A gödi TOPhÁZ Speciális Otthon gondozói a biztosnak küldött beadványaikban kifogásolták a 2016 végén történt intézményvezető-váltás miatt megváltozott körülményeket, amelyek álláspontjuk szerint az intézményben élő ellátottak lakó- és életkörülményeit is hátrányosan befolyásolják. Az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot tartottak az intézményben. A speciális otthon értelmi fogyatékos személyek ellátását biztosítja, egy részük halmozottan, döntő többségük súlyosan fogyatékos. Néhány lakó súlyos pszichiátriai betegségben is szenved, közülük többen pedig ön- és közveszélyesek.

A jelentés kiemeli, hogy már a 2016. évi fenntartói vizsgálat is megállapította, és az ombudsmani vizsgálat is megerősíti, hogy az intézmény csak részben rendelkezik az ellátottak igényeit biztosító tárgyi és személyi feltételekkel. Az intézmény kifejezetten gazdátlan, elhanyagolt érzést kelt, a fertőzésmentes és higiénikus környezet részben biztosított. Az alapjogi biztos szerint emiatt megengedhetetlen mértékben sérülnek az ellátotti jogok, a gondozási tevékenység nem megfelelő. A vizsgálat feltárta, hogy az intézményvezető törekszik a feladatok pontos és egyértelmű kiadására, a következetes és rendszeres vezetői ellenőrzésre, az ellátottak érdekeit szem előtt tartó szemlélet átadására. A dolgozók és a vezetőség között együttműködés azonban nem zökkenőmentes, ami hátrányosan befolyásolja a munkavégzést és ez hatással van a lakók ellátására is.

A beadványok olyan körülményeket (a személyi feltételek hiányát, túlzsúfoltságot, a lakóépület leromlott állapotát) panaszolnak, amelyek nem a vezetőváltáshoz köthetők, és – a 2016-os fenntartói és a 2015-ös hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei alapján – már korábban is fennálltak. Az intézményben már a vezetőváltást megelőző években is olyan elhanyagolt ápolási, gondozási és lakhatási körülmények alakultak ki, amelyek az ellátottak emberi méltóságát és más alapvető jogait rendkívül súlyosan sértették. E körülmények többsége az ombudsmani vizsgálat idején is fennállt, illetve folyamatban voltak az azok megszüntetését célzó vezetői intézkedések.

Az otthonban az alapjogi biztos vizsgálata is tapasztalta a nagy létszámú bentlakásos intézmények „sajátosságait”. Rendkívül magas az ellátotti létszám, hiányosak a tárgyi feltételek (pl. a fürdőszobák, illemhelyek, ágyak, matracok). Komoly probléma, hogy a szükségesnél kevesebb az ápoló-gondozó személyzet, nem megoldott az akadálymentesség, az egyenlő esélyű hozzáférés. Mindezek pedig nem egyszerűen csak az ellátás szakmai színvonalának erőteljes visszaesését okozzák, hanem olyan kényszer megoldásokra szorítják a személyzetet, mint a csoportos fürdetés, a rácsos ágyak használata és ajtórácsok felszerelése. Az ombudsmani jelentés kiemeli, hogy a speciális otthonban uralkodó körülmények miatt csorbul a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jog, valamint az egyenlő bánásmód követelménye, a fogyatékossággal élő személyek kiemelt állami védelmének kötelezettsége. Összességében és az egyes intézkedések önmagukban is felvetik a megalázó, embertelen bánásmód tilalmának sérelmét, nem teljesülnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt nemzetközi kötelezettségek sem.

A biztos helyszíni vizsgálata arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy az intézményben elodázhatatlanul sürgető a férőhelyek kiváltása. A biztos álláspontja szerint ugyanis a kialakult és tartóssá vált súlyosan konfliktusos, illetve frusztrációkkal teli, a személyi, tárgyi feltételek hiánya következtében kiüresedett légkörben évek óta halasztódik az intézményben élő fogyatékos személyek esélye a méltó emberi élethez. Székely László ombudsman megállapításaival az emberi erőforrások miniszteréhez, az intézmény fenntartójához, valamint az otthon vezetőjéhez fordult.

Az ombudsmani jelentés részletes szövege itt érhető el.