“Nem tudod, mi van benne, és a díler sem tudja, nagyobb eséllyel kerülsz veszélyes helyzetbe” – érvelnek a Nyírő Gyula Kórház szakemberei, mikor a dizájnerdrogokról próbálják lebeszélni a fiatalokat. Az idei kábítószer-jelentésben ennél durvábban fogalmaznak: a fiatalok kísérleti nyulakká válhatnak az olyan szerek fogyasztásával, aminek a potenciális egészségügyi kockázatai jórészt ismeretlenek.

Magyarországon 2010-ben kezdett teret nyerni a dizájnerdrog, mikor Európa-szerte összeomlott az ecstasypiac. Idehaza leginkább a szintetikus katinonok (mint a kati, a kristály és a zene nevű drogok), valamint a fű alternatívájaként a herbál (vagy biofű), amely könnyen hozzáférhető, és a neten rendelhető, és szimpla vizeletteszttel nem mutatható ki, azért is népszerű. Mindkét drogtípus nagyon hamar, heti egyszer használva is rövid idő alatt függőséget okozhat – figyelmeztet Kapitány-Föveny Máté, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichológusa.

Rövidebb, durvább hatás

Kábítószerfüggők szerint a katinak és társainak sokkal intenzívebb a hatása, mint "hagyományos" keménydrogoknak, sőt egyes használók veszélyesebb szernek is tartják, mert amellett, hogy pörget, eufóriát okoz, magabiztossá teszi a használót, nagyon komoly elvonási tünetei vannak, jön a valóságvesztés, őrjöngés, hallucináció. Másnap pedig erős szorongás és depresszió lép fel, amiben ott a veszély, hogy az ember újra a szer után nyúl, hogy megint a világ tetején érezze magát – mondja Kapitány-Fövény Máté.

A biofűnek nevezett szintetikus vegyület olcsó, hatása sokkal rövidebb, de intenzívebb a kannabiszénál, a testi tünetek is erősebbek: a kézremegés, verejtékezés mellett a véres hányás is gyakori, sérül a gyomor és a nyelőcső. Ráadásul, mondja a szakember, míg az LSD-t, a kannabiszt és a varázsgombát nem igazán lehet halálosan túladagolni, a biofüvet, a szintetikus katinonokat és a ginát már igen, a Nyírőben több toxikus esettel is találkoztak már.

Van azonban ennek egy másik oldala is: míg a kannabisznál jellemzően nincs az az erős szenvedés, ami motiválna a leszokásra, a herbálnál sokan mondják, hogy nem bírják a tüneteket, le akarnak jönni róla. A motiváción sok múlik, az elvonón érdemi változás 3-6 hónap után várható. Az iskolás szerhasználók aránya nem kiugróan magas itthon – kicsivel van csak az uniós átlag fölött –, a növekedés sem annyira vészes, azok aránya viszont jelentős, akik nemcsak kipróbálják, de rajta is maradnak a szeren. Ez a diákokra is igaz, viszont az ő addiktológiai ellátásuk gyerekcipőben jár. Bár több a fiú szerhasználó, a különbség csökken, a lányok alkoholban, gyógyszerre ivásban és drogozásban is zárkóznak fel.

Kapitány-Fövény Máté arra számít, hogy a mostani trend marad – vagyis újabb és újabb a kémiailag módosított szerek jönnek, azonban egyre több az ecstasy- és amfetaminhasználó. “Ha a kettő közül kell választani, a régi jobb, mert arról több évtizedes tapasztalatok vannak az ellátásban és a használói szinten is” – mondja a szakember.

Mikor essen kétségbe a szülő?

De nem is az a kérdés, hogy mit használ a gyerek, hanem hogy miért. Ha kíváncsiságból kipróbál valamit, az legtöbbször még annyira nem veszélyes, de ha azért használja, hogy így küzdjön meg problémákkal, oldódjon a szorongása akár az iskolai szekálások miatt, ott már komoly probléma van. Így ugyanis rászokhat arra a rossz beidegződésre, hogy mindent ezzel gyógyít.

A szülő felelőssége, hogy a gyerekkel olyan viszonyt őrizzen meg, ahol nyíltan lehet beszélni a problémákról. Ilyenkor már szerhasználat előtt is észre lehet venni a bajt. A másik pedig, ha megtudja, hogy valamit használt a gyerek, ne támadjon, mert akkor a gyerek ellenáll és távolodik. Próbálja meg megérteni, miért van szüksége a szerre – tanácsolja a pszichológus.

Az első szerhasználat vagy alkoholfogyasztás 12-14 éves korra tehető, egy kisiskolással sem árt beszélni a drogokról, a kiskamasszal pedig nagyon fontos lenne.

Nem mindegy, mivel érvel

Bár lehet azt hangsúlyozni, hogyha drogozik, elveszti a kontrollt a saját teste felett, de ez a tizenévesnél nem annyira működő érv – mondja Kapitány-Fövény Máté –, mint ahogy az sem hatja meg őket, hogy 30-40 év múlva tüdőrákosak lesznek, ha cigiznek. “A prevencióban olyan hatásokra hívjuk fel a figyelmet, ami zavarja őket: ha azt mondom, az alkohol merevedési problémákat okoz, vagy kudarc lesz a szex, az általában jobban működik. A dohányzásnál pedig azzal érvelhetünk, hogy ha cigizel, büdös leszel, nehezebben találsz párt. Ez kamaszoknál nem ritkán nagyobb hatást vált ki.”

Ez a cikk a hvg.-n jelent meg.

fotó: sxc.hu