Minden ötödik, de inkább minden negyedik magyarnak komoly gondjai vannak az írással, olvasással és az elemi számolással - mondta az [origo]-nak Nemesné Kis Szilvia, a kaposvári egyetem tanára, aki tíz éve kutatja az illiterációt: ez a funkcionális analfabetizmus hivatalos elnevezése. Ők azok az emberek, akik olvasni ugyan tudnak, és felismerik a számokat, egy leírt szöveget megérteni mégsem képesek, vagy a mindennapi élethez szükséges egyszerű fejben számolási műveletek is kifognak rajtuk.
Bár a 21. században a nyugati világban szinte elképzelhetetlen, hogy valaki teljesen analfabéta legyen, az olvasni-írni tudásukat használni alig képes emberek száma nagyon magas. Egy friss amerikai kutatás szerint az Egyesült Államokban 42 millió felnőtt egyáltalán nem tud olvasni, és további 50 millióan legfeljebb egy ötödikes gyerek szintjén képesek erre. Évente 2,25 millióval növekszik a funkcionális analfabéta felnőttek száma - a végzős középiskolások 20 százaléka is ide sorolható. Az amerikaiak mindössze 42 százaléka képes arra, hogy kiválasszon két dolgot egy menüből, összeadja őket, és kiszámolja a borravalót. Ötödük képtelen kikalkulálni, mennyi az egy heti fizetése, ha csak az órabért adják meg. Az amerikai börtönökben a rabok 70 százaléka írástudatlan, a fiatalkorú bűnelkövetők 85 százaléka funkcionális vagy félanalfabéta.
A kutatások adatai az Európai Unióban is riasztóak. A 15 éves gyerekek 20 százaléka olvasási nehézségekkel küzd, a felnőttek körében - változóan - 20-30 százalék közötti a funkcionális analfabéták aránya. 2003-ban az EU Minisztertanácsa azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig legalább 20 százalékkal csökkenti a nehezen olvasó 15 évesek számát. Ezt a célt a legkevésbé sem sikerült elérni, ezért 2020-ig most újabb célt tűztek ki: 15 százalék alá kell csökkenteni a rosszul teljesítők arányát. A helyzet égető - olvasható egy 2011-es jelentésben -, mert potenciális katasztrófát jelent a társadalmak számára: "a gyerekek, akik a nélkül hagyják el az iskolát, hogy a legegyszerűbb írott szövegeket képesek lennének megérteni, nem csak nagy eséllyel kizáródnak a munkaerőpiacról, hanem a további tanulás lehetősége is csukva van előttük".
Már a PISA-vizsgálatokból is látszott, hogy baj van - mondta Nemesné Kis Szilvia. A 2009-es nagyszabású felmérés szerint az olvasásban a gyerekek 17,6 százaléka rosszul teljesített Magyarországon. Magyarország eredménye még így is jobb az uniós átlagnál (19,6), amelyet egyébként nagyrészt Románia és Bulgária 40 százalék feletti, kiugróan rossz értékei húztak lefelé. Ebben a két országban minden téren nagyon rosszul teljesítettek a jelentős részben nagyon szegény, nagyon rossz szociális háttérrel rendelkező gyerekek.
Nem tudnák megetetni a szomszéd macskáját
A témába vágó kutatások főként az olvasásra, írásra való képtelenség, illetve az elemi számolási képességek hiányára koncentrálnak, ez ugyanis az a három alapképesség, amelyekkel ha baj van, akkor a tudás fejlesztése is szinte lehetetlenné válik - magyarázta a Kaposvári Egyetem tanára. Ezek alapján a felnőtt magyar lakosság 25 százaléka a hétköznapi szövegekben szereplő információk felét tudja csak a maga számára hasznosítani.
A "hétköznapi szöveg" valóban nagyon egyszerűnek tűnő szöveget jelent: például egy levelet, amelyben valaki arra kéri a szomszédját, hogy amíg elutazik, viselje gondját a macskájának - leírja, hol van a lakáskulcs, hol a macskatáp, és megkéri, hogy a virágokat is locsolja meg a távollétében. A vizsgálatokból az derült ki, hogy sok ember csak az információk felét fogta fel. Az ő helyzetüket tovább nehezíti, ha egy gyógyszer-tájékoztatót kell értelmezniük, vagy egy okmányirodán a bejáratnál a megfelelő gombot megnyomva sorszámot kell húzniuk - magyarázta. "Mindenki kap leveleket különféle hivataloktól, és ezek nehéz szövegek. Ha valaki tényleg illiterátus, akkor egy ilyen szöveg értelmezésére gyakorlatilag képtelen" - tette hozzá.
Az elemi számolási képesség az összeadást, a kivonást, a szorzást és az osztást jelenti, vagy esetleg egy egyszerűbb százalékszámítást. Ha valakinek ezzel problémái vannak, akkor egy bevásárlás közben nem tudja összeadni, hogy amiket a kosarába tett, mennyibe fognak kerülni, vagy nem tudja kiszámolni a borravalót. A család büdzséjének a megtervezése pedig emberfeletti feladatnak tűnik. Nagyon sok magyar család képtelen erre, ezért egyszerűen csak addig költ, amíg van pénze - mondta Nemesné.
Tovább a teljes cikkre (origo.hu)
foto:sxc.hu