A tudomány számára jórészt még mindig feltérképezetlen terület, hogy mennyire hat ki későbbi életünkre az, ami fogantatásunk pillanatától kezdve világra jövetelünkig történik velünk. Az anyaméhben átéltek vajon meghatározzák-e párválasztási szokásainkat, munkahelyi konfliktusainkat vagy éppen reakcióinkat bizonyos krízishelyzetekre? Az pedig újabb kérdéseket vet fel, hogy milyen hatással van ránk, ha intrauterin életünket nem egyedül kezdjük, hanem társunk lesz rövidebb-hosszabb ideig egy vagy több ikertestvérünk.

Akik részt vettek már családállításon, azoknak bizonyára nem újdonság a téma, hiszen a módszer során gyakorta derül fény arra, hogy gyermekpszichológiai problémák, felnőttkori mentális, egészségügyi és életvezetési zavarok hátterében egy vagy akár több születés előtt elvesztett iker áll, akikről nem is volt tudomása a páciensnek.

A Dr. Szakács Zoltán szülész-nőgyógyásszal készült kötetbéli interjúból az derül ki, hogy orvosi szempontból megbízhatóan a várandósság 6. hetétől lehet kimutatni, hogy ikerterhességről van-e szó. Azonban ha az ultrahangvizsgálat nem bizonyította, hogy több gyermekről volt szó a terhesség idején, vannak olyan gyanújelek, melyekből lehet következtetni erre. Ilyen például a terhesség 12. hete utáni vérzés, vagy az úgynevezett dermoid ciszta, melyek akár egy egypetéjű ikerpár maradványa is lehet a szervezetben. Az is előfordul azonban, hogy a terhesség korai szakaszában elhalt iker nyom nélkül „felszívódik”, így sem az anyának, sem orvosának nincs tudomása arról, hogy több gyermekről volt szó.

Azaz mégsem annyira nyom nélkül tűnnek el ezek a gyermekek, hiszen ahogy a kötetből kiderül, mindenkit, akinek ikertestvérei voltak, hasonló tünetek kínoznak. Angster Mária könyve első fejezetében részletesen leírja mi jellemző általánosságban az egyedül maradt ikrekre: a bűntudat, a magányosság, a félemberség, a halálvágy, a depresszió, a döntési nehézségek, a versenyhelyzetek kerülése, az elalvási nehézségek, a gyakori partnerváltás, az elhagyási félelmek mind-mind utalhatnak arra, hogy ikervesztés áll a problémák háttérben.

Azok számára is érdekes lehet-e könyv, akik először találkoznak általa a családállítással, hiszen a szerző nagy számban mutat be ikervesztéses családállítási eseteket, melyekből alaposan megismerhető ez a fajta terápia, és hogy milyen esetekben, kiknek nyújthat hatékony segítséget.

Az ikervesztés biológiai tényeinek, különböző pszichés jellemzőinek, testi-lelki tünetekben fellépő következményeinek ismertetésén, továbbá az egyedül maradt ikrekkel végzett családállítás lépéseinek és a gyerekekkel végzett munka lehetőségének bemutatásán túl szakemberekkel készített interjúk egészítik ki a kötetet.

Ezekből az interjúkból alaposabban megismerhetjük, hol tartanak a kutatások a méhen belüli fejlődés tekintetében, milyen élettani hatások érhetik azokat a magzatokat, akik ebben a korai szakaszban veszítik el ikertestvérüket, és kiderül az is, miért fontos, hogy minél fiatalabb korban tudatosításra kerüljön az ikervesztés ténye, és milyen pszichés betegségek esetében merülhet fel hátér okként egy elveszett iker lehetősége.

Angster Mária: Ikertörténetek - Elveszett ikrek a családállításban és a pszichoterápiában

Ursus Libris Könyvkiadó, 2013