajzpályázat nyerteseit, megjelentettük a Nyírgyulaji Mozik második különszámát, amelyben a gyerekek rajzainak közkinccsé tétele mellett a projekt fogadtatásáról, és a közös munka tapasztalatairól, eredményeiről számoltunk be a településen élőknek.
A program teljes egészében Nyírgyulajon valósult meg a két egyesület tagjainak együttműködésében és számos helyi segítőnek köszönhetően, akik közül az általános iskola tanárait külön köszönet illeti a gyerekek bevonásáért és felkészítéséért.
A lezajlott mediációk és a megkezdett családi csoport konferenciák alanyai Máriapócs, Pócspetri, Nyírbátor és Nyírgyulaj lakói, akik családi és/vagy közösségi konfliktusok megoldásában voltak érintettek.

3. A megvalósítás értékelése

A két képzésen a szociális ellátásban – leginkább családgondozóként – dolgozók mellett, a kétféle módszer megszólított védőnőt, tanítót, óvónőt, illetve polgármesteri hivatalban dolgozó ügyintézőket. A résztvevők közös jellemzője, hogy intenzív napi kapcsolatban vannak azoknak a településeknek a lakóival, ahol munkájukat végzik. A képzéseket érdeklődéssel várták, ami a folyamat előrehaladtával egyre erősödő aktivitássá vált.

A program eredményeit kifejezhetik a számszerűen megjeleníthető adatok – így a résztvevők száma és az általuk hozott esetek –, ugyanakkor erősebbnek véljük a településeken dolgozók közötti formális és informális kapcsolatok erősödését, a kliensekkel és az egymás közötti kommunikáció változását, amely néhány hét alatt is megfigyelhető volt. Ez utóbbiakat és a szemléletváltást a program értékelése során nagyobb jelentőségűnek tartjuk, mint az elért személyek, vagy a konkrét és megoldott konfliktusok számát.

A résztvevők reflexióiból tudjuk, hogy a helyzetek felismerése, az ezekre alkalmazható megoldások kidolgozása, a kommunikációs folyamat kialakításának készsége a képzéseknek köszönhetően jelentősen javult. A hozott témák megbeszélése, a szituációs gyakorlatokban való személyes részvétel és azok feldolgozása új szintet nyitott a konfliktusban álló kliensek, ügyfelek élethelyzeteinek megértésben. A szemléletváltozásban az a nézőpont, hogy a problémát nem feltétlenül a családgondozónak/munkatársnak kell megoldania sokak számára új volt. Konfliktushelyzetekben a döntés lehetőségének átadása, a családok (konfliktusban állók) felhatalmazása saját problémáik megoldására, a korábbi sokéves gyakorlattal nem volt könnyen összeegyeztethető.

A program erőssége volt, hogy a gyakorlatban – saját esetek mentén történő kipróbálás során – nem maradt senki magára, mivel mindkét technika alkalmazásához folyamatos facilitálást/mentorálást kapott minden résztvevő. A mentorálásban a személyes jelenlétnek nagy jelentősége volt. Nemcsak a konfliktusban állók élethelyzetét ismerhették meg a képzők/mentorok, hanem a településeken nap, mint nap bonyolult és összetett esetekkel – szociális, egészségügyi vagy oktatási területen – dolgozók körülményeit, feltételeit és eszközeit is.

Ez utóbbi hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szakemberek/munkatársak nagyon elégedettek voltak mindkét technikát átadó képzéssel kapcsolatban. Az értékelő lapokból az is kiderült, hogy a mediáció módszere könnyebben átlátható és a gyakorlatba könnyebben átültethető sokak számára. Ezek a megállapítások megállják a helyüket, hiszen, ha csak a formai eltéréseket vesszük szemügyre azt látjuk, hogy

• a mediációs folyamatban részt vevők száma többnyire lényegesen alacsonyabb a családi csoport konferencia „szereplőinek" számánál, tehát könnyebb a módszer megértetése, elfogadtatása,
• a mediáció folyamata egyszerűbb és rövidebb a cscsk-énál
• a mediálásra „házon belül" lehetőség van, ezzel szemben a cscsk a jelzőrendszer, vagyis intézmények, szakemberek együttműködését igényli
• a mediáció esetén nem, a cscsk alkalmazásakor kötelező az utánkövetés

Ugyanakkor a két technika együtt ad egy komplex konfliktuskezelést segítő eszköztárat, hiszen bizonyos esetekben a mediáció, más esetekben a családi csoportkonferencia kontraindikált egy családi krízisben.

Összefoglaló helyett

A modell-program sikerességét egy, a napokban hallott vélemény idézésével illusztráljuk, amit egy nyírgyulaji lakos mondott egy másik településen élő rokonának: "Gyertek Nyírgyulajba lakni, mert itt bármikor mehetünk a polgármesteri hivatalba, ha baj van. Igaz, hogy előleget nem adnak, és a segély sem sok, de emberként bánnak velünk, és tényleg segítenek. A gyerek már nem fél az apjától, mert elbeszélgettek velük, mint egy tárgyaláson."

Letölthető dokumentumok

Szórólap

Tájékoztató szakembereknek

Tájékoztató családoknak