A szegény családban élő roma nők többségének fogalma sincs arról, mivel jár, ha terhes lesz, sőt, van olyan nyolcgyermekes anya, aki azt sem tudja, mi az a szex. Tárgyként csinálják végig a szülést, miközben az orvosok ingerültek velük és semmit sem magyaráznak el nekik, a kórházban pedig külön szobát tartanak fenn nekik, rendszerint a folyosó végén. Fogamzásgátlásról sosem hallottak, de pénzük sem lenne rá, így az első gyerek után kezdődik minden elölről.

Egy ideje egyre gyakrabban (de a probléma mértékéhez képest nem elég sokszor) jelennek meg a rendőrségi jelentéseken túlmutató, a probléma társadalmi hatását vizsgáló riportok a kistelepüléseken, vagy városok szegénynegyedeiben rohamosan terjedő dizájnerdrogok világáról. Miközben a jelenséggel már nagyvárosokban is gyakran lehet találkozni, a kutatók eddig nem szenteltek túlzott figyelmet a témának. A tudományos csendet Szécsi Judit és Sik Dorka Esély című folyóiratban megjelent tanulmánya törte meg, mely egy egyetemi kutatás eredményeit foglalja össze.

Az Oktatáskutató Intézet húsz éven keresztül jelentette meg Kutatás közben c. sorozatát. Az első kötet 1989-ben (lásd: sorozat beharangozója), az utolsó 2008-ban látott napvilágot. Az egyes kiadványokat 1991-től kezdték el megszámozni, bevonva az Oktatáskutató Intézet korábbi, más néven futó sorozatainak kiadványait is (pl. Iskolakutatás; Regionális és politikakutatás; Rendszer- és szervezetkutatás; Tervezéshez kapcsolódó kutatások). Így kapta  az első Kutatás közben a 125-ös, és nem az egyes sorszámot. (Az első 124 kiadvány listája itt található meg.)

Az UNICEF legújabb "Egyenlő esélyt a gyerekeknek" című jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy 41 fejlett országban az alsó 10%-ba eső gyerekek lemaradnak a középmezőnybe tartozó társaik mögött. A fejlett országok cserbenhagyják a legsebezhetőbb gyerekeket. A legalacsonyabb háztartási jövedelemmel rendelkező családokból származó gyerekek kevésbé elégedettek az életükkel.

Él Hajdúdorogon egy család, akinek egyébként is nehéz napjai mélységes gyásszal teltek el nemrég. Kilenc gyermek vesztette el édesanyját, a legkisebb közülük alig több, mint kéthónapos. Váratlanul halt meg a 38 éves asszony. László és Ágnes legkisebb fia egészségesen született, és az asszony is jó állapotban távozott a kórházból. Nemsokára azonban tragédia következett be: feleségét egyik reggel halva találta az ágyban férje.

Megjelent a gyermekbántalmazás, elhanyagolás megelőzését és kezelését szolgáló irányelv, egészségügyben dolgozók számára, amely azonban eligazítást nyújt más szakmák számára is, így elsősorban oktatásban, szociális ellátásban.  A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben.

Nem csak a bejutás és a terem, de a gépek és is akadálymentesek lesznek Budapest első akadálymentes fitnesztermében. Az eddig sportolási lehetőséget hiába kereső mozgás-, látás- és értelmi sérülteknek nyújt nyár közepétől edzőhelyet Újlipótvárosban a Suhanj Alapítvány. De nem csak a fogyatékossággal élőket várják, bárki beugorhat egy cranking edzésre, akár a mozgássérült edzőhöz is.

A gyermekek születésüktől kezdve felnőtté válásukig jó esetben soha nem találkoznak a gyermekvédelmi ellátórendszerrel. Szerető családban nevelkednek, megfelelő lakókörülmények között élnek, egészséges fejlődésüket nem hátráltatja saját magatartási, viselkedési problémájuk, vagy környezetük kifogásolható bánásmódja. Hazánkban azonban csaknem 500 ezer gyermek él olyan alacsony jövedelmű családban, akiknek megélhetéséhez pénzbeli támogatásra van szükség.

Fogalma sincs, mit kell kezdeni egy kamasz gyerekkel, maximum hírből ismeri a kreatív szociálpedagógiai módszereket, és még érettségije sincs. Sokszor így jellemezhetők azok a dolgozók, akiknek az állami gondozott gyerekekről kellene gondoskodniuk. A dolog nem olyan meglepő, hiszen a szükséges papír akár nyolc általánossal és egy kamuiskola elvégzésével is megszerezhető, a rendszer pedig alig szűri ki az alkalmatlanokat. 

Magyarországon nem kerülne túl sokba a mélyszegénység felszámolása, de világviszonylatban komoly erőfeszítéseket kellene tenni ennek érdekében az ILO szerint. Magyarországon 17 millió dollárból, vagyis körülbelül 3,5 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet – derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kutatásából.