Azonban az ügyfelek, a nehéz helyzetű családok számára problémás lehet, hogy ugyanattól az embertől kérjenek segítséget, aki később a gyerek kiemeléséről is fog dönteni, s a gyerek és a család érdeke sokszor nem ugyanaz. A segítő funkciók a központba kerültek, ami pont a legelesettebb családok számára elérhetetlenné teszi, hogy 50-60 km-t utazzanak gyógypedagógiai vagy családterápiás segítségért. A mobil szolgáltatások fejlesztése nincs tervben, ami megoldás lehetne. Ráadásul a rendszerben dolgozó szakemberek feje felett hozták meg a döntést az átalakításról, s mindössze pár hét telt el a rendelet megjelenése és az indulás között. A gyermektelen családokkal pedig egyáltalán nem foglalkozik a szabályozás.

JOGSÉRTÉSEK A GYERMEKOTTHONBAN

Februárban Székely László ombudsman jelentésében megállapítja, hogy bántalmazzák a gyerekeket a kalocsai speciális gyermekotthonban.  Az intézet fenntartója megállapította, hogy nagy a fluktuáció az otthonban, nehéz betölteni a megüresedett állásokat, a dolgozók gyakran nem rendelkeznek a viselkedési problémás kamaszok kezeléséhez szükséges pedagógiai tudással. Hasonló problémákat állapított meg egy jelentés márciusban a kaposvári Zita Gyermekotthonban: a leharcolt, túlzsúfolt létesítményben egymást terrorizálják a gyerekek, sokszor az alapvető jogaik sérülnek, a nevelők tehetetlenek. Bár évek óta jellemző a kamaszkorú gyerekek beáramlása a rendszerbe, mégsem született program a probléma kezelésére. Általános gond, hogy az intézmények alulfinanszírozottak, nem tudnak megfelelően képzett nevelőket felvenni a lakásotthonok, a képzetlen munkatársak nem bírnak a viselkedési problémás gyerekekkel, akikben az elutasítás hatására felerősödik az agresszív viselkedés. Júniusban a makói gyermekotthont marasztalta el az ombudsmani vizsgálat a nem megfelelő körülmények miatt, novemberben pedig a Cseppkő utcai Gyermekotthonban állapított meg olyan súlyos problémákat, mint bántalmazás, lógás és gyerekprostitúció.  

NEVELŐSZÜLŐI GONDOK

Márciusban vádat emelt a kaposvári ügyészség egy nevelőszülővel szemben, aki évekig bántalmazta, és saját gyerekeivel szemben hátrányosan megkülönböztette a nála nevelkedő kislányt. Öt év telt el, mire egyáltalán kiemelték tőle a gyermeket. A nevelőszülői hálózatokat pár éve rohamtempóban bővítik, mindez azonban felveti a megfelelő kiválasztás és a nevelőszülők támogatásának kérdését. A nevelőszülők sokszor nem kapnak megfelelő szakmai segítséget a náluk elhelyezett gyerekek viselkedési problémáinak kezelésére, ami kiégéshez vezethet. Eközben, az ígéretek dacára, a gyermekotthonokat sem sikerült felszámolni. Bár 2015 végére már az összes hat év alatti állami gondozott gyereknek ki kellett volna kerülnie nevelőszülőhöz, 12 százalékuk még mindig intézményben élt, eközben 2016 végére már a 6-12 év közöttiek is csak családban élhetnének.

USZODAI ERŐSZAK

Áprilisban egy botránysorozat végén lemondott Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya, miután nyilvánosságra került, hogy fél évszázada csoportos nemi erőszakot követett el egy épp csak nagykorú áldozat ellen. Az ügy felvetette, hogyan dolgozhatott valaki gyerekek között ilyen múlttal, és ráirányította a figyelmet a versenysportban a gyerekek elleni visszaélésekre. A gyerekek elleni erőszak megelőzése az úszószövetség novemberi konferenciájának is a témája volt.

GYEREKSZEGÉNYSÉG

Áprilisban megjelennek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, miszerint Magyarországon a kisgyerekek 42 százaléka szegénységben él. Rétvári Bence államtitkár szerint ugyanakkor megfeleződött a hátrányos helyzetű gyerekek száma, ám ez inkább az új besorolási módnak köszönhető. A családpolitika azonban inkább a középosztálybeliek által vállalt gyerekeket támogatja, nem a mélyszegénységben élőket.

GYEREKHALÁL GYÖNGYÖSÖN

Májusban éhen halt egy másfél éves kislány Gyöngyösön, miközben a család jómódban élt. A családot már régóta figyelték a hivatalok a gyerekekkel kapcsolatos problémák miatt, ám ők nem engedték be lakásba a védőnőt, a gyámhivatal munkatársait. Az ügy nagyon hasonlított a három évvel korábbi agárdi esetre, ahol szintén tele hűtő mellett halt éhen egy kisfiú. Az óriási felzúdulást kiváltó esetben számos vizsgálat indult, az ombudsman is vizsgálódott, és az év végi törvénymódosítás is az egyik következmény lett. Az ombudsman jelentése szerint a gyerekorvos, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal is sorozatosan mulasztott az ügyben, és a jelzőrendszer tagjai között az együttműködés sem volt rendben. Hasonló eredményekre jutott a minisztérium vizsgálata a recski gyermekhalállal végződő ügy esetében, ahol egy kéthónapos baba vesztette életét, miközben a szülőktől bántalmazás miatt már egy másik gyereket elvettek.

