Ugyanakkor a gyermekek védelemhez való jogát rögzíti az Alaptörvény XVI. cikke, továbbá a gyermekekkel szembeni erőszak minden formáját tiltja a Gyermekvédelmi törvény is, amikor a 6. cikkének (5) bekezdésében kimondja: “A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.” A hazánkban 1991 óta hatályos ENSZ Gyermekjog egyezménye szerint biztosítani kell a gyerekek számára a szabadidőhöz, életkoruknak megfelelő játékhoz és sporthoz való jog érvényesülését (31. cikk), valamint az erőszakmentes gyermekkorhoz való jogot (19. cikk) is. Ez a két  gyermeki jog nincs versengő helyzetben egymással, egyidejűleg kell érvényesülnie mindkettőnek. A nemzetközi sport világában ezért az utóbbi évtizedekben etikai kódexeket készítettek, hazánkban mások mellett a Magyar Úszó Szövetség, vagy a Magyar Ökölvívó Szakszövetség is. Az Európa Tanács és az Európai Unió kiemelt szerepet szán a sportban is az erőszak megelőzésének, kezelésének.

A sport, főként az élsport, sok tekintetben saját határaink feszegetését, a komfortzónánk elhagyását, feszített tempót és nehezített körülményeket, fokozott stressz- és konfliktushelyzetet is jelent. Mindez azonban nem sérthet olyan általános értékeket, mint az emberi méltóság vagy a hazánkban 2005 óta érvényben lévő zéró tolerancia elvét a gyermekekkel szembeni bántalmazásban. 

Az erőszak mindezek ellenére erősen jelen van a magyarországi gyereksportban is, ahogyan arra számos kutatás is rámutat, a gyerekek nem ismerik fel, hogy ami velük történik, az bántalmazás, ezért segítséget sem fognak vagy tudnak kérni, illetve egyszerűen félnek, vagy nem tudják, hová fordulhatnak. A szülők sokszor saját gyermekkori tapasztalataik vagy fegyelmezési és nevelési gyakorlatuk alapján maguk is enyhébben ítélhetik meg a sportolás során a gyermekeiket ért esetleges sérelmeket, és nehézséget okozhat annak elhatárolása is, mi az, ami az edzői nevelésnek, és mi az, ami bántalmazásnak minősülhet.

A gyermekeket az életük minden területén egyenlő módon megilleti az emberi méltósághoz való jog, a sportolás sem indokolhatja ennek csorbítását. A bántalmazás nem lehet természetes része a sportnak, valamint a jobb teljesítményre, sikerekre és eredményekre való motivációnak. A sportsikerek nem a bántalmazás hatására születnek. 

A gyerekek elleni erőszak minden formájának megelőzése mindannyiunk közös felelőssége, és nem fogadható el egyetlen egy bántalmazási forma sem. A gyermekbántalmazással szembeni zéró tolerancia mindenkit kötelez, s a döntéshozói-véleményformálói feladatkörben lévők  –  így a média  –  szerepe ebben kiemelt jelentőségű.

Budapest, 2024. március 14. 

A Gyermekjogi Civil Koalíció részéről, mint szervezetek:

Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület

Főnix Mozgalom

Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

Igazgyöngy Alapítvány

Jogismeret Alapítvány

Háttér Társaság

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány  – NEMECSEK Sport Program 

Magyarországi Terre des hommes Alapítvány “Lausanne”

MPT Gyermekérdekek Szakosztálya-Korczak Munkabizottság

  Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség

Országos Gyermekvédő Liga

Pressley Ridge Magyarország Alapítvány

Rosa Parks Alapítvány

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány 

Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány

és egyéni szakértők, mint:

Aczél Anna

Adler Katalin – Békés Iskolák Program

dr. Baracsi Katalin

Békés Zoltán

Cserey Miklós – Szülőnek lenni Program

Ercse Kriszta

dr. Gellér Judit

dr. Gyulai Edina

dr. Hegedűs Judit

dr. Herczeg Rita

dr. Jánoskúti Boglárka

dr. Katonáné dr. Pehr Erika

dr. Kovács Zsuzsanna 

dr. Lux Ágnes

dr. Makai Éva

dr. Parti Katalin

dr. Révész Magda

dr. Szeibert Orsolya

Tománé dr. Mészáros Andrea

dr. Tóth Zsófia

dr. Virág György

Megfigyelő szervezeteink:

Civil Közoktatási Platform

Emberi jogi nevelők Hálózata (EJHA)

A kinyomtatható méretű plakát letölthető ide kattintva.