Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ad otthont annak a nemzetközi konferenciának, melyet a családon belüli erőszakról a Bírónők Egyesülete rendez szerdán. Galajda Ágnes bíró, az egyesület elnöke mérföldkőnek nevezte a kapcsolati erőszak új büntető törvénykönyvben történő szabályozását.A konferencián többek közt előadást tart a kínai delegáció vezetője, az ottani legfelsőbb bíróság tagja és egy amerikai előadó is. Egy magyar résztvevő a cigány kultúrán belüli helyzettel foglalkozik, egy másik pedig a Közép-Európai Egyetem 26 országra vonatkozó kutatásának eredményét ismerteti.
Galajda Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak a világ számos országában, a legkülönbözőbb kultúrákban megfigyelhető és sokféle választ próbálnak adni rá. Ezek megismerése, összehasonlítása sokat segíthet a probléma kezelésében, ezért nagy jelentőségűek a bírák számára szervezett nemzetközi tréningek, tapasztalatcserék.
Az áldozatok számára két nagyon fontos válasz adható: az önálló törvény és a megfelelő távoltartás. Magyarországon a családon belüli erőszakkal kapcsolatos távoltartást büntetőügyekben 2006, egyéb ügyekben 2009 óta lehet elrendelni. Büntető ügyekben meglehetősen ritka ez az intézkedés, évente alig néhány tucatnyira kerül sor, más ügyek kapcsán viszont az elmúlt években kétezret meghaladóan rendelték el - mondta a Fővárosi Törvényszék bírája.
Galajda Ágnes mérföldkőnek nevezte, hogy a magyar szabályozásban az új büntető törvénykönyv részeként július 1-jétől hatályba lép a kapcsolati erőszakra vonatkozó tényállás.
A szakember üdvözölte, hogy az új tényállás nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is kiterjed, és azt is büntetni rendeli, ha az elkövető bántalmazza, megalázza vagy a közös vagyon elvonásával súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít.
E bűncselekmény megvalósulásának feltétele az együttélés, ám a büntethetőség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy háztartásban. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól. Ilyen ügyekben az eljárás csak a sértett indítványára indulhat el, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Súlyosabb esetben a büntetés akár öt évig is terjedhet és az eljárást hivatalból kell megindítani.
forrás: MTI
foto:sxc.hu