Nem meglepő, hogy a horvát gyermekotthonok látványa megváltoztatta Cook életét: a kelet-európai árvaházak iszonyatos körülmények között működtek: gyakran túlzsúfoltak, nem megfelelőek a higiéniai körülmények, és nincs elég gondozó a gyermekek nevelésére. Az elmúlt évtizedekben több dokumentumfilm is készült a témában, melyek közül kiemelkedő Az eltűnt árva című film, mely egy román árváról szól, aki 13 évesen még alig tudott beszélni vagy járni.
A film hűen mutatja be a 20 évvel ezelőtti, tragikusnak mondható román gyermekotthonok helyzetét. Ceausescu kormányzása alatt tiltott tevékenységnek számított mind a fogamzásgátlás, mind az abortusz, ami miatt hirtelen megnőtt az újszülöttek száma, ezzel összefüggésben pedig számos szülő nem tudta megadni gyermekeinek a megfelelő ellátást és gondoskodást. A legtöbb, intézetben élő gyermek nem árvaként került az otthonokba, hanem a szüleik hagyták el őket, mivel képtelenek voltak nevelésük optimális feltételeit biztosítani; ezek a szülők úgy gondolták, gyermekeiknek jobb élet jut majd az intézetben. Ennek az lett az eredménye, hogy a '90-es évek végén legalább 100.000 gyermek élt állami gondoskodásban. Felmerül a kérdés, hogy változott-e valami azóta?
A Nagy-Britanniában létrejött Hope and Homes for Children egyesület a '90-es években arra tett kísérletet, hogy fejlessze Romániában a már meglévő gyermekotthonokat, továbbá újakat hozzon létre, melyekben ideálisabb körülmények között nevelkedhetnek az ott élő gyermekek. 1996-ra azonban kiderült, hogy amire igazán szükség van, azt egy állami intézmény sem adhatja meg: gondoskodó családra és biztonságos kapcsolatokra. E felismerés hatására1998-tól a szervezet a román kormánnyal együttműködve az intézeti nevelés megszüntetésért kezdett harcolni. A Hope and Homes for Children és a román vezetés közös programjának megvalósítása azonban nem volt egyszerű. Egyrészről az intézetek dolgozói nem akarták elveszíteni a munkájukat, másrészről nem könnyű feladat a vér szerinti vagy örökbefogadó szülők és az addig intézetben nevelkedett gyermekek között egy gondoskodó kapcsolatot kiépíteni. Az elkötelezett és lelkiismeretes munka azonban eredményt hozott; így ma már csak 6500 gyerek él állami gondozásban, a többiek vagy visszakerültek saját családjukba, vagy nevelő- és örökbefogadó szülőkhöz. Ezzel Románia példa lett más országok számára /, pl. Ukrajna vagy Bulgária/, ahol hasonló problémákkal küzdenek a kormányok.
Bulgáriában ma a gyermekotthonok borzalmas és elavult körülmények között működnek. A Hope and Homes for Children szervezet 2009-ben kezdte meg munkáját az országban, forradalmasítani akarják a gyermekgondozói rendszert, 2014-ig pedig bezárni legalább 8, még működő csecsemőotthont. Az intézkedés szükségességét nemcsak a Gyermekvédelmi Nyilatkozat (Unicef, 1989), hanem több tudományos kutatás eredménye is alátámasztja. Ezek szerint a nem megfelelő intézeti nevelés hátráltatja a gyermek fizikai és lelki fejlődését, továbbá a bolgár gyermekotthonok nem teremtenek stimuláló környezetet a gyermek számára, emiatt sokan komoly kognitív, pszichés és szociális hátrányt szenvednek. Bulgáriában kb. 8000 gyerek nő fel intézetekben, 2500-an még 3 év alattiak. Az állami gondozottak csupán 2 százaléka ténylegesen árva, a többségük széthullott, mélyszegénységben élő, diszfunkcionális családból származik. Az intézeti nevelés amellett, hogy káros, igen drága is: hatszor annyiba kerül, mint a preventív feladatokat is ellátó szociális rendszer fenntartása.
Az első, sikeresen bezárt bolgár intézmény Teteven városában található. Az intézkedésnek köszönhetően 32 csecsemő került vissza családi gondozásba, vér szerinti vagy örökbefogadó szülőkhöz. A korábban csecsemőotthonként működő épület ma a Szociális Segítő Központ bázishelye, ahol a megfelelő képzés után szociális munkások segítenek a veszélyeztetett családoknak, megelőzve a kisgyermekek utcára vagy otthonba kerülését. A távoli cél egy olyan alternatív gondoskodó rendszer létrehozása, ahol a gyermekek családjukban vagy nevelőszülőknél élhetnek, biztosítva fejlődésük optimális feltételeit. A sikeres teteveni projekttel a Hope and Homes for Children megkezdte lelkiismeretes munkáját Bulgáriában, mely remélhetőleg hasonló eredményekkel zárul, mint Romániában.
Felhasznált irodalom:
http://www.hopeandhomes.org/news/news-2011/bulgaria-to-close-harmful-baby-institutions