Az EU célja ugyanis egy egységes gyerekvédelmi útmutató kidolgozása. 2011-ben az Európai Bizottság elfogadta az EU Gyermekjogi Ütemtervét (‘An EU Agenda for the rights of the child’), aminek előkészítésében már az ESN is közreműködött. Az ütemterv végrehajtása során aztán új szempontok is felmerültek: az EU emberkereskedelem felszámolására irányuló stratégiája, útmutatása az áldozatok jogairól, és a házastársi és szülői felelősségekről.

Az Európai Biztosság 2013-as ajánlása, a „Befektetés a gyermekek jövőjébe” olyan átfogó szemléletet nyújt, amellyel a befektetés magában foglalja majd a forrásokat, a szolgáltatásokat és a részvételt – habár az ESN észrevétele szerint a bántalmazással, elhanyagolással veszélyeztetett gyerekek számára nincsen egyértelmű és jól működő jelző, ellátásba utaló, és vizsgálati rendszer.  Éppen ezért a fórum témája aktuális és releváns, tekintve az uniós stratégiát az emberkereskedelem felszámolására (2012-2016), aminek része a tagállamok adatgyűjtése és későbbi útmutatók kidolgozása a gyerekvédelemre vonatkozóan is.

A fórum megnyitóján Viviane Reding – az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosa – hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, mert a gyermekvédelem nem csak egy szakma ügye, hanem minden szektort érint. Kiemelte továbbá a helyi és regionális vezetés szerepét az EU Gyermekjogi Ütemtervének végrehajtásában. Roberta Angelilli – az Európai Parlament alelnöke – nevében Soledad Becerril elmondta, a gyerekvédelem a Parlamenten belül egyre nagyobb figyelmet kapó téma, ahogyan a gyerekrablások, gyerekkereskedelem és a megfélemlítés (bullying) áldozatainak száma is nő. Az UNICEF képviseletében Marie-Pierre Poirier kifejtette: a jövő európai gyerekvédelmi útmutatójának az erőszak új formáival is szembe kell majd néznie, és holisztikus szemléletet kialakítania, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek ne eshessenek az adminisztratív területek különböző felelősségi körei közé.

Az Európai Szociális Hálózat a fórumon két kérdésben fejtette ki álláspontját.

Egyrészt megosztották, mik az általuk megállapított főbb kihívások a gyerekvédelmi rendszerekben: az, hogy jelenleg a rendszerek pluridiszciplinárisak, a többféle hivatal között megoszlók, személetükre pedig a „fentről lefelé” (államitól a helyi önkormányzat felé) megközelítés jellemző. Az igazgatásban nincs holisztikus szemlélet, pedig ez megadná az egyes szakpolitikai területeknek, hogy érezzék felelősségüket a gyerekvédelemben – hogy érezzék, ők is bírnak felelősséggel a gyerekvédelemben. Továbbá hiányzik a kutatásokon alapuló gyerekvédelmi szakpolitika.

Másrészt kiemelték a szociális munka kulcsszerepét a gyerekvédelemben. A szociális munkások felelőssége a vizsgálatokban, a beavatkozás indításában, a gondozási tervek koordinálásában van. Az egész Európára jellemző gyerekvédelmi kérdések vizsgálata során kiderült, Európában igen változatos a szociális munkások és szociális ellátásban dolgozók munkájának szabályozása, így a jelentési kötelezettség, a szakmai hibák kezelése eltérő, ahogyan a büntetett előélet ellenőrzésének nehézsége és a különböző végzettségek más területen való hasznosíthatósága is. 

A fórumon a résztvevők négy témakörben ismerhettek meg jó gyakorlatokat

Amikor a szülő rabolja el gyermekét. Az Európai Parlament vizsgálata alapján a gyerekrablások 25%-át családtag követi el, a nemzeti joghatóság pedig megkérdőjeleződik ezen a területen. Itt főleg olyan nem jogi eljárásokkal foglalkoztak, mint a gyerek legfőbb érdekének megfelelő kimenetelt támogató eljárások, a mediáció, a szülőket tájékoztató és szülőséget támogató programok, a prevenció és a szülők által elkövetett gyerekrablásra adott reakciók.

A migráns gyerekek helyzete, közülük is leginkább kiszolgáltatottak a kísérő nélküli gyerekek. 2012-ben az Európai Parlament az Unió határain belül 12.000 kísérő nélküli menedékkérőt tartott nyilván. Itt szó esett a védelmük és integrációjuk megvalósulásához szükséges integrált megközelítés lépéseiről, továbbá az ezen a területen tapasztalható adathiányról.

A gyerekek védelme az erőszaktól – megfélemlítés (bullying), internetes zaklatás. Az Európai Parlament jelenleg a Bizottságnak benyújtandó javaslaton dolgozik a bántalmazás és gyermekpornográfia elleni irányelvhez. Mivel a megfélemlítés, internetes zaklatás egyre nagyobb arányú a gyerekeket érintő erőszak formái között, ezért itt a mögöttes okokat, szereplőket, preventív intézkedéseket és a lehetséges szakpolitikai válaszokat vitatták meg.

A gyerekek védelme az erőszaktól – női nemiszerv-csonkítás.  A női nemiszerv csonkítása („női körülmetélés”) legalább 13 európai tagállamot érintő kérdés, körülbelül 500.000 nő és lány veszélyeztetett. Az európai szintű akcióterv tervezete már elkészült, a résztvevők itt megosztották tapasztalataikat abban, miként lehet megóvni a veszélyeztetett lányokat, figyelembe véve a tényt, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésre.

A fórum résztvevői végül egyetértettek abban, hogy szükség van egy pluridiszciplináris, a gyerekvédelmi rendszereket felmérő módszerre, a gyerekvédelemben dolgozók megerősítésére, az állami kapacitások növelésére – hogy monitorozni tudják a gyerekvédelmi intézkedések hatását -, a szolgáltatások folyamatosságának biztosítására, a felelősségre vonáshoz elengedhetetlen adatgyűjtésekre és a tapasztalatokon alapuló gyakorlatok terjesztésére.

Az elhangzott javaslatok és hozzászólások egy jövőbeli egységes, a gyerekvédelmi rendszerekre vonatkozó EU útmutató kidolgozásához járultak hozzá. Az Európai Szociális Hálózat az Európai Bizottság következő hónapokban induló konzultációs munkájában is részt vesz majd.

Eredeti cikk: http://www.esn-eu.org/news/308/index.html