Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye már elmúlt 20 éves, Magyarország 1991-ben ratifikálta. A két évtized ellenére azonban sokan még csak nem is hallottak arról, hogy létezik. A gyerekek 18 éves korukra érik el azt a testi és lelki fejlettséget, amely a felnőtt, felelős élethez szükséges, az egyezmény ezért pontokba szedi, hogy a mi kell a különböző országokban élő gyerekek jólétének biztosításához, összefogja és harmonizálja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyerekjogokat.
A Gyermekjogi Egyezmény kimondja a játékhoz és szabadidőhöz, valamint az egészséges testi és lelki fejlődéshez való jogát a gyerekeknek. Mindhez ideális támogatást, alapot jelent a sport. Egészen addig, amíg a gyerekek számára örömforrást jelent. A sport erőszakosságának a gyerekek életére gyakorolt hatásáról nagyon kevés, szórványos adat áll rendelkezésre, az UNICEF most összegyűjtötte a különböző felmérések eredményét, összevetette ezeket, és ez alapján állította össze, milyen veszélyek jelentkezhetnek a sportban, hogyan lehet ezeket elkerülni.
(...)
Magyarország: az erőszak természetes velejárója a sportnak
Magyarországon a sport során tapasztalt erőszakról nincsenek sem felmérések, sem példák. Ennek részben az lehet az oka, hogy itthon egyáltalán nem jellemző a gyereksportolók felvilágosítása a megfélemlítésről, a zaklatásról és a beavatási szertartásokról, mivel e jelenségeket sokan a sport természetes velejárójának tekintik. Az edzők és a gyerekekkel foglalkozó más sportszakemberek nem kapnak képzést arról, hogy hogyan ismerjék fel az erőszak és bántalmazás jeleit, pedig a biztos pedagógiai, gyerekvédelmi ismeretek segíthetnek megelőzni az erőszakot, miközben megerősítik a bizalmat, a mások iránt tanúsított érzékenységet, az önismeretet. Fontos lenne, hogy a sportolók, az edzők, a tanárok és a szülők is tisztában legyenek azzal, hogy hova fordulhatnak, ha a sport terén erőszakkal szembesülnek. Szintén fontos lenne, hogy a szakma felismerje a témával kapcsolatos képzések fontosságát, hogy alapkövetelmény legyen a sportszervezetekben a magatartási kódexek kialakítása és betartása.
Az UNICEF a jelentés kapcsán február 9-én kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), gyerekvédelmi szakértők bevonásával.
A beszélgetésen Herczog Mária gyerekjogi szakértő szerint azokban az országokban, ahol erős a Gyermekjogi Egyezmény, és az abban foglaltakat a sporton belül is érvényesítik, ott sincs kevesebb olimpikon, van viszont magasan szervezett tömegsport, ugyanis a sport ideális arra, hogy lehetőséget adjon a társadalmi kirekesztettség legyőzéséhez, a deviancia kivédéséhez.
A MOB sportigazgatója, Szabó Bence szerint elitsport nem lesz „vér, veríték, könnyek nélkül”. Azonban az erőszakot és a visszaéléseket a MOB és az MLSZ is elutasítja, és készek együttműködni az UNICEF-fel. A sportszervezetek szerint lehet, hogy a Gyermekjogi Egyezményt nem minden edző tudná felmondani, de többen éppen a saját gyerekkori tapasztalatuk miatt ösztönösen is tudják, hogy az erőszak, az erőltetés, a fenyítés vagy a megalázás nem vezet eredményhez. A gyerekjogok ismeretét azonban el kell várni a kluboktól, a kamaráktól, a menedzserektől, az edzőktől és a szülőktől is, ezért javasolják, hogy az etikai kódexeket vizsgálják felül, és ha szükséges, egészítsék ki.
A sporton belüli erőszak kivédésére korábban is születtek már lépések, az MLSZ Bozsik-programjában például 12 éves kor alatt nem rangsorolnak hivatalosan, hogy a játék öröme legyen hangsúlyos – ettől még a gyerekek között nyilván kialakul a versengés, de ezt intézményi szinten nem erősítik. Borbély Zoltán, az MLSZ Jogi- és Sajtóiroda vezetője kiemelte, a labdarúgás szerencsés helyzetben van, itt ugyanis akkor kezdődik az elitképzés, amikor sok más sportág esetében abbamarad, tehát eleve érettebb gyerekekkel dolgoznak. A spanyol válogatott eredményei pedig pont azt mutatják, hogy ebben az ágban dopping nélkül, emberi léptékkel is lehet sikereket elérni.
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a probléma forrása gyakran az önmegvalósító szülő, aki a sportszakember helyett is hajszolja a gyereket. 18 éves kor alatt a testi és lelki fejletlenségből adódóan a gyerekek nem tudnak végleges, teljesen átgondolt döntéseket hozni. Ha valamire igent mondanak, nem biztos, hogy hosszú távon is kitartanak mellette, ebben az esetben a lehető legrosszabb reakció, ha a szülő erőlteti azt a sportot, amiért korábban a gyerek is rajongott. A probléma kulcsmegoldása az edző lehet, akinek kezelnie kell az ilyen helyzeteket, példát kell mutatnia. A tömegsportot pedig erősíteni kell, hogy azok számára is biztosítva legyen a szervezett, élményt adó játék, mozgás, akik különböző okok miatt kimaradnak a versenysportból. Herczog Mária szerint azonban nem elég, ha az infrastruktúra és az anyagi háttér biztosított ehhez, hanem szemléletváltás is kell, mert hogyan várható el egy gyerektől, hogy a sportot az élményért szeresse, ha a felnőttektől a görcsös teljesítménykényszert látják?
Mit lehet tenni?
Magyarországon a sporterőszak területén jelentős az információ- és a tudáshiány, ezért a személyes tapasztalatok megosztása sokat segít az erőszak visszaszorításában való előrelépésben. Az UNICEF Magyar Bizottság szeretné folyamatosan nyomon követni a jó és a rossz tapasztalatokat a sportban, ezért várja az ez irányú történeteket a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.
A nemzetközi tapasztalatok alapján az áldozatok száma úgy csökkenthető, ha a sportági szövetségek, egyesületek határozottan fellépnek mindenfajta visszaélés ellen, etikai kódexükbe, működésükbe beépítik a szükséges irányelveket, valamint a gyerekeket és szülőket megfelelően tájékoztatják. Az UNICEF Magyar Bizottság ezért felajánlja, hogy kérésre bármelyik sportszervezet etikai kódexét megvizsgálja gyerekjogi szempontból. Vállalja továbbá azt is, hogy a gyerekek és szülők részére tájékoztató anyagot készít, amely tartalmazza azt is, hogy az áldozatok kihez fordulhatnak segítségért. A tájékoztató anyagok március közepére készülnek el, és az UNICEF ingyen ajánlja fel a sportszervezeteknek.
Tovább a teljes cikkre