SZEGREGÁCIÓ

Májusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. Kifogásolták, hogy a cigány gyerekeket tömegesen nyilvánítják fogyatékossá, illetve az egyházi iskolák lehetőséget adnak a szegregációra. A kormány válaszul törvénymódosítást ígért 2017.01.01.-i hatállyal, hogy vallási okokból ne lehessen a roma gyerekeket elkülöníteni, ám ezt máig nem fogadták el.

MENEKÜLT GYEREKEK

Júliusban megjelenik a KSH tanulmánya a menekültekről. Magyarországra 2015-ben 8800 kísérő nélküli kiskorú, azaz szülők nélküli menekült gyerek érkezett, többségük 14-18 év közötti fiú. Az év végén azonban közülük csak 15 tartózkodott hazai intézményekben, a többség, meg sem várva a menekültügyi eljárás eredményét, továbbment Nyugatra. A felnőtt nélkül úton levő, hivatalosan nem regisztrált, kétségbeesett gyerekek súlyos veszélyben vannak. A 2016-os év első kilenc hónapjában 27 ezer ember kért menedéket hazánkban, azonban kevesebb, mint 2 százalékuk kapott menekült vagy oltalmazotti státuszt. Eközben a 2016-os év a migránsok elleni küzdelemről szült a politikai kommunikációban.

GYŐZELEM A GYÁMHIVATAL ELLEN

Augusztusban pert nyert a gyámhivatal ellen egy 18 éves fiú, Horváth Leon. A bíróság megállapította, hogy a fiatalt jogtalanul helyezték el speciális otthonban, mert korábban a lakásotthonban jelezte a gyerekeket ért jogi sérelmeket. A tinédzser kártérítést is szeretne kérni a drogfüggő és pszichés zavarokkal küzdő fiatalok között feleslegesen eltöltött időért. Az ügy precedens lehet. A gyermekvédelmi intézményekről készült jelentések visszatérő eleme az ott élő gyerekek jogainak sérelme. Lavinát indíthat el, ha a fiatalok pereket indítanak.

INDOKOLATLAN KIEMELÉSEK

Szeptemberben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampánnyal hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyerekeket sokszor anyagi, lakhatási okból emelik ki a családból. A probléma évek óta megoldatlan, a családból kiemelt gyerek ellátása a rendszerben aztán évi 1-3 millió forintba kerül, ám nincs rá mód, hogy akár ennek a töredékét megkaphassák a vér szerinti családok. A megelőzés költségei helyben merülnek fel, a szakellátást viszont a központi költségvetés fedezi.

SZEXUÁLIS ABÚZUS AZ INTÉZETBEN

Szeptemberben szexuális zaklatás vádja miatt felfüggesztették, majd előzetes letartóztatásba helyezték a bicskei gyermekotthon igazgatóját. Az ott élők vádja szerint az igazgató rendszeresen szexuálisan molesztált felügyelete alatt élő gyerekeket. Egy hasonló vád már volt az igazgató ellen öt éve, ám akkor a gyermekotthon területén lakhatott a vizsgálat alatt is, az ott élő gyerekek pedig visszavonták vallomásukat.

HAJLÉKTALAN GYEREKEK

Októberben több civil szervezet levélben figyelmezteti Balog Zoltán minisztert, hogy több ezer gyereknek nincs bejelentett lakcíme Magyarországon, és ők a szociális ellátásokból kiesnek. Az ingyenes egészségügyi ellátásra csak bejelentett lakcímmel jogosultak a gyerekek, és ez a feltétele a gyes, családi pótlék vagy az ingyenes étkezés igénylésének is. A szívességi lakáshasználóként élő, vagy folyton költöző családok a gyermekvédelem látóköréből is kiesnek.

CEGLÉDI GYEREKBÁNTALMAZÁS

Novemberben halálra verte másfél éves kisfiát egy anya Cegléden. A nő két gyereket nevelt és a harmadikkal volt terhes, az apa sokat dolgozott. A közvéleményt felkavarta az eset, és ismét elindult a vita, mennyire avatkozhatnak be kívülről látszólag „rendben lévő” családok életébe a gyermekvédelem, és hol tudnak segítséget kérni a túlterhelt, nehézségekkel küzdő családok.

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

Decemberben a parlament megszavazta a Gyermekvédelmi törvény módosítását, miszerint a gyermek súlyos veszélyeztetésének minősül, ha a szülő nem működik együtt a gyerekorvossal, védőnővel, óvodával, iskolával. Mindez reakció a gyöngyösi és hasonló gyerekhalállal végződő ügyekre. Szakemberek kritizálják a törvénymódosítást, hisz innentől akár azért kiemelhető a gyerek a családból, mert a szülők késve jutottak el oltásra vagy kihagyták a szülői értekezletet. A gyermekvédelemben dolgozók felelősségét ezzel a szülőkre tolják át, az újabb tragédiák megelőzése azonban nem garantált.

Ez a cikk a https://gyereksorsok.hu/ internetes oldalon jelent meg

Szerző: SOSBLOGIRO