Nem szabad hagyni, hogy egyesek visszaéljenek az internet adta lehetőségekkel, hogy az online bántalmazás eszközeként, illetve a gyűlöletkeltő ideológiák és szervezetek propagálására használják. Az online véleménynyilvánítás szabadságának együtt kell járnia a félelemmentes online környezet biztosításával – fogalmazott az Európa Tanács főtitkára a „Böngésző Emberi Jogi Neveléssel Az Online Gyűlöletbeszéd Ellen” című kézikönyvben.

 A kiadvány a „No Hate Speech Mozgalomhoz kapcsolódóan jött létre, hogy elősegítse az internetes gyűlöletbeszéd visszaszorítását, és az emberi jogok megerősítését. A Böngésző kézikönyv elsősorban azoknak az oktatóknak, és képzőknek nyújt szakmai, illetve módszertani segítséget, akik 13-18 év közötti fiatalokkal foglalkoznak, és elkötelezettek a demokratikus társadalom alapvető értékei iránt, amelyeket veszélyeztetnek a radikális eszmék, az erősödő gyűlöletbeszéd.  A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ez egy mélyen gyökerező társadalmi probléma, vagyis nem csak jogalkotói kérdés. Fontos, hogy nem a szólásszabadság csorbításával kell küzdeni a gyűlöletbeszéd ellen, hanem olyan attitűdöket, ismereteket, készségeket kell elsajátítani, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az interneten is érvényesüljenek a való világ számára kialakított alapelvek, vagyis az oktatás jelenti a leghatékonyabb fellépést. Ezért rendkívül fontos emberi jogi nevelésben részesíteni a fiatalokat. Fontos megérteniük, hogy megszólalásaikért az online térben is felelősséget vállaljanak.  Arra is meg kell őket tanítani, hogy megszólaljanak, ha valakit mások online bántanak, mert a tapasztalatok szerint a legtöbben ilyenkor csöndben maradnak. Az online és az offline világ nem különül el egymástól, hiszen mindkettő kihat a másikra.  Több kutatás is rávilágított ugyanakkor arra, hogy az online tér sokszor fontosabb a gyereknek, mert az ott átélt sérelmek erősebbek, mint az interneten kívül. A veszélyt egyelőre kevesen érzékelik, pedig létező jelenség: a fiatalkori zaklatás akár 24 órán keresztül is megvalósulhat, hiszen sokan éjjel-nappal fent vannak az interneten. A tanárok sincsenek felkészülve, hogyan kezeljék az online bántalmazást. A szakemberek egyetértenek abban, hogy nem  az internetről letiltás a megoldás, hiszen rengeteg előnye is van, ilyen például a tanulás, készségfejlesztés, szórakozás vagy a kapcsolatépítés.

A Böngésző 24 gyakorlatot tartalmaz az emberi jogi neveléshez, amelyeket úgy terveztek, hogy a gyűlöletbeszéd mögött meghúzódó okok feltárását célozzák, és annak megtanulását, hogy mit tehetünk, amikor szembesülünk ezekkel. A képzés az aktív részvétel, a kooperatív, tapasztalati tanulás módszertanára épül. A kiadvány elméleti ismereteket is nyújt. Segít abban, hogyan kell hétköznapi szinten értelmezni a jogot, úgy hogy az ne egy száraz, érthetetlen tudomány legyen.

A Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület és a Szubjektív Értékek Alapítvány országos képzéssorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Szelíd szavakkal a gyűlölet ellen” projekt keretein belül. A képzések a „Böngésző – Emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen” című̋ kézikönyv magyarországi adaptációjához kapcsolódnak, és az aktív részvételen alapuló kooperatív, tapasztalati és nem formális tanulás módszertanára épülnek. Eddig az ország hét különböző városában csaknem 100 embert képeztek ki. Az időközben regisztrált felnőttképzésre a http://www.bongeszo.eu vagy a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. linken keresztül lehet jelentkezni. A projekt résztvevői fontosnak tartják, hogy kapcsolatban maradjanak azokkal, akiket már kiképeztek, egyrészt azért, hogy a felkészítés hatékonyságát vizsgálják, másrészt az a cél is megfogalmazódott, hogy egy mozgalmat indítsanak, és közösen lépjenek fel a képzésen elsajátított szelídséggel, nyitottsággal a gyűlöletbeszéd ellen.

Szerző: Gyárfás Anikó, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület