Nem ért egyet az alapvető jogok biztosa a szociális törvény, és a gyermekvédelmi törvény tervezett olyan módosításával, amely egyes esetekben megszüntetné a családi pótlék visszamenőleges folyósításának lehetőségét. Szabó Máté az előterjesztés átdolgozását kéri.
Az előterjesztés alapján a nyári hónapokra akkor sem járna családi pótlék a már nem tanköteles gyermek után, ha ő a szünetet követően folytatja a tanulmányait. Az ombudsman szerint nincs elfogadható indoka annak, hogy ilyen esetben a nyári szünet idejére nem lehetne visszamenőlegesen folyósítani a családi pótlékot.
Az előterjesztés megszüntetné annak lehetőségét, hogy szüneteltetés helyett felfüggesszék az ötven tanórát mulasztó gyermek iskolai támogatásának folyósítását. A családi pótlékot így akkor sem lehetne visszamenőlegesen kifizetni, ha a gyermek ismét jár iskolába. Az alapvető jogok biztosa egyetért azzal, hogy ösztönözni kell gyermekek tanulását, iskolába járását, azonban álláspontja szerint a családi pótlék mérlegelés nélküli megvonásával, tehát ösztönzés helyett büntetéssel nem érhető el ez a kívánatos cél.
Az alapvető jogok biztosa helyesli, hogy az előterjesztés szervezett keretek között kívánja elősegíteni a gondoskodásból kikerülő fiatalok önálló életkezdését. Aggályosnak tartja azonban a Gyermekvédelmi Lakás Alap létrehozásával biztosítani kívánt lakhatást, mert az egyrészt az állami gondoskodásból kikerülő, illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőttek szegregálódását, társadalmi kirekesztődést eredményezheti, másrészt az alkalmazni kívánt szerződési feltételek csak látszólag kedvezőek a fiatalok számára. Előre látható és tervezhető kiadások helyett ugyanis a szerződés értelmében olyan karbantartási költségeket hárítanának a fiatalokra, amelyek az ingatlanok eltérő állapotából adódóan esélyegyenlőtlenséghez, illetve az alapkezelővel való jogvitákhoz vezethetnek.
Az ombudsman hiányolja az előterjesztésből, hogy az a szükséges törvényi garanciák nélkül kívánja megteremteni a fogyatékossággal élő emberek támogatott lakhatásának jogi hátterét, például nem tartalmazza, milyen lakhatási körülményeket kell teremteni a számukra. Az ombudsman szerint problémát jelent az is, hogy a hazai jogrendszerben nem létezik egységes definíció a „fogyatékos személy” meghatározására. Emiatt a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának hatékonyabbá tételét szolgáló törvénymódosítás nem tudja elérni a célját.
Az alapvető jogok biztosa támogatja a házi segítségnyújtásban részesülők körének bővítését. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy miközben szűkösek az önkormányzati kapacitások, nem lehet kevesebb figyelmet fordítani a tényleges gondozási szükségletű emberek ellátására.
Az alapvető jogok biztosa kérdésesnek tartja a szociális foglalkoztatás folyamatosságát, ugyanis a 2012. július 1-je és 2012. december 31-e közötti időszakban nem lenne kiírható pályázat a szociális foglalkoztatás támogatására.
foto:sxc.hu