A Gyermekjogi Egyezmény a nemzetközi jogvédelem egyik kulcsdokumentuma, amely az elfogadása óta folyamatosan formálja a gyermekek jogairól való gondolkodást. Az Egyezmény világossá teszi, hogy a gyermekek valódi, sőt kikényszeríthető alapjogokkal bírnak, és az életkorukból következő kiszolgáltatottságuk okán – a szülői és a családi védelmen és támogatáson túl – rászorulnak az állam, a társadalom többlet-figyelmére, többlet-gondoskodására. Az Egyezmény azt is világossá teszi, hogy mindezeken túl valamennyi gyermeknek jár a tisztelet, az odafigyelés és megbecsülés. Az ombudsman szerint a 28 éve, november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezmény ezekhez ad muníciót és feladatokat. Az alapjogi biztos egyik fontos feladata, hogy megkülönböztetett módon figyeljen a gyermekek jogainak tényleges érvényesülésére, azaz egyfajta gyermekjogi ombudsmanként működjön.

Az alapvető jogok biztosa, Székely László a Gyermekeinkben a jövő című budapesti konferencián köszöntőjében kiemelte, hogy az Egyezmény 1989-es megszületése különleges, „kegyelmi pillanat” volt az emberi jogok történetében. Stabilizálta a meglévő értékeket, de arra is törekedett, hogy az idővel haladva újat mondjon. Ez a dokumentum csaknem 30 év alatt átformálta a gyermekek jogairól való gondolkodást. Az Egyezmény a Föld országai között a legmagasabb elfogadottsággal bír, és erre akkor is büszkék lehetünk, ha tudjuk, hogy a benne rögzített elvek és jogok érvényesülése a világ számos pontján komoly kihívással találkozik. Sokhelyütt jelentős probléma és Magyarország sem kivétel, hogy a gyermekek nem is ismerik megfelelően az őket megillető jogokat. Az Egyezmény érdeme viszont, hogy a felnőttek a döntések meghozatala során a hatóságok és más szervek egyre inkább figyelembe veszik a gyermekek legjobb érdekét.

2017. november 16-án, a gyermekek jogainak napjához kapcsolódva az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az UNICEF Magyar Bizottsága és a Flamand Képviselet a gyermekeket érő súlyos veszélyekről, a veszélyeztetett gyermekek alapjogainak érvényesítéséről rendezett közös nemzetközi konferenciát. Elhangzott, hogy a súlyos kiszolgáltatottság számos élethelyzetben a mindennapok valóságává válhat és bárki, bármely család gyermeke kerülhet veszélyeztetett helyzetbe. Vannak olyan súlyos fogyatékossággal élő gyerekek, akik nem vagy nagy nehézségek árán jutnak hozzá a megfelelő korai fejlesztésekhez, iskolai oktatáshoz, óvodai neveléshez. Szó esett olyan nehéz anyagi helyzetű vagy épp a gyermekotthonból kikerülő gyerekekről, akik ki vannak téve a fizikai és lelki bántalmazás, a prostituálódás, a szexuális kizsákmányolás fenyegetésének. A gyermek akkor is veszélybe kerülhet, ha egy válóper után valamelyik szülő jogellenes módon viszi őt magával külföldre. Jelentősen sújthatja a gyermekeket a mélyszegénység és a nélkülözés. Kulcskérdés ezért az, milyen állami támogató és segítőrendszer áll ilyen esetekben a gyermekek és a családok rendelkezésére, hogyan fejleszthetőek az őket segítő és támogató szolgáltatások.

/Fotó: freeimages.com/