Képzés célja: Megismertetni a gyermeki joggokkal összefüggő ismereteket, a gyerekek aktív részvételének biztosításához szükséges feltételeket.

A jelenlegi hazai kínálatban nem szerepel olyan továbbképzés, amely speciálisan a gyermeki jogokkal összefüggésben, vagy attól akár függetlenül a gyerekek részvételének feltételeivel, szakmai programjával foglalkozik. Egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy mik a feltételei a gyerekek részvételével zajló programoknak, hogyan lehet a gyerekek biztonságát, védelmét és részvételét biztosítani. Felmérésünk szerint a programra növekvő igény mutatkozik mindazon intézmények körében, ahol gyerekekkel foglalkoznak, gyerekeket látnak el, pl. óvoda, iskola, Tanoda, iskolán kívüli szabadidős programok, sport, táboroztatás, bentlakásos intézmények, pl. kollégium, gyermekotthon.

A visszajelzések alapján folyamatosan aktualizáljuk képzési programunkat, melyben a felnőttképzési módszerek használatával, az információközvetítésen túl a készségek fejlesztésére, valamint a team munka erősítésére is koncentrálunk a szakterületen, mely igényként fogalmazódik meg a gyermekvédelemi alap- és szakellátásában egyaránt.
A 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról, továbbá a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről minőségi követelményeinek megfelelve, folyamatosan fejlesztjük a képzés tartalmát és formáját.

Képzés felépítése

Az 1. foglalkozás (10 óra)
alkalmával áttekintésre kerül a gyermeki jogok rendszere, a gyerekek joga a meghallgatáshoz, véleményük figyelembevétele minden őket érintő kérdésben és az aktív részvétel joga. Mit jelent a gyerekek részvétele, miért fontos ez, elmélet és elvek, módszerek, gyakorlatok
Tervezés és előkészítés, feltételek tisztázása
Az információk megosztása, a gyerekekkel történő kapcsolatteremtés különféle formáinak áttekintése, a lehetőségek és kihívások elemzése, feldolgozása.

A 2. foglalkozás (10 óra)
alkalmával áttekintésre kerül a különféle lehetőségek felmérése és a prioritások meghatározása, Az inklúzió és érdemi részvétel feltételei, a közösségi részvétel feltételei, az egyesülés és szólásszabadság jogának érvényesítése és a gyerekek biztonságának garanciái és a gyerekbarát panaszmechanizmusok rendszere.
A gyerekek részvételének kilenc alapvető feltételei

A 3. foglalkozás (10 óra)
témája a hatékony, eredményes és etikus gyakorlat megvalósítása, kihívások és lehetőségek, A Gyerekek részvételével kapcsolatos aggályos gyakorlatok, a gyerekrészvételi programok monitorozása és értékelése

A képzés befejezéseként tervek születnek a lehetséges alkalmazás feltételeiről és kereteiről más gyerekekkel kapcsolatos programokba történő beillesztéséről, valamint értékelésén túl az elégedettségi kérdőívének kitöltése, összegzésként szóbeli visszajelzés a képzésről.

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei: -
Képzési idő: 30 óra (3 képzési nap, alkalmanként 10 óra)
A képzés formája: csoportos képzés

A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:
- a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát,
- az egyéni és csoportmunkák elvégzése a továbbképzés során.

Kapcsolódó képzés: http://www.csagyi.hu/kepzesek/van-jogod

Kiknek ajánljuk a képzést?

A képzést bármely segítő szakterület dolgozóinak ajánljuk. Hatékony segítséget nyújthat a többi között az oktatási, nevelési intézményekben dolgozó valamennyi szakembernek, így szociális munkások, gyermekek gondozását végzők, pszichológusok, fejlesztő – és gyógypedagógusok számára is. Ugyancsak hasznos lehet a képzés elvégzése gazdasági szervezetek dolgozói, HR területen dolgozók, az egészségügy, igazgatás, rendvédelem, igazságügy területén dolgozó szakemberek számára is.

