Partnerszervezet: Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület

Országos Bűnmegelőzési Bizottság, Bűnmegelőzési modellprojekt, 2009.

1. Kiindulópont

A projekt célja a resztoratív szemlélet széleskörű megismertetése, a resztoratív módszerek alkalmazásának elősegítése volt annak érdekében, hogy Nyírgyulaj község lakói egymás iránti empátiája és felelősségvállalása növekedjen, ezáltal a helyi konfliktusok megoldása hatékonyabbá váljon. Mediátorok képzésével és a családi csoport konferencia módszer alkalmazásának megtanításával, helyi segítő csoport munkájának elindításával kívántuk a településen lakókat képessé tenni problémáik helyreállító szemléletű megoldására.

Nyírgyulajon is az emberek problémáik megoldását nagyon gyakran kívülről várják, első sorban a polgármesteri hivataltól, a védőnőtől, a családgondozótól. A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület tagjai, közöttük a település jegyzője, határozottak voltak abban a tekintetben, hogy a konfliktusokat az érintettek bevonásával, aktív közreműködésükkel, és nem hatósági úton kell megoldani, ezért szándékaik megvalósításához nagyszerű lehetőségnek bizonyult a programban való közreműködés. Kezdeményezésüket támogatta a szociális munkás végzettségű polgármester, és a polgármesteri hivatal munkatársai is nyitottak voltak a képzéseken történő részvételre. A település körzeti védőnője, aki jól ismeri a családokat, a családok megbíznak benne, ugyancsak könnyen motiválható volt, a családgondozó, az óvoda vezetője és mások is érdeklődtek a program iránt.

Nyírgyulaj a leghátrányosabb települések egyike, a 2200 fős község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található. A településen óvoda, általános iskola, teleház, könyvtár működik, és néhány civil szervezet – polgárőrség, sportegyesület, vadásztársaság, nyugdíjas klub és a Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület – is igyekszik teret adni közösségi tevékenységek végzésére. A községben jelen vannak a térség tipikus problémái, mint pl. a magas munkanélküliség, az ezzel együtt járó szegénység, s ennek magatartásra gyakorolt hatásai, valamint a családon belüli erőszak, alkoholizmus, agresszió, s növekszik a konfliktusok száma főleg a dolgozó és az inaktív lakosok között. Ezek a problémák számos feszültség forrásai családon belül és a családok között is. A szülők döntő része alul iskolázott, rossz körülmények között él. A községben lakók túlnyomó része segélyből tartja fenn magát, a roma kisebbség aránya 10-12%. A gyermekek jelentős hányada ingerszegény környezetben nő fel, nincs pozitív követendő példa előttük, a velük foglalkozó szakemberek továbbképzése pedig nem megoldott. A település vezetői és intézményi munkatársai azon dolgoznak, hogy az itt élőknek tényleges segítséget tudjanak adni. A pályázati lehetőség azért keltette fel a figyelmüket, mert naponta szembesülnek az agresszió különféle formáival, veszekedéssel, indulatokkal, amelyek kezelésében hiányosnak ítélték meglévő készségeiket. Nagy számban fordulnak elő lakossági feljelentések, amelyekben rokonok, szomszédok, szülők kérik, hogy a "hatóság tegyen igazságot". Az ilyen jellegű ügyek száma növekszik, s ennek mérséklésére remek alkalomnak látszott a program által kínált resztoratív technikák megismerése. A konfliktusok megelőzésének, kezelésének ezen módjai remélhetően hosszú távon hatékonyan működnek majd, eredményeképpen csökken a mély konfliktusok és a feljelentések száma, s a településen a békés együttélés szabályai egyre szélesedő körben ismertté, elfogadottá és betartottá válnak.

2 . A program általános bemutatása

Előkészítés

A program Nyírgyulajon az együttműködő két egyesület tagjainak és tevékenységének kölcsönös és mélyebb ismerkedésével, és a megvalósítás részleteinek, ütemezésének valamint a feladatmegosztás pontosításának megbeszélésével kezdődött. A projekt széles körű megismertetésére lakossági fórumot szerveztünk, amelyről plakátokon és az intézményekbe eljuttatott meghívókból értesülhettek a községben élők, dolgozók. A fórumon ismertettük a projekt befogadásának előzményeit, céljait, várható hozadékait, és bemutatkoztak a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (Csagyi) képviselői. Az eseményen levetítettük a Csagyi által készített, és a közszolgálati tévében sugárzott 25 perces ismeretterjesztő filmet ("Konfliktusok és megoldások"), amelynek témája a mediáció, a családi csoport konferencia és a kör-modell legfontosabb jellemzőinek, a resztoratív szemlélet és filozófia alapjainak bemutatása. A fórumra a szomszédos településekről is érkeztek érdeklődők, és a Magyar Televízió Regionális Stúdiója, Miskolc munkatársai által készített riport sugárzása révén valamint a nyíregyházi Hajó Rádió reggeli műsorában leadott interjúnak köszönhetően meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott a modell-projekt.

