Az eredetileg tervezett Magyar Pedagógus Kar helyett az új szervezet a Nemzeti Pedagógus Kar nevet viseli majd, és annak automatikusan tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók. A kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, és összesen 16 szakmai tagozatot működtet. 2014. április 30-ig a kar országos küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Megalkotja továbbá a Pedagógus Etikai Kódexet, és a törvényben, valamint az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat.

A módosítás értelmében kiterjesztik az életpályamodell hatályát a középfokú végzettséggel rendelkező, a pedagógia szakszolgálatoknál, pedagógiai-szakmai szolgáltatást végzőkre, a gyógypedagógiai intézményekben dolgozókra, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, pedagógiai szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottra is.

Az előmeneteli rendszer azokra a nevelő-oktató munkát segítőkre is vonatkozik, akik feladataikat pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel látják el (például szabadidő szervező). A végrehajtás módjáról 2013. június 30-ig születik megállapodás, és a rendelkezés 2015 szeptember 1-jén lép hatályba.

Korrigálták az óvodapedagógusok munkaidő beosztásának szabályozást is, ugyanis amennyiben a pedagógus-munkakörre vonatkozó általános szabályokat alkalmazták volna, vagyis, hogy munkaidő 20 százalékát szabadon használhatták volna fel, akkor még egy nevelőtestületi értekezleten való részvételt lehetett volna elrendelni a 32 óra közvetlen óvodai foglalkozás megtartását követően. Az érintett szakmai szervezetek javaslatára tekintettel indokolt, hogy az óvodapszichológusok, iskolapszichológusok foglalkoztatása – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – pedagógus-munkakörben történjen szeptember 1-jét követően is. A módosítás tartalmazza azt is, hogy a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításánál a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A nemzeti köznevelési törvény 2011-ben elfogadott eredeti - még hatályba nem lépett - rendelkezése szerint az előmenetelnél kizárólagosan a pedagógus-munkakörben eltöltött időt lehetett volna figyelembe venni.

Ez adott esetben azt jelentette volna, hogy a érintetteknek több éves, esetleg évtizedes más munkakörben eltöltött ideje is elveszett volna. Rendezik továbbá a középfokú végzettséggel rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak illetményének megállapítását is.

A módosítással felhatalmazást kap a kormány, hogy - az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét, finanszírozott létszámát rendeletben állapítsa meg.

A törvénymódosításban rögzítették azt is, hogy a szakközépiskolának nemcsak általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, hanem a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama is.

A változtatások alapján az agrárszakképző iskolák átvételénél a Vidékfejlesztési Minisztérium, mint állami fenntartó az előírt működési engedély megkérésének kötelezettsége alól – az állami intézményfenntartó központhoz, és a települési önkormányzatokhoz hasonlóan – mentesül a jövőben.

A felsőoktatást érintő változás többek között, hogy az egyetemeken, főiskolákon szerzett vezetési gyakorlat lesz a rektori kinevezés egyik feltétele.

A változtatások között az is szerepel, hogy a Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az  Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.

forrás: MTI

foto:sxc.hu