„Én is szeretem ezt a filmes szakmát” – a Közös filmről

Írta:  Kertész Anna

 fotoszem
Bódis Kriszta több mint tíz évvel ezelőtt kezdte el alkotásközpontú szociális munkáját az ózdi Hétesi telep szegregált közösségében. A cselekvő alkotó szerepében önkéntes szociális munkásként, emberi jogi aktivistaként és ösztönző mentorként dolgozta fel a közösség problémáit. Iránymutatásával rövidfilmek, kísérleti filmek, alkotótáborok, zenés klippek és rengeteg fotó dokumentálja az alkotás során kinyílt és együtt dolgozó csoportot.

A résztvevőket nem kívülről látjuk, nem illusztrációként szerepelnek, hanem az őket foglalkoztató kérdéseken, a saját látásmódjukon keresztül ismerhetjük meg az életüket. Belülről dokumentálják magukat az érintettek, ezáltal nem passzív befogadóvá, hanem alkotókká válnak a gyerekek. Komoly szemléletváltást eredményez ez a fajta témafeldolgozás, hiszen végre az érintettek határozhatják meg, mit tartanak fontosnak, milyen képet szeretnének viszont látni önmagukról.

 

 „A nyomort mutogatni nem biztos, hogy együttérzést szül.”- vallja a Filmszemlén bemutatott alkotás bemutatóján a rendező, Bódis Kriszta. Fontos gondolat, és az alkotócsoport minden munkáján érződik a törekvés, hogy belülről láttasson, megmutasson, de közben ne vágja az arcunkba a fájdalom, elesettség és kilátástalanság képeit. A fiatalok saját életük fontos pillanatait dokumentálják, így leszünk részesei egy rögtönzött divatbemutatónak, és így ég belénk, hogy „ a nép nem feled…” /Dal az igazi ValóVilágról/


A Közös film vetítése és az alkotók személyes jelenléte, narrációja, történetei egészen új látásmóddal egészítik ki a megszokott filmélményt. Vezetésükkel bennfentessé, beavatottakká válhatunk a kezdetektől (1998-2000) – amikor Gyurka szavaival, a hétesiek még „csak a túlélésre éltek”– a legutóbb elkészült horrorfilm alkotási folyamatáig, aminek alapélménye a fiatalok vágyaiból vezetett a realitás felé.

 

A művészi fejlődésen túl gyakorlati sikerekkel és eredményekkel is jár az alkotási folyamat. Ennek segítségével a gyerekek utazhatnak, kizökkennek mindennapi, zárt hétköznapjaikból. Az elkészült filmek pedig konkrét segítséget is nyújtottak a hétesieknek: 2000-ben leállt a kilakoltatás, a telep ledózerolása, és az állam bevonásával az itt lakók tisztázhatták jogviszonyaikat, rendezhették adósságaikat.  Hatalmas eredmény, a kirekesztett közösség számára valódi esélyt jelent a társadalmi integráció felé.

 

A nyári táborokon készített filmeket, fotókat a cseppgyerek.blog.hu címen érhetik el.


A Közös film alkotói: Váradi Rajmund (Körte) Váradi Gergő (Fogas) Seres Attila (Busman) Seres Regina, Seres Géza (Macsó) Matovics Erik, Balogh Áron, Hajdú Gergő, Dömötör Kristóf, Bódis Kriszta, (a program vezetője), valamint a mentorok és segítők, Somogyvári Gergő, Kohut Péter, Muhi Kára, Muhi Zsófi és az Inforg Stúdó.