Az érdeklődés fokozása és a tájékozottság növelése érdekében a helyi lap, a Nyírgyulaji Mozaik 2009 évi első különszámának 700 példányos megjelentetésével a község minden háztartásába eljutott a program a híre és a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

A modell-programban alkalmazott resztoratív technikák indokoltsága

A program központi eleme az a két képzés volt, amelyeket a szociális területen dolgozók továbbképzési rendszerében akkreditált tematikával, módszerekkel és segédletek, munkafüzetek rendelkezésre bocsátásával, szakirodalom ajánlásával valósítottunk meg. A két képzés kiválasztását, modell-programban illesztésének indokoltságát rövid bemutatásukkal támasztjuk alá:

A mediáció a társadalmi együttélés különféle területein kialakult konfliktusok esetében használható – fogyasztóvédelem, betegjog, családjog, munkaügy, stb.), és a leggyakrabban alkalmazott resztoratív gyakorlat. Privát jellegű, és nem más, mint facilitált párbeszéd két fél között. A mediáció során egy független harmadik fél (mediátor) közvetít a konfliktusban álló felek között, segíti őket a konfliktus körülményeinek, hatásainak megtárgyalásában a közöttük létrejövő megállapodás kidolgozása érdekében. A mediáció alapvetően jövőre orientált eljárás, amely egyenlő vagy kiegyensúlyozott erőviszonyok között alkalmazható abban az esetben, amikor a felek önként vállalják a folyamatban történő részvételt, mert belátják, hogy a megegyezés mindkettőjük érdeke.

A családi csoport konferencia (cscsk) döntéshozó módszer lehetővé teszi a családnak és környezetének, hogy a felmerülő problémákra megoldást keressenek, és ennek érdekében saját erőforrásaikra támaszkodjanak, bevonva mindazokat, akikben megbíznak, és akik hajlandók közreműködni. A cscsk alkalmazása során a tágan értelmezett családtagok (rokonok, barátok, szomszédok, stb.) együttesen tervezik meg, hogy milyen módon kívánják megoldani a családban felmerült, vagy a családot érintő (gyermekvédelmi, oktatási, igazságügyi, egészségügyi, szociális, lakóközösségi, stb.) problémát. A konferencia módszer célja a konfliktusmegoldáson túl, hogy összehozza – sokszor életükben először – a bajba került személy közösségéhez tartozókat, láthatóvá tegye elvárásaikat, s azt is, hogy ki, miben tud segíteni a probléma megoldása érdekében. A módszer alkalmazása hozzájárul a közösség megerősítéséhez, elősegíti a társadalmi kohéziót, hiszen egyfelől a normákkal szembekerülő személyeknek lehetőséget nyújt arra, hogy problémájukra saját családjukon és kultúrájukon belül találjanak megoldást, másfelől nem elítéli, kirekeszti, hanem megfelelő megoldások esetén támogatja őket.

A mediációs képzés

A módszer megismerését, a mediációs szakaszok próbahelyzetben történő gyakorlását követően a résztvevők a saját munkaterületükön alkalmazták a mediációs technikát. Mediációra alkalmas esetek megoldását végezték az újonnan tanult módszerrel egyéni, és páros mediátori helyzetben is (mediátor + co-mediátor) szakértők által támogatottan és egymást is segítve a módszer minél magasabb szintű elsajátítása érdekében. Saját eseteik vezetését megelőzően, kiscsoportban 2 alkalommal, majd a tanfolyamon résztvevők teljes köre esetmegbeszélő csoport-munkában (szupervízió) vett részt. A találkozókra dokumentált esetekkel érkeztek.

A szakmai készségfejlesztő program célja a segítő szakmában dolgozó szakemberek konfliktus kezelésére alkalmas eszköztárának bővítése, s ezen keresztül alapvető ismereteket kívántunk nyújtani a resztoratív konfliktuskezelésről általában és használhatóságáról szakterületükön.

A képzésen túl

A program második hónapjában meghirdetett iskolai rajzpályázattal a legfiatalabbak bevonását, s általuk a szülők közvetett elérését céloztuk meg, ezen keresztül a szórólapokkal kapcsolatos kíváncsiságot, a téma iránti érdeklődést kívántuk fokozni. A továbbképzéseken résztvevők számára bemutattuk az "Égő hidak" dokumentumfilmet, hogy a mindennapi gyakorlattól egyelőre idegen konferencia módszert egy valóságos eset feldolgozásán keresztül közelebb hozzuk az érdeklődőkhöz, majd a film által kiváltott érzelmek, vélemények, az alkalmazott módszerek megbeszélésére került sor.

 
A családi csoport konferencia képzés

A képzés modell-programba emelésével el akartuk érni, hogy a kliensekkel foglalkozó szakemberek szemléletét, munkamódszereit közelítsük az utóbbi években kialakult szükséglet és emberi, gyermeki jog alapú munkamódszerekhez annak érdekében, hogy képesek legyenek ügyfeleik igényeihez szabni a szolgáltatásokat.

