A közös munka eredményeként a Szegedi Törvényszék 8.Pk.60.136/2012/4. számú, 2013. január 21. napján kelt végzéssel 2954. sorszám alatt elrendelte a Nevelőszülők Országos Független Érdekvédelmi Szakszervezete (N.O.F.É.SZ.) civil szervezet nyilvántartásba vételét. A végzés 2013. február 12. napján jogerőre emelkedett.

Jelenleg Magyarországon több mint 5000 nevelőszülő biztosítja saját otthonában a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő fiatalok életkorának és fejlődési szükségleteinek megfelelő feltételeket, és ellátják a gyermekek gondozását-nevelését. A törvényi szabályozás szerint, nevelőszülői ellátást nevelőszülők és hivatásos nevelőszülők nyújtanak. A nevelőszülői jogviszony a működtető és a nevelőszülő között létrejött, írásba foglalt megállapodás, mely nem minősül munkaviszonynak. A hivatásos nevelőszülői jogviszony a jogokat és kötelezettségeket tartalmazó írásos megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony. A hivatásos nevelőszülőknek ez a főállása és más munkaviszonyt nem folytathatnak e mellett, míg a nevelőszülők igen. A nevelőszülők közül több mint 3000 főnek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, pedig ugyanazt a munkavégzést várják el tőlük, mint a hivatásos nevelőszülőktől.

Az elmúlt évek alatt a nevelőszülők juttatásai semmit nem emelkedtek, ezzel szemben az elvárások, a követelmények és a kiadásaik folyamatosan nőttek. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek, valamint az utógondozott fiatal felnőttek jogainak érvényesülése érdekében az ellátásukhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás összegének emelése indokolttá vált, mivel nagyon sok nevelőcsalád anyagi helyzete kritikus és a nevelőszülők csupán az elhivatottságuk miatt nem emelik fel a szavukat. A szakellátásba kerülő gyermekek egyre összetettebb szükségletei miatt, mind komplexebb ellátást igényelnek, ami kiszámítható, ütemezhető anyagi forrást és garanciát igényel. Fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekeket ne közösítsék ki a társaik, hogy ne érje őket hátrányos megkülönböztetés és sok nevelőszülő inkább a számláit fizeti be késve, inkább felélik a tartalékaikat (ha még van), inkább a saját jövedelmüket is a gyermekekre fordítják és lemondanak saját igényeikről, csakhogy a magas szintű, teljes körű ellátást biztosítani tudják.

A nevelőszülők az életüket, a családjukat, az otthonukat, a személyes tárgyaikat, a bútoraikat, a magánszférájukat áldozzák fel a nevelőszülői hivatásért, ami más ember számára megfizethetetlen kincs, és ezt mégis örömmel vállalják a rájuk bízott gyermekekért. A nevelőszülők kötődnek a régóta náluk nevelkedő gyermekekhez, féltik a sorsukat és inkább nem panaszkodnak a forráshiány, valamint a rájuk nehezedő problémák miatt. Ez nem jó sem nekik, sem a gyermekeknek!

Változások kellenek, hiszen nem értelmetlen dolog az, amire a nevelőszülők az életvitelüket fordítják, nem értelmetlen erő és időpocsékolás az, amivel foglalkoznak és amire a mindennapjaikat áldozzák. Olyan változások szükségesek, amelyek által idővel a társadalom negatív előítélete is pozitívvá válik, és amelyek által a nevelőszülők is örömmel, biztonságban és nyugalomban végezhetik a feladataikat. Szükséges, hogy mind erkölcsileg, mind anyagilag el legyenek ismerve, hogy tiszteletbe vegyék a hivatásukat, az áldozatos munkájukat, hogy figyelembe vegyék a kéréseiket és fontos, hogy legyenek jogaik, ne csak kötelességeik.

Az erkölcsi- és anyagi mellőzés mellett a nevelőszülők másik nagy problémája, hogy más területek munkavállalóihoz képest, őket nem illeti meg semmiféle jogcímen béren kívüli juttatás, mint például: étkezési hozzájárulás, munkaruha juttatás, iskolakezdési támogatás, üdüléshez kapcsolódó juttatások, sportolási lehetőségek biztosítása, lakáscélú támogatások, segélyek (szociális, temetési segély) vagy a munkavállaló javára kötött biztosítások. A nevelőszülők iskolakezdési támogatásban sem részesülhetnek, annak ellenére sem, hogy sokszor 4-5 vagy ennél is több gyermek beiskolázásáról kell gondoskodniuk, amit az évek óta nem emelt nevelési díjból és ellátmányból nagyon nehéz kigazdálkodni. Sokan kölcsönkértek, vagy személyi kölcsönt vettek fel, vagy kifizetetlen számlákat halmoztak fel, annak érdekében, hogy a gyermekeket be tudják iskolázni. Forráshiány miatt a nevelőszülők egyre rosszabb hangulatban látják el a feladataikat, ami veszélyezteti az eddig elért eredményeiket és, ami előbb-utóbb kiégéshez vezethet.

Több nevelőszülő problémának érzi azt is, hogy a nála elhelyezett gyermekeket látogató segítő szakemberek (nevelőszülői tanácsadó, gyámi-gondozói tanácsadó, hivatásos gyám, alapellátás családgondozója, szakmai vezető, gyámhivatal, védőnő, osztályfőnök) gyakori és összehangolatlan látogatásai miatt, sérül az otthon és a család intimitása.

Többek között ezen okok miatt döntöttek úgy az alapító tagok, hogy létrehoznak egy olyan civil szervezetet, amely segítségével tárgyalóasztalhoz ülhetnek a felek és közösen alakíthatják ki a nevelőszülői hivatás kereteit. A N.O.F.É.SZ. elsődleges célja a nevelőszülői jogviszonyban (hivatásos, hagyományos), mint speciális foglalkoztatási jogviszonyban állók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet célja továbbá tagjai társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális, valamint az élet- és munkakörülményeiket érintő érdekeinek és jogainak egységes, hatékony képviselete és védelme. A N.O.F.É.SZ. bízik a közösség erejében és abban, hogy elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre lehet juttatni a kitűzött célokat.

Tovább