Véleményét azzal indokolta, hogy az átlagos európai uniós polgár sokkal magasabb színvonalon él, és jóval több jogosultsággal rendelkezik, mint más kontinensek országaiban élők. A lehetőségek azonban nem mindig érvényesülnek mindennapi életünkben, ezért a szabályokon, jogszabályok igazítani kell, azok módosításra szorulnak – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

2007-ben gazdasági válság kezdődött, amely még ma is érezteti a hatását. Kazatsay Zoltán példaként említette, hogy rengeteg család elszegényedett az unióban, és a fiatalok nehezebben tudnak elhelyezkedni. Sok Uniós tagországban 20-25 százalék fölé emelkedett a fiatalok munkanélküliségi aránya, sőt vannak olyan államok, ahol  ez eléri az 50 százalékot, például Spanyolországban. A helyzet ugyan javul, de meglehetősen lassan. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági visszaesés miatt a szociális háló, a szociális biztonsági rendszerek nagyon komoly nyomás alá kerültek. Komoly problémát jelent a társadalmak elöregedése is. A munkaképes lakosság aránya csökken. Nagyon sokféle szaktudás, gyakorlat, tapasztalat eltűnik, az idősek nyugdíjba mennek és, nem kerül a munkaerőpiacra megfelelő számú és képzettségű fiatal. Annak ellenére, hogy a szükséges ismeretek és készségek is gyorsan változnak, nagy szükség lenne a folytonosság biztosítására, és a tapasztalatok átadására.

A szociális pillér létrehozásával elsősorban az eurózóna tagországainak szeretnének kialakítani egy úgy rendszert a szociális területen azzal a felkiáltással, hogy a csatlakozási lehetőség nyitva áll a többi uniós ország előtt is. A kérdésre, hogy miért csak az unió egy adott részére tervezik ezt bevezetni a válasz az volt, hogy az eurózónában lévő országok jobban függenek egymástól, így ez közös érdek. Az egyes tagállamok között ugyanakkor jelentős különbségek vannak.A gazdasági teljesítmény egyértelműen befolyásolja majd a csomag sikerét. Az új rendszer akkor működhet jól, ha az mindenki számára előnyös lesz. Ennek megvalósíthatóságát azonban még homály fedi.

A szociális jogok pillére azt jelenti, hogy vannak olyan szabályok, intézkedések, amelyek mindenkire vonatkoznak. Egy olyan egységes rendszer kidolgozásáról van szó a gazdaság működésének erősítésére, amely hatékony munkaerőpiac biztosításával, és egy megfelelő szociális védelmi háló létrehozásával kellően rugalmas ahhoz, hogy a különböző országokban az eltérő adottságok ellenére alkalmazni lehessen, és mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak biztonságot adjon. A szociális jogok európai pillére a résztvevő tagállamok teljesítményének nyomon követését is szolgálja, és ösztönzi a nemzeti szintű reformokat. Középpontjában ugyanakkor a szociális igazságosság áll. A pillér főbb elvei közé tartozik: az esélyegyenlőség, az egyenlő esélyű hozzáférés a munkaerőpiaci részvételhez, a méltányos munkafeltételek biztosítása, a megfelelő, és fenntartható szociális védelem illetve a kiváló minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Magyarország számára hasznos lenne a részvétel, mert sok olyan problémával küzd, amely a többi –eurózóna- tagországban is jelen van, és komoly feszültséget kelt. Az egyik legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása jelenti. Magyarországot az elmúlt években többszázezren hagyták el, döntően munkavégzés céljából, vagy azért, mert nem találtak itthon munkát, vagy pedig mert nem tudtak megélni a fizetésükből, jövedelmükből. Többségük jól képzett, és fiatal, vagy középkorú. Az elvándorlás két okra vezethető vissza: jobb bérekre, és stabil, kiszámítható szociális védelemre. Ugyancsak komoly hátrányt jelent más szempontból, hogy az alapkészségek terén nagyon sokan gyengén teljesítenek, az oktatási rendszer hiányosságai miatt.  Problémát okoz az is, hogy alacsony, mindössze három százalékos a felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulási programokban. Gondot jelent a nemek közötti aránytalanság, a be nem jelentett munkavállalók jelentős aránya, magasak az alacsony végzettségűek adóterhei, a szegénység terjedése. Kazatsay Zoltán beszélt arról is, hogy alacsony a közmunkaprogramokból sikeresen kilépők aránya. Az Európai Bizottság elfogadhatatlannak tartja a magyar közmunkaprogramot, mert ebből a rendszerből csak az emberek 13-14 százalék tud visszakerülni a tényleges munkaerőpiacra, kerül alkalmazásra. A havi juttatás pedig a minimálbér alatt van 25%-kal, ami méltánytalan. A főigazgató-helyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy aggodalomra ad okot a hosszú távú munkanélküliség aránya, és Európában nincs még egy ország, ahol a munkanélküli segély időtartama mindössze 3 hónap lenne. Szakértői vélemények szerint legalább kilenc hónapig kellene támogatást biztosítani ahhoz, hogy hatékony és eredményes lehessen az átképzés, újbóli alkalmazás, munkahely megtalálása, vállalkozás indítása.