A modell-projekt zárása

A modell-projekt befejezéseként hirdettük ki a rajzpályázat nyerteseit, megjelentettük a Nyírgyulaji Mozik második különszámát, amelyben a gyerekek rajzainak közkinccsé tétele mellett a projekt fogadtatásáról, és a közös munka tapasztalatairól, eredményeiről számoltunk be a településen élőknek.
A program teljes egészében Nyírgyulajon valósult meg a két egyesület tagjainak együttműködésében és számos helyi segítőnek köszönhetően, akik közül az általános iskola tanárait külön köszönet illeti a gyerekek bevonásáért és felkészítéséért.
A lezajlott mediációk és a megkezdett családi csoport konferenciák alanyai Máriapócs, Pócspetri, Nyírbátor és Nyírgyulaj lakói, akik családi és/vagy közösségi konfliktusok megoldásában voltak érintettek.

3. A megvalósítás értékelése

A két képzésen a szociális ellátásban – leginkább családgondozóként – dolgozók mellett, a kétféle módszer megszólított védőnőt, tanítót, óvónőt, illetve polgármesteri hivatalban dolgozó ügyintézőket. A résztvevők közös jellemzője, hogy intenzív napi kapcsolatban vannak azoknak a településeknek a lakóival, ahol munkájukat végzik. A képzéseket érdeklődéssel várták, ami a folyamat előrehaladtával egyre erősödő aktivitássá vált.

A program eredményeit kifejezhetik a számszerűen megjeleníthető adatok – így a résztvevők száma és az általuk hozott esetek –, ugyanakkor erősebbnek véljük a településeken dolgozók közötti formális és informális kapcsolatok erősödését, a kliensekkel és az egymás közötti kommunikáció változását, amely néhány hét alatt is megfigyelhető volt. Ez utóbbiakat és a szemléletváltást a program értékelése során nagyobb jelentőségűnek tartjuk, mint az elért személyek, vagy a konkrét és megoldott konfliktusok számát.

A résztvevők reflexióiból tudjuk, hogy a helyzetek felismerése, az ezekre alkalmazható megoldások kidolgozása, a kommunikációs folyamat kialakításának készsége a képzéseknek köszönhetően jelentősen javult. A hozott témák megbeszélése, a szituációs gyakorlatokban való személyes részvétel és azok feldolgozása új szintet nyitott a konfliktusban álló kliensek, ügyfelek élethelyzeteinek megértésben. A szemléletváltozásban az a nézőpont, hogy a problémát nem feltétlenül a családgondozónak/munkatársnak kell megoldania sokak számára új volt. Konfliktushelyzetekben a döntés lehetőségének átadása, a családok (konfliktusban állók) felhatalmazása saját problémáik megoldására, a korábbi sokéves gyakorlattal nem volt könnyen összeegyeztethető.

A program erőssége volt, hogy a gyakorlatban – saját esetek mentén történő kipróbálás során – nem maradt senki magára, mivel mindkét technika alkalmazásához folyamatos facilitálást/mentorálást kapott minden résztvevő. A mentorálásban a személyes jelenlétnek nagy jelentősége volt. Nemcsak a konfliktusban állók élethelyzetét ismerhették meg a képzők/mentorok, hanem a településeken nap, mint nap bonyolult és összetett esetekkel – szociális, egészségügyi vagy oktatási területen – dolgozók körülményeit, feltételeit és eszközeit is.

Ez utóbbi hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szakemberek/munkatársak nagyon elégedettek voltak mindkét technikát átadó képzéssel kapcsolatban. Az értékelő lapokból az is kiderült, hogy a mediáció módszere könnyebben átlátható és a gyakorlatba könnyebben átültethető sokak számára. Ezek a megállapítások megállják a helyüket, hiszen, ha csak a formai eltéréseket vesszük szemügyre azt látjuk, hogy

• a mediációs folyamatban részt vevők száma többnyire lényegesen alacsonyabb a családi csoport konferencia „szereplőinek" számánál, tehát könnyebb a módszer megértetése, elfogadtatása,
• a mediáció folyamata egyszerűbb és rövidebb a cscsk-énál
• a mediálásra „házon belül" lehetőség van, ezzel szemben a cscsk a jelzőrendszer, vagyis intézmények, szakemberek együttműködését igényli
• a mediáció esetén nem, a cscsk alkalmazásakor kötelező az utánkövetés

Ugyanakkor a két technika együtt ad egy komplex konfliktuskezelést segítő eszköztárat, hiszen bizonyos esetekben a mediáció, más esetekben a családi csoportkonferencia kontraindikált egy családi krízisben.

Összefoglaló helyett

A modell-program sikerességét egy, a napokban hallott vélemény idézésével illusztráljuk, amit egy nyírgyulaji lakos mondott egy másik településen élő rokonának: "Gyertek Nyírgyulajba lakni, mert itt bármikor mehetünk a polgármesteri hivatalba, ha baj van. Igaz, hogy előleget nem adnak, és a segély sem sok, de emberként bánnak velünk, és tényleg segítenek. A gyerek már nem fél az apjától, mert elbeszélgettek velük, mint egy tárgyaláson."

Letölthető dokumentumok

Szórólap

Tájékoztató szakembereknek

Tájékoztató családoknak