A fiatalok számára sokkal több inspirációt jelentenek a sikeres, hétköznapi emberek - családtagok, ismerősök - mint gondolnánk. Mivel jövőképükben különösképp fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya, sokszor azok a hétköznapi emberek jelentenek számukra követendő példát, akik mind hivatásukban, mind családi kapcsolataikban kiegyensúlyozottságot mutatnak. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program 2014-es kvalitatív ifjúságkutatását 15-18 éves középiskolások körében végezte el azzal a céllal, hogy megismerje a mai fiatalok példakép-választási és követési modelljeit, valamint azt, hogy milyen jövőképpel, értékrenddel rendelkeznek, és milyen tényezők befolyásolják ezeket. A kutatók egyaránt alkalmaztak csoportos interjúkat és projektív, kreatív vélemény-kifejezési technikákat (szófelhő- és kollázs-készítés, helyzet-gyakorlatok, „életfilozófia-póló” készítés).

A kutatási gyorsjelentés 3+1 megállapítás formájában foglalta össze a magyar fiatalok példakép-választási szokásait, kitérve arra is, hogy milyen számukra az ideális világ, hogyan képzelik el benne a helyüket, milyen tulajdonságokat akarnak magukénak tudni, miért tartják fontosnak ezeket, és hogy mit jelentenek számukra a példaképek.

1. A mai fiatalok értékrendjének kialakulásában a családi háttér és az életkori sajátosságok mellett komoly szerepe van egyfelől a gazdasági válságnak, másfelől mind a bulvár, mind pedig a közösségi médiának. Bár egyre gyakoribbá válnak a nem hagyományos családi struktúrák (csonka- és mozaikcsaládok), nem a kapcsolatok státusa, hanem minősége befolyásolja a fiatalok értékrendjét. A generációk közötti kommunikációs szakadék mélyül, így a kortársak szerepe és hatása még inkább felerősödik. A fiatalok szüleik révén közvetlen közelről élték meg a gazdasági válság családjuk életére gyakorolt negatív hatását (elbocsátások, munkanélküliség, létbizonytalanság, anyagi nehézségek). Ijesztő számukra az a kompromisszumkötés, amire szüleik munkájuk megtartása érdekében kényszerülnek: ráadásul a munka-magánélet egyensúlyában olyan eltolódást látnak, ami a családi kapcsolatok rovására megy. A megkérdezettek úgy érzékelik, hogy a tudás és a kemény munka már nem garancia a sikerre és a boldogulásra.

A családi együttlét hiányát nem kompenzálja a közösségi média kínálta felületeken töltött idő és az ottani kapcsolatok. A fiatalok érzik, hogy az online világban való interakciók sok esetben csak a kapcsolat illúzióját adják, a valódi élet offline zajlik.

A közösségi média ugyanakkor az egyediség, a tömegből való kitűnés, az én-központúság világát is erősíti. Azonnali megmérettetést kínál, és a fiatalok úgy érzik, hogy az „öntartalom-gyártás” miatt a Facebook és Youtube egyéni megjelenési csatornái új kitörési pontot, lehetőségeket is biztosíthatnak. Ezt képviseli a celebek „édes” életét és a tehetségükkel befutni kívánó hétköznapi emberek sorsát bemutató bulvármédia is, mely gyakran azt sugallja, hogy van „rövid út”, megspórolható az alulról építkezés, kemény munka.

2. Az ideális tulajdonságok mellett az önérvényesítést segítők válnak igazán fontossá. A fiatalok a jövőjüket egyfajta állandósult versenyként látják, ahol az érvényesüléshez folyamatos jelenlét, hatalmas lelki és szellemi energiák, jó fellépés, kapcsolatok és szerencse szükségeltetik. A valódi életben várható küzdelem azonban félelemmel és szorongással tölti el őket, a megkérdezettek közül sokan érzi úgy, hogy legszívesebben be se szállnának ebbe a ringbe. Kevesen tudják, kis és mik szeretnének lenni. Inkább azt fogalmazzák meg, hogy kik és mik nem. Nem ismerik önmagukat eléggé, segítség nélkül nem tudják, hogyan fogjanak hozzá elképzeléseik megvalósításához.

3. Mindenekelőtt az egyediség fontos számukra, példaképeik tulajdonságait saját személyükre szabják (customizing). A fiatal generációra jellemző az önmagukat másoktól való megkülönböztetésének kényszere, amely rányomja bélyegét példaképválasztásukra is.

Bár az internet és bulvármédia révén ma a fiatalok soha nem látott számú pozitív és negatív modellből építkezhetnek, nem klasszikus értelemben választanak példaképeket. Nem egy személy testesíti meg számukra a követendő mintát, hanem - ahogy a mobiljuk szolgáltatásait személyre szabják - úgy az általuk ismert személyek vágyott tulajdonságait gyűjtik össze és próbálják követni egyfajta „kívánságlistaként”. A fiatalabbaknál még szűk a világ, inkább a családból, közvetlen környezetből választanak példaképet: például az idősebb testvért. Később kinyílik számukra is a világ és példaképválasztásuk egyfajta önigazolásként is szolgál. Véleményük szerint a példaképek segítenek az egyéni siker elérésében, inspirálnak, előre visznek, segítenek megtalálni önmagukat és azt, amiben igazán jók lehetnek. Negatívan ítélik meg a példaképek „majmolását”, lemásolását, azt tartják „cool”-nak, ha az ideál egyfajta igazodási pont és az inspiráció forrása. A példaképválasztás elutasítása, az egyéniség túlzott hangsúlyozása ugyanakkor sokszor komoly önbizalomhiányt tükröz.

+ 1. Több hétköznapi személy tulajdonságai motiválják őket, mint gondolnánk.

A fiatalok számára sokkal több inspirációt jelentenek a sikeres, hétköznapi emberek: családtagok, ismerősök, mint gondolnánk. Mivel számukra különösképp fontos, és a vágyott boldogság elengedhetetlen része a munka és a magánélet egyensúlya, sokszor azok a hétköznapi emberek jelentenek számukra követendő példát, akik mind hivatásukban, mind családi kapcsolataikban kiegyensúlyozottságot mutatnak. Hosszú idő óta ők az első olyan generáció, amely számára az önálló vállalkozás létrehozása, az egy általuk szeretett hobbiból való egzisztencia-teremtés igen vonzó: bátorításra, biztatásra várnak e téren, és ezt szüleik nemzedéke sokszor nem képes számukra megadni.

Forrás: ujnemzedek.hu
Kép forrása: sxc.hu