Hogyan segítsünk feldolgozni gyermekünknek egy közeli hozzátartozó halálát? Miképpen élik meg a gyermekek a gyász folyamatát? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Metropol cikke, amely a budapesti Napfogyatkozás Egyesület „Ki vigasztalja meg a gyermekeket?” című konferenciája kapcsán látott Napvilágot.
„A kisebb gyerekek már csak azért is másként élik meg a gyászt, mert más a haláltudatuk, mint a felnőtteknek. Az óvodáskorú kisgyerekek még nem tudják felfogni, mit jelent a halál.
A nyílt kommunikáció már jóval a gyász előtt elkezdődhet: a gyerekek még bátran beszélnek a halálról, ha ilyen lehetőség adódik. Az őszinte válaszokkal készíthetjük fel a gyermeket a halál elfogadására, ahelyett, hogy esetleges halállal kapcsolatos kérdéseinél azt éreztetjük vele: ez olyan téma, amit nem szeretünk, így jobb, ha nem is beszél róla.
A gyász mélysége persze más, ha távoli rokont, és más, ha közeli, vele is élő családtagot veszít el a gyermek. Amikor szülő hal meg, a gyermek biztonságérzete alapjaiban rendül meg. Ilyenkor az életben maradó szülőnek egyedül kell ezt nyújtania, a gyermeket meg kell nyugtatnia például azzal kapcsolatosan, hogy amikor elmegy otthonról, vissza is fog térni. Amit el kell kerülni, az a titkolózás. A halálesetet nem szabad letagadni, és el kell kerülni azokat az absztrakt szavakat is, amelyek a halált körülírják.” /Részlet a cikkből./
Tovább a teljes cikkre. (www.metropol.hu)
Fotó: sxc.hu