Az Európai Uniót is foglalkoztatja az ombudsman jelentésében is szereplő probléma. Szabó Máté alapjogi biztos a múlt héten részt vett az Európai Parlament jogi bizottságának brüsszeli ülésén, amelyen az uniós irányelvek előkészítése volt a téma.

A rendőrség csak 2012. január 1. és szeptember 30. között 700 kísérő nélküli kiskorút, vagyis olyan külföldi gyermeket fogott el, aki a szülei, vagy más felnőtt kísérők nélkül, a határt illegálisan átlépve érkezett az országba. Közöttük 14 évnél fiatalabb gyermekek is voltak. Több fiatalt visszaküldtek Szerbiába, ahonnan érkeztek, másokat ugyan elhelyezték az arra kijelölt gyermekotthonokban, ám minden három gyermek közül kettő kisvártatva nyomtalanul eltűnt – azóta se tudnak róluk.            

Szabó Máté ombudsman hivatalból vizsgálta annak tizenkét öt és tizenöt év közötti életkorú, afgán gyermeknek az ügyét, akit múlt év szeptemberében Röszke térségében, a zöld határon fogtak el a rendőrök. A vizsgálat rávilágított a jogszabályok hiányosságira és az alapvető jogok biztosa ezek korrekcióját javasolta. Például szakértői véleményt kell kérni, amennyiben kétségek merülnek fel az iratok nélkül érkező kiskorú életkorával kapcsolatban. Az életkor meghatározását rendőrorvos végzi. A helyzetre irányadó egyik törvény előírja a törvényes képviselő, vagy az ügygondnok hozzájárulását, a másik törvény viszont nem.  

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján az idegenrendészeti hatóság – a törvényben meghatározott kivétellel – kiutasíthatja az országból azt, aki jogellenesen lépte át a határt, vagy aki az itt-tartózkodás feltételeit nem teljesíti. A fiatalkorúak esetében erre csak akkor van lehetőség, ha a származási államukban vagy más befogadó államban megfelelően biztosított a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás. A vizsgálat idején hatályos hazai jogszabályok azonban semmiféle előírást sem tartalmaztak arra, hogy az idegenrendészeti hatóság miként köteles meggyőződni a feltétel meglétéről.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a Magyarországon is hatályos Gyermekjogi Egyezmény értelmében az állam különleges védelmére és segítségére jogosult minden gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől. Ezzel ellentétes, hogy az ideiglenes elhelyezésre kijelölt hazai gyermekotthonok a szabad férőhelyek ellenére - különféle, az ombudsmani jelentésben is részletezett indokokkal - nem voltak hajlandóak befogadni a vizsgálatban szereplő kísérő nélküli kiskorúak egyharmadát.

A vizsgálat során meghallgatott rendőrtisztek szerint nem ritka, hogy illegális határátlépés közben ismét elfogják a szomszédos Szerbia hatóságainak korábban átadott kiskorút. Egy gyermekotthon nevelője az ombudsman munkatársainak azt is elmondta, hogy a visszatérő kísérő nélküli kiskorúak közül többen is állították: a fizetett embercsempész vállalta, hogy kudarc esetén három alkalommal kísérli meg őket a zöldhatáron átjuttatni. Bár a határt illegálisan átlépő, kísérő nélküli kiskorúak kivétel nélkül azt állították, hogy embercsempészek közreműködésével jutottak Magyarországra, ezek kapcsán sem embercsempészet, sem emberkereskedelem, sem más bűncselekmény miatt nem indult büntetőeljárás. Nyilvánvaló, hogy a gyermekek kiszolgáltatott helyzete, illetve az abból eredő sérelmeik bűncselekményekkel is összefüggésbe hozhatóak, viszont a hatályos szabályozás az idegenrendészeti hatóságokat nem kötelezi, hogy erről az áldozatsegítésért felelős hatóságot értesítsék – mutatott rá az ombudsman.

Az alapvető jogok biztosa az országos rendőrfőkapitányt, az emberi erőforrás minisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert kérte a hatáskörükbe eső intézkedésekre, törvények módosításra, illetve kiegészítésére.

A kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos ombudsmani jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/jelentes/201202731.rtf oldalon olvasható.