A Bizottság egy nyilvános, online konzultációt kezdeményezett, amelyben bárki részt vehet: egyének, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint  állami és nem állami, civil szervezetek előtt is nyitott a lehetőség véleményük kifejtésére. A konzultáció december 31-ig tart. Ezt követően a Bizottság az összegyűjtött vélemények alapján 2017 elején előterjeszti a pillérre vonatkozó végleges javaslatát.

A konzultációs eljárás három fő célt szolgál:

• az EU jelenlegi szociális vívmányainak felmérése
• reflektálni a társadalomban és a munkavégzéssel szembeni igények változó trendjeire
• a szociális jogok európai pillérének tervezetével kapcsolatos vélemények és visszajelzések megismerése

A konzultáció során felvetendő konkrét kérdések

A szociális helyzetről és az EU szociális vívmányairól

1. Ön szerint melyek a legsürgetőbb foglalkoztatási és szociális prioritások?
2. Hogyan kezelhetjük az Európa különféle országaibaneltérő foglalkoztatási és szociális helyzetet?
3. Naprakészek-e az EU elért eredményei, rendelkezésre álló szakpolitikái, ajánlásai, és lát-e lehetőséget további uniós fellépésre?

A munka és a jóléti rendszerek jövőjéről

1. Ön szerint mely trendek a leginkább változást kiváltóak?
2. Melyek a fő veszélyek és lehetőségek a tfolyamatok megvalósíátsa során?
3. Léteznek-e olyan – meglévő vagy kialakulóban lévő – szakpolitikák, intézmények vagy vállalati gyakorlatok, amelyeket referenciaként ajánlana?

A szociális jogok európai pilléréről

1. Egyetért-e a szociális jogok európai pillérének létrehozására itt felvázolt megközelítéssel?
2. Egyetért-e a pillér céljával és az annak keretében tervezett szakpolitikai területekkel és elvekkel? Vannak-e olyan aspektusok, amelyeket ezidáig nem fejtettek ki vagy fedtek le megfelelően?
3. Mely szakpolitikai területek és elvek lennének a legfontosabbak az euróövezet szempontjából a megújult konvergenciafolyamat részeként?
4. Ezeket hogyan kellene kifejezésre juttatni és működőképessé tenni? Közelebbről, érti-e az egyes területeken meghatározott minimumszabályok vagy hivatkozási alapok célját és hozzáadott értékét, és, ha igen, melyeket és mi az értelmezése, véleménye ezek esetében?

A konzultáció a ezen a linken keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=333&langId=hu&consultId=22&visib=0&furtherConsult=yes

Az Európai Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról: http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:bc4bab37-e5f2-11e5-8a50-01aa75ed71a1.0007.02/DOC_1&format=PDF

A szociális jogok európai pillére - első előzetes tervezet: http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:bc4bab37-e5f2-11e5-8a50-01aa75ed71a1.0007.02/DOC_2&format=PDF