Gyakorlatilag nincs információ a menekültválság gyermekáldozatait érő bántalmazásról, a tranzitállamok nem foglalkoznak a kérdéssel – írta friss jelentésében az Európa Tanács. Magyarországon a menekült maga fizet azért, hogy kiderüljön, tényleg kiskorú-e.Csak 2015-ben több mint 337 ezer menedékkérő gyerek érkezett az Európa Tanács tagállamaiba, közülük 88 ezren kísérő nélkül. A szám rendkívül nagy, mégsem tudja egyetlen érintett ország sem biztosan, hogy a menekült gyerekek közül hányat ért szexuális vagy más jellegű bántalmazás útközben, esetleg a menekültszállásokon – idézi az Európa Tanács hétfőn kiadott jelentését az MTI.
Nem tudják vagy nem létezik
A 47 tagállamot tömörítő tanács szerint a fő probléma az, hogy bár mindenki aláírta a gyermekek szexuális kizsákmányolás elleni védelméről szóló, úgynevezett lanzatorei egyezményt, nincs átfogó adatgyűjtés a témában: a 41 vizsgált ország közül csak kevesen tudtak bármilyen információt közölni, és azok is elismerték, hogy a bántalmazások száma magasabb lehet a hivatalosan ismertnél.
Több tagállam pedig azzal hárította el a kérdést, hogy ott nem történt ilyen bántalmazás, vagy nincs róla adat.
Fizetnek a gyerekek is
Az ET jelentése Magyarországra is kitér: a magyar a lanzarotei egyezmény egyetlen állama, amely bizonytalan koradatok esetén nem ismeri el automatikusan kiskorúnak a magát annak nevező menedékkérőt , amíg a kormeghatározás le nem zárul. Ráadásul csak nálunk áll fenn az a helyzet, hogy a menedékkérő maga kell állja a kormeghatározás költségeit.
Az Európa Tanács kiemeli, hogy a gyerekeket sokszor nem megfelelő helyen helyezik el, sportcsarnokokban, használaton kívüli laktanyákban, átmeneti szállásokon, és ahol felnőttekkel vannak összezsúfolva, nem megfelelők a világítási viszonyok, vagy osztozniuk kell felnőttekkel a mosdón és a zuhanyzón, ott kiemelten kiszolgáltatottak.
Védelem helyett kizárás
A Magyarországra érkező menekült gyerekek helyzete miatt a Magyar Helsinki Bizottság szintén bírálja az Orbán-kormányt: hétfői közleményükben figyelmeztetnek, a 14–18 év közötti, kísérő nélküli kiskorúak kizárása a gyerekvédelemből Európában példátlan módon szembemegy az ENSZ gyermekjogi egyezményével, mert védelem helyett diszkriminálja őket magyar társaikhoz képest.
Fontos alapelv, hogy őket minden eljárásban elsősorban gyermekként kell kezelni, és csak másodsorban menedékkérőként. A kiskorúak fogva tartása jogellenes és embertelen, újabb traumának teszi ki a sokat szenvedett gyerekeket – írja a Helsinki Bizottság.
Ez a cikk a Magyar Nemzetben jelent meg