Az Európai Bizottság kiadta az idei Oktatási és Képzési Figyelőt, amelyben az európai oktatási és képzési rendszerek fejlődését tekinti át. Magyarországgal kapcsolatban volt egy európai tanácsi ajánlás, amely azt javasolta a kormánynak hozzon intézkedéseket az oktatás eredményeinek javítására és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák befogadó többségi oktatásban való részvételének növelésére. A jelentés egyebek mellett rámutat arra is, mennyire sikerült ebbe az irányba elmozdulni.

A Magyarországról szóló jelentés magyar kormányzati forrásra hivatkozva megállapítja, hogy az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2014-ben 5,2 százalék volt, ami némileg meghaladja a 4,9 százalékos uniós átlagot. Az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadás 12,5 százalékkal emelkedett 2014-ben, az előző három év csökkenését követően. (Ezek a kiadások magukban foglalják az ágazatra szánt uniós források felhasználását is.)

Csökkent, de mégsem

A korai iskolaelhagyókkal kapcsolatban - amely a magyarországi kritikák egyik fontos eleme - a jelentés megállapította, hogy a 18-24 közötti korai iskolaelhagyók száma 2012 és 2015 között 11,8-ról 11,6 százalékra csökkent ugyan, de míg 2012-ben a magyar adat a 12,7 százalékos uniós átlag alatt volt, 2015-re már a magyar adat az uniós átlag (11 százalék) fölé került. A korai iskolaelhagyók aránya különösen a romák körében magas (57 százalék) a nem roma népességhez (10,3 százalék) viszonyítva.

A jelentés megjegyzi, hogy a korai iskolaelhagyók aránya régiónként eltérő képet mutat: ez az arány a szegénységgel leginkább érintett területeken, azaz az északkeleti országrészben magas. A jelentésből az is kiderül, hogy az összes korai iskolaelhagyó 46,9 százaléka a szakiskolákból, 33 százaléka a szakközépiskolákból, 12,9 százaléka a gimnáziumokból morzsolódik le.

Egyre nagyobb a szegregáció

A jelentés megjegyzi, hogy a nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA-felmérés) szerint a magyar tanulók teljesítménye 2012-ben az OECD átlaga alatt volt, és 2009-hez képest mindhárom vizsgált alaptantárgy (matek, természettudományok, olvasás) területén romlás következett be. A gyerekeknek az oktatási rendszerben elért eredménye viszont jelentősen függ a tanulók társadalmi-gazdasági helyzetétől az országban tapasztalható viszonylag alacsony jövedelmi egyenlőtlenség ellenére. Ennek oka, hogy a gyerekeket 10 éves koruktól különböző iskolatípusokba íratják (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) a teljesítményük alapján, de az iskolatípusok megválasztását a szülők társadalmi-gazdasági háttere is jelentősen befolyásolja.

Emellett a Magyar Tudományos Akadémia is felhívta már arra a figyelmet - jegyzi meg a jelentés -, hogy a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek közötti szegregáció fokozódik. Ennek pedig etnikai vonatkozása is van: a romaintegrációs index szerint a roma gyerekek 20 százaléka szegregált iskolákba jár. A jelentés emlékeztet, hogy 2016 májusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyermekekkel szemben a magyar oktatásban alkalmazott hátrányos megkülönböztetést illetően a faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmódról szóló irányelv megsértése miatt.

A lemorzsolódás oka a szegénység

Ráadásul a gyerekek körében az iskolaelhagyás veszélye is nőtt, aminek oka részben a növekvő gyerekszegénység. A hátrányos helyzetű fiatalok számára ugyanis az iskola helyett egyre vonzóbbá válik a képesítést nem igénylő munkák elvállalása. A közmunkaprogramban szerzett jövedelem ugyanis a minimálbér alatt van ugyan, de még mindig magasabb, mint az iskolalátogatáskor járó családi pótlék.

A jelentés megjegyzi, hogy Magyarország ugyan 2014-ben elfogadott egy stratégiát arra, hogy a fiatalokat az oktatási rendszerben maradásra ösztönözzék és ne hagyják el az iskolát képesítés nélkül, ennek a végrehajtási tervnek a közzétételére viszont még mindig nem került sor.

