Magyarországon a gyermeki jogok ombudsmani védelmét törvényben meghatározott kiemelt feladataként az alapvető jogok biztosa látja el. A hatékony jogvédelem megvalósítására Prof. Dr. Szabó Máté a hivatalba lépése óta évente változó témában folyó gyermekjogi projektek sorában 2013-ban a gyermekek egészséges környezethez való jogát fogja körüljárni.A projekt vizsgálataiban az általános biztos nemcsak a kisebbségi és a jövő nemzedékek jogaiért felelős ombudsmanok korábbi kapcsolódó munkáira, hanem a gyermekek testi-lelki egészségével foglalkozó 2011. évi projektjének eredményeire, valamint az Alaptörvény és az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseire is fog támaszkodni.
A környezet pozitív és negatív hatást is gyakorol az emberi jogokra. Alapvető szerepe van az emberi élet biztosításában, az élelmiszerekhez, az iparhoz és a fejlődéshez szükséges nyersanyagok előteremtésében. Ugyanakkor egyes környezeti kockázati tényezők, mint a túlzott sugárzás vagy a szennyezett ivóvíz, fenyegethetik is az élethez való alapvető jogot. A szennyezett talaj, levegő, élelmiszer vagy ivóvíztartalékok veszélyeinek kitett emberek emberi jogai sérülhetnek, romolhat az egészségük, genetikai károsodást szenvedhetnek, életminőségük csökkenhet.
Fontos hangsúlyozni, hogy az egészséges környezethez való jog jelentéstartalma merőben eltér a mélyszegénységben élő gyermekek esetén, számukra ugyanis nem a „magasabb szintű” környezeti kockázati tényezők (levegőtisztaság, vegyszermentes környezet, bioélelmiszerek hiánya) jelentik az elsődleges veszélyt, hanem gyakran a minimális környezeti feltételek – így a megfelelő étkezési, lakhatási és higiénés lehetőségek – kényszerű nélkülözése. Az egészséges környezethez való jog folyamatos sérelmét jelenti az állam által nyújtott közszolgáltatások színvonalbeli és kapacitásbeli különbözősége is. Az intézmény- és szolgáltató rendszer hiányosságai miatt nem minden gyermek férhet hozzá egyenlő eséllyel a szükségleteinek leginkább megfelelő minőségi ellátáshoz, illetve szolgáltatáshoz. Az érintettek például hátrányt szenvednek a minőségi egészségügyi ellátáshoz vagy a sportoláshoz és a rendszeres testedzéshez való hozzáférésben, és nehezebben tudnak bekapcsolódni a kulturális szolgáltatásokba is.
Mindezek alapján a projekt három nagy pillérre épül: 1. egészséges környezethez való jog az iskolában (oktatás, speciális programok; környezettudatosság; a szolgáltatásokhoz való hozzáférés; étkezés /speciális szükségletek, bioélelmiszerek, helyi termékek); 2. környezeti ártalmak hatása a gyermekekre (lég-, zajszennyezettség; hulladékkezelés); 3. a mélyszegénységben élő és a hátrányos helyzetű gyermekek jogainak érvényesülése az egészséges környezethez való jog szempontjából.
foto: sxc.hu