Mikor megszülettem, ott lettem hagyva a kórházban és utána a Kerepesi úti csecsemőotthonba lettem betéve. Az örökbefogadó szüleim hat hónaposan vettek ki a csecsemőotthonból. Nagyon beteges voltam és azt mondta nekik a gondozónő, hogy meg fogok halni és nem fogok lábra állni majd. Nekik köszönhetem azt, hogy egészséges ember lettem, mert mindent megtettek annak érdekébe hogy normális ember legyen belőlem. Náluk nevelkedtem föl tíz éves koromig.

Aztán anyagi helyzet miatt intézetbe kerültem. Ott végeztem el a sulit az általános sulitól a kereskedelmi és az egészségügyi suliig. Betöltöttem a 18. életévemet és utógondozóba kerültem, de aztán két nap után ott is hagytam, azóta vagyok hajléktalan.

Azért lettem AVM tag, mert mindig is szerettem volna a magamfajta helyzetben élő embereken segíteni és végre sikerült megtalálnom azt a csapatot, amivel tudok együttműködni és emberszámba néznek engem és a többi hajléktalan társamat. Remélem, hogy közös erőfeszítéssel tudunk tenni valamit a hajléktalan emberek érdekében, valamit, ami jó irányba tereli őket.

Még több bemutatkozás a Város Mindenkié Csoport oldalán