A jelentés pozitívumként kiemeli, hogy 2015/2016-tól ötről három évre szállították le az óvodai nevelésben történő kötelezőrészvétel korhatárát, a gyermekek iskolára való jobb felkészítése és későbbi lemorzsolódásuk veszélyének csökkentése érdekében. Továbbá megemlít a dokumentum, hogy 2015 májusában az iskolarendszerű oktatásba való beiratkozás korhatárát 21-ről 25 évre emelték. Ez növelheti a hátrányos helyzetű tanulók képesítésszerzési esélyeit. Továbbra is igénybe vehetők speciális felzárkóztatási programok és ösztöndíjak a hátrányos helyzetű gyermekek - köztük a roma gyermekek - számára, valamint célirányos tanárképzési programok. E programokat viszont további strukturális intézkedésekkel kell kiegészíteni a többségi oktatás befogadóbbá tétele érdekében - hívja fel a figyelmet a bizottsági jelentés.

Befogadóbbá kell válniuk az uniós oktatási rendszereknek

Az Európai Unióban a tagállami oktatási rendszereknek célirányosabbá és befogadóbbá kell válniuk, különösen az újonnan érkezett menekültek és migránsok integrációjának tekintetében - jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja a testület Oktatási és Képzési Figyelőjének eredményeit hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertetve. A tagállamoknak egyszerre kell biztosítaniuk a megfelelő pénzügyi beruházások megvalósulását, illetve azt, hogy kiváló minőségű oktatási lehetőségek álljanak a fiatalok rendelkezésére, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek, a menekülteket és a migránsokat is ideértve. A legfrissebb, 2014-es adatok arról tanúskodnak, hogy az Európai Unióban az oktatásra fordított állami kiadások három éven át tartó visszaesést követően nőni kezdtek. Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke 1,1 százalékkal nőtt, míg a tagállamok mintegy kétharmadában költöttek többet e téren.

Felsőoktatásban is nagy a lemorzsolódás

A felsőfokú végzettséggel rendelkezőkről szóló mutatókban sem áll fényesen Magyarország: a 30 és 34 évesek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 29,8-ról 34,3 százalékra növekedett ugyan, de ez jelentősen elmarad az uniós 2012-es 36, illetve a 2015-ös 38,7 százalékos átlagtól. Az sem nevezhető pozitív tendenciának, hogy 2011 óta csökken a felsőfokú képzésre felvételizők aránya (ez igaz a természettudományos, technológiai és műszaki tudományos, valamint a matematika területét érintő képzésekre is) és nagyarányú a felsőoktatásból való lemorzsolódás is, ami a bizottság szerint a következő évtizedben ronthatja Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát.

A felső középfokú szakképzésben való részvétel elmarad az uniós átlagtól, de a munkaalapú tanulásban részt vevő szakképző tanulók aránya a közel 70 százalékos aránnyal az egyik legmagasabb az EU-ban. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a szakközépiskolákat érintő átalakítások - melynek során növelték a szakirányú tanagyag arányát az általános tananyag rovására - korlátozzák a különböző szakképzési programok közötti átmenet lehetőségét, így növelheti a korai iskolaelhagyás veszélyét.

A középiskolát frissen végzettek foglalkoztatási rátája az uniós átlag felett van (75,6 százalék a 70,8 százalékhoz képest). A felnőttek (25-64 évesek) részvétele az "egész életen át tartó tanulásban" viszont 2,9-ról 7,1 százalékra emelkedett ugyan, de ez messze elmarad a 9,2 illetve 10,7 százalékos uniós átlagtól.

A frissen végzett 20 és 34 év közöttiek foglalkoztatási rátája 73,3-ról 80,4 százalékra emelkedett 2012 és 2015 között, szemben a 75,9 illetve 76,9 százalékos uniós átlaggal.

Bár a magyar foglalkoztatási rátákban a magasan képzettek aránya meghaladja a 83 százalékos uniós átlagot a középfokú képzettséggel rendelkező munkavállalókhoz és az alacsonyan képzett munkavállalókhoz képest, az Európa más részein elérhető magasabb fizetések ugyanakkor egyre több magasan képzett és középfokú képzettséggel rendelkező munkavállalót ösztönöznek arra, hogy külföldre távozzanak, ami számos ágazatban növekvő munkaerőhiányhoz vezet - hívja fel a figyelmet a brüsszeli jelentés.

Ez a cikk a Napi.hu internetes portálon jelent meg.

Szerző: Szabó Zsuzsanna

fotó: sxc.hu