A kutatás és az ezt összegző kiadvány a Periféria Egyesület KAB-KT-16-25568 támogatási számú projektje keretén belül valósult meg, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által meghirdetett pályázat révén került finanszírozásra.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében telepszerű körülmények között és gyermekvédelmi gondoskodásban élő 14-25 év közötti fiatalokat tekintették a kutatás célcsoportjának, elsődleges cél pedig a társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt, a másodlagos célja, hogy az eredmények hozzájáruljanak a helyi - települési és intézményi - szintű drogelleni stratégiák megalkotásához.

„A célcsoport helyzete a gyermeki életeket tekintve nyomorúságos és jövőtlen a vizsgált környezetben, mindenekelőtt akkor, ha a létalatti szociális helyzet mellett olyan rizikómagatartásokkal is számolunk az életükben, melyek önromboláshoz, fiatal életek károsításához vezetnek” – összegzi a tizennégy tanulmányt tartalmazó kötet. „A fiatal korcsoportok mellett szülőkkel, segítőkkel készült fókuszcsoportos interjúkban a rizikótényezők markánsan kirajzolódnak. Az interjúkból egyértelműen kitűnik, hogy a fiatalok egészséges fejlődésére rombolóan ható szerhasználat társadalmi és családi jellegzetességeivel számolnunk kell.

A kutatás zárókötetében megjelent tanulmányokkal szeretnék felhívni a figyelmet azokra a családi és társas kapcsolati veszélyeztető tényezőkre, melyek elősegítik a droghasználatot, a kipróbáláson túlmenően rendszeres szerfogyasztáshoz vezetnek. Az eredmények kiindulópontjai lehetnek a közös gondolkodásnak és cselekvésnek.”

„A kutatásból jól látszik, hogy a családnak és az iskolának van a legnagyobb támogató szerepe abban, hogy a gyermekek drogfogyasztása, a szer kipróbálása megelőzhetővé váljon, ők tehetik a legtöbbet azért, hogy minél kevesebben nyúljanak a droghoz” – mondta el dr. Szoboszlai Katalin, a Periféria Egyesület elnöke, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának tanszékvezetője a kutatás egyik megállapítását a Kelet-Magyarország című lapban. Azt is hozzátette, hogy a nem reprezentatív felmérés másik szomorú eredménye, hogy a szegregátumokban – a megye hat településén jártak az adatfelvételben részt vevő hallgatók – jelen van a drog, a nagyon olcsó, könnyen hozzáférhető, ismeretlen összetételű vegyületek, melyek súlyosan károsíthatják az egészséget.

„A fiatalok látják maguk előtt, a tévében és a környezetükben is a szerhasználatot, azt, hogy nem nehéz hozzájutni, bármikor kipróbálható, azonban a következményekkel már nem számolnak – jegyezte meg a főiskolai docens azzal kapcsolatban, milyen mintát követnek a vizsgált 14–18 év közötti és 19–25 év közötti korcsoport tagjai. A kutatás nem tért ki a krimi­nológiai szempontokra, ám egyértelmű, akkor van drogfogyasztás, ha van, aki előállítsa, eladja, s messzire sem kell azért utaznia a vidéki fiataloknak, hogy biofűhöz, herbálhoz vagy házilag kevert vegyületekhez jussanak. Azt kell mondjuk, hogy lassan a legkisebb veszély a dohányzásban és az alkoholfogyasztásban van.” - összegezte a kutatás szomorú eredményeit a napilapban dr. Szoboszlai Katalin.

A cikkből kiderül, hogy az elemzésük célja a feltárás volt, nem tettek ajánlásokat. Szeretnék, ha az eredmények helyi szinten „kezdenének el továbbélni”, ha a szakemberek ezek alapján gondolnák végig, ki, mit és hogyan tehet azért, hogy minél kevesebb fiatal nyúljon a droghoz. Ősszel pedig újabb adatokkal bővítik az eredményeket.

A Kelet-Magyarország lapban megjelent kutatási eredményeket összegző cikk teljes terjedelmében elolvasható itt.

A kutatás zárókötete letölthető innen.