A szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentésére irányuló törekvések megtalálhatóak az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok között.

A 18 éven aluliak helyzete még elszomorítóbb, hisz 27 százalékukra volt jellemző a három tényező egyike, szemben a munkaképes korúak (18-64) 23 százalékával, valamint az időskorúak (65 év felett) 20 százalékával. A gyerekek 20 tagállamban érintettek, míg az idősek elsősorban Bulgáriában, Szlovéniában, Finnországban és Svédországban, Dániában pedig a munkaképes korúakat jellemzi leginkább az elszegényedés.

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatai az alábbiak szerint mutatkoztak: Bulgária – 42 százalék, Románia – 41 százalék, Lettország – 38 százalék, Litvánia – 33 százalék, Magyarország 30 százalék, a legalacsonyabb Csehországban – 14 százalék, Svédországban és Hollandiában – 15 százalék, Ausztriában, Finnországban és Luxemburgban – 17 százalék – áll az Eurostat jelentésében.

A szegénység három meghatározó elemét figyelembe véve 2010-ben a teljes populáció 16 százaléka volt veszélyeztetett helyzetben, ami azt jelenti, hogy jövedelmük nem érte el adott nemzet szegénységi küszöbértékét. Ilyen mértékű szegénység Lettországban, Romániában, Bulgáriában és Spanyolországban volt a legmagasabb, mindenhol 21 százalék, ennél alacsonyabb volt Csehországban – 9 százalék, Hollandiában – 10 százalék, Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon – 12 százalék.

Az EU-ban 8 százalékra tehető a súlyos anyagi helyzetben élők száma, ami azt jelenti, hogy anyagi helyzetük olyan korlátozott életkörülményeket eredményez, mely nem teszi lehetővé például a számlák kifizetését, azt, hogy mindennapjaikat melegben töltsék, és, hogy akár egy hetet is nyaralással töltsenek távol lakhelyüktől. Ezek aránya lényeges különbséget mutat az egyes tagállamokban: Luxemburgban és Svédországban a legjobb a helyzet, itt 1 százalékra tehető, szemben Bulgária 35 százalékával és Románia 31 százalékával.

A teljes populáció 10 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a munkavállalási mutatók az elmúlt évekhez képest 20 százalékos csökkenést mutattak. Nagy-Britanniában és Belgiumban volt a legrosszabb a helyzet, ez az arány 13 százalékra tehető, míg Luxemburgban, Svédországban és Csehországban volt a legalacsonyabb, mindössze 6 százalék.