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartási száma: B/2020/005295. Képzésünk általános felnőttképzés, annak elvégzéséről minden résztvevő számára tanúsítványt állítunk ki.

A képzés a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által minősített szociális szakmai továbbképzés. Engedélyszáma: T-05-039/2024. A minősítésnek megfelelően a képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési 32 pontot igazolunk vissza, melyről külön igazolást állítunk ki.

A képzés óraszáma (30 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

A képzés részvételi díja 140 000 Ft.

Az ENSZ gyermekjogi egyezménye számos olyan jogosultságot sorol fel, amelyet a gyerekek jogaiként garantálnak. E jogok között szerepel a meghallgatáshoz és véleménynyilvánításhoz való jog az őket érintő valamennyi kérdésben hozott döntésekkel kapcsolatban, valamint az a jog, hogy ezeket a véleményeket figyelembe vegyék, a véleménynyilvánítás szabadsága, a vallás- és lelkiismereti szabadság, valamint az egyesülési és békés gyülekezési szabadság keretében. E konkrét jogokon túlmenően a részvételt a gyerekek valamennyi jogának gyakorlása és megvalósítása során vezérelvként határozzák meg. Így a gyermek jogairól szóló egyezmény kiemeli a gyerekek központi szerepét a saját jogaik biztosítására irányuló erőfeszítésekben.
Az ENSZ gyermekjogi egyezménye elismeri, hogy a gyerekek más helyzetben vannak, mint a felnőttek, és gyakran eltérő szükségleteik vannak, valamint a gyermekkori fejlődés különböző szakaszaihoz kapcsolódó különleges kihívásokkal szembesülnek. Az egyezmény valamennyi cikke három fő témát ölel fel:
Részvétel, gondoskodás és védelem (Három P – participáció, provízió, protekció)
- A védelmi cikkek a gyerekek és fiatalok kizsákmányolásával foglalkoznak. Az egyezmény a kormányok kötelezettségévé teszi, hogy megvédjék a gyerekeket és fiatalokat az erőszak, kizsákmányolás és a visszaélés minden formájától, és szükség esetén rehabilitációt kínáljanak számukra.
- Az ellátással kapcsolatos cikkek a gyerekek és fiatalok túléléshez és fejlődéshez való alapvető jogaival foglalkoznak. Ezek az alapvető fizikai, egészségügyi ellátáson, és tiszta vízen, érzelmi é értelmi gondoskodáson, az oktatáson keresztül a gyerekek legjobb fejlődését lehetővé tevő optimális környezetig terjednek.
- A részvételről szóló cikkek azon az elképzelésen alapulnak, hogy a gyerek olyan személy, aki aktívan hozzájárul a közösség, társadalom életéhez, mint állampolgár itt és most, és nem csak egy olyan személy, aki mások jó vagy rossz bánásmódjának és szolgáltatásainak a befogadói oldalán áll, vagy felkészül a majdani, felnőttkori aktivitásra.

Az ENSZ gyermekjogi egyezményének 12. cikke kimondja :
A részes államok biztosítják a saját véleményének kialakítására képes gyermek számára a véleményének szabad kifejezéséhez való jogot minden, a gyereket érintő kérdésben, a gyermek véleményének a gyermek életkorának és érettségének megfelelő súlyt adva.

E célból a gyereknek különösen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyereket érintő valamennyi eljárás, így kiemelten a bírósági és közigazgatási eljárásban meghallgassák, akár közvetlenül, akár képviselője vagy megfelelő szerv útján, a nemzeti jog eljárási szabályaival összhangban lévő módon. "
A Gyermekjogi Bizottság, az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásának nyomon követésére létrehozott nemzetközi testület 2009-ben elfogadta a 12. átfogó kommentárt a gyermek meghallgatáshoz való jogáról. Ez a 12. átfogó kommentár útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy a 12. cikket hogyan kell végrehajtani a különböző helyzetekben.
Az átfogó kommentár világossá teszi, hogy a meghallgatáshