Tasnádi István író-dramaturg a Kossuth rádió számára készít kamaszokról, kamaszoknak és szüleiknek szóló rádiósorozatot, az Időfutárt. A sorozat hétfőn, március 12-én indul, a szerzővel a prae.hu portál munkatársa beszélgetett.

2012. február 28-a óta aláírható az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének új, Fakultatív Jegyzőkönyve.

A Jegyzőkönyv egy gyermekek számára kidolgozott panasztételi eljárást tartalmaz, annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a jogorvoslatot nemzetközi szinten is, abban az esetben, ha a nemzeti lehetőségeik kimerültek.

Ötvenezer aláírás segíthet, hogy a családon belüli erőszak ténylegesen büntethetővé válhasson Magyarországon.

Harmadik éve hirdeti meg a Richter Gedeon Nyrt. és a Terézanyu Klub a Terézanyu pályázatot: idén két kategóriában, a felnőttek mellett már kamaszok írásait is várják. A legjobb pályázatokat ebben az évben is több százezer forint összértékű könyvutalvánnyal és további különdíjakkal jutalmazzák. A pályázat egyik témája a felnőtt nőket szólítja meg: miként változott meg életük az anyasággal? A tinédzserektől pedig arra várják a választ, hogy milyen ma kamasznak lenni.

Átlagosan két-háromezer forinttal nőhet havonta a bölcsődébe járó gyerekek után fizetendő térítés, miután a fenntartóknak mostantól lehetőségük van az étkezésen kívül a gondozásért is pénzt kérni. Az önkormányzatok többsége most még csak gondolkodik a sarc bevezetéséről, de már akad olyan település, ahol márciustól többet kell fizetni a szülőknek. - írja az index.hu

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola egyetemi docense, több gyermekvédelemmel foglalkozó nemzetközi és hazai szervezet szakértője, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, a Eurochild elnöke… Vallja, hogy a gyermek-jogok érvényesülése szorosan összefügg a felnőttek világával és hogy a gyermeknevelést ugyanúgy oktatni kellene, mint pl. az alaptantárgyakat. 

Egyre gyakrabban olvashatunk a hazánkra nehezedő „migrációs nyomásról”, a szerb-magyar határon tucatjával elfogott határsértőkről, akik pénzt és energiát nem kímélve próbálják elérni Európa boldogabbik felét. Az illegális bevándorlók, embercsempészek mellett sajnos ritkán esik szó azokról, akik életveszélyes helyzetekből, a háborúk, a jogfosztottság, vagy a nélkülözés elől menekülnek. Vajon mi történik azokkal a Magyarországra érkező külföldi gyerekekkel, akik egyedül, a szüleik nélkül vállalkoznak a veszélyes útra? - teszi fel a kérdést a hvg.hu cikkének szerzője.

Egy kismamák ügyeivel foglalkozó jogász szerint a nyáron életbelépő új Munka törvénykönyve nem biztosítja a jövőben az anya védettségét gyermeke 3 éves koráig. Az új Mt. szerint, ha a kismama visszatérne a munkahelyére, de nincs a végzettségének megfelelő munkakör, és nem fogad el mást (például 25 km-re a korábbi munkavégzési helyétől, feleannyi fizetésért másik munkát, mert ez egy közismert módszer), akkor kitehetik. A minisztérium viszont e sorokat úgy értelmezi, hogy a védettség továbbra is megmarad. Tehát most akkor marad a védettség vagy sem?

A világ különböző városaiban több százmillió gyermek nem jut létfontosságú szolgáltatásokhoz – figyelmeztet az UNICEF a Gyermekek helyzete a világban 2012: Gyermekek a városok világában c. jelentésében. Az urbanizáció bővülése elkerülhetetlen, pár éven belül a gyermekek többsége inkább városi, mint vidéki környezetben fog felnőni. Már napjainkban is a városokban született gyermekek adják a városok növekedésének 60 százalékát.

A BCE TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központjának tízéves születésnapi konferenciája 2012. március 8 -án, a Budapesti Corvinus Egyetemen /1093 Budapest, Közraktár utca 4-6., C 510/