A gyermekek jogairól szóló nemzetközi dokumentumok, mindenekelőtt az ENSZ Gyermekjogi egyezménye a menekült, menedékkérő, migráns gyermekeket, a korukból fakadóan eleve speciális védelemben részesítendő gyerekek „különleges” vagy „érzékeny” csoportjának tekintik, és fokozott védelmük érdekében sajátos szabályokat állapítanak meg. Alapelvnek tekintik a gyerek legfőbb (mindenek felett álló) érdekének biztosítását, a diszkrimináció tilalmát, az intézmények, hatóságok közötti – a gyermek érdekében történő – együttműködését. Külön hangsúlyozzák az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz valamint az átmeneti gondoskodáshoz való jogot, továbbá az eljárásban való részvételhez és a megfelelő tájékoztatáshoz való jogot, a gyám/tanácsadó kirendelését, valamint a fogvatartás tilalmát.

A jogalkotás és jogalkalmazás során gondoskodni kell, hogy az ENSZ Gyermekjogi egyezményével összhangban, és ennek megfelelően segítséget és megfelelő védelmet kapjanak a menekült, menedékkérő, migráns gyerekek is, amíg átmenetileg vagy tartósan hazánkban tartózkodnak. Hátterüktől függetlenül, így a menekült, menedékkérő, és migráns gyerekeket is megilleti az előítélet- és diszkriminációmentes, befogadó jogszabályi és társadalmi környezet, valamint az, hogy az őket érintő minden hatósági döntéshozatal alapjául az ENSZ Gyermekjogi egyezménye szolgáljon, elsődleges szempontként a gyermekek legfőbb (mindenek felett álló) érdekeit tartsák szem előtt.

Ne kriminalizáljuk a gyerekeket!

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2015. szeptember 15-től hatályos módosítása értelmében a Büntetőtörvénybe került bűncselekmények (határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) miatt indult büntetőügyekben, a fiatalkorúakra vonatkozó speciális, védő rendelkezések nem alkalmazhatók, vagyis a 14-18 év közötti gyermekek - legyen szó menekült, menedékkérő, migráns vagy magyar állampolgárságú gyermekről - ügyében lefolytatott eljárások során a felnőttekre vonatkozó szabályok érvényesülnek.

Bár az új törvényi rendelkezés kimondja, hogy a kényszerintézkedéseket a kiskorú érdekeinek szem előtt tartásával kell lefolytatni, a módosítás alapján nem kerül sor gondnok kirendelésére, a szülő, törvényes képviselő sem érvényesítheti jogait még akkor sem, ha Magyarországon tartózkodik és a vádemelés elhalasztásának kedvezőbb, szélesebb körben alkalmazható szabályai és a bizonyítás, fiatalkorúakra kedvezőbb speciális elvei (pl. poligráfos vizsgálat tilalma) sem érvényesülhetnek. Aggályosnak tűnik továbbá a Be. 453.§ (1) bekezdésében írt azon szabály mellőzése is, mely szerint a fiatalkorú életkorát közokirattal kell bizonyítani. Ennek következtében előfordulhat, hogy nem büntethető gyermekkorúak büntetőjogi felelősségének megállapítására kerül sor. Az Európai Bizottság 2015. október 6-án kelt hivatalos levelében, felhívja a magyar kormány figyelmét a gyermekek számára biztosított különleges eljárási garanciák fontosságára, és általánosságban a gyermekek, mint különösen veszélyeztettet csoport, kifejezett védelmére.

Az Európai Bizottság 2015. október 6-án kelt hivatalos levelével egyetértésben ellenezzük a gyerekek fentiek szerinti kriminalizálását. Álláspontunk szerint a büntetőeljárási szabályok fentiek szerinti módosítása több ponton ellentétes az ENSZ Gyermekjogi egyezményében foglaltakkal, így a diszkrimináció tilalmának elvével, a gyermek mindenekfelett álló érdekével és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás követelményével is, ezért kérjük a jogalkotót, hogy a 2015. évi CXL. törvény kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseit haladéktalanul vizsgálja felül és módosítsa akként, hogy az ENSZ Gyermekjogi egyezményében foglaltakat ne sértse.

A Gyermekjogi Civil Koalícióról

A Gyermekjogi Civil Koalíció 2015 februárjában azért jött létre, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére, hogy szakmai fórumot teremtsen és elősegítse a párbeszédet és aktív együttműködést a gyermekjogi és gyermekvédelmi civil szervezetek között. Jelen közleményhez csatlakozott az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, a Menedék Egyesület, a Terres des Hommes, a Jogismeret Alapítvány, a Szülőnek lenni program, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE), az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a European Roma Rights Center (ERRC), a Család Gyermek Ifjúság Közhasznú Egyesület (CSAGYI), a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekérdekek Szakosztálya - Korczak Munkabizottsága, a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány, a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), az Igazgyöngy Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ("CFCF"), a Pécsi Tudományegyetem Családjogi és Szociális Jogi Csoportja, a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület és egyéni szakértőként Ferge Zsuzsa, Tausz Katalin, Bíró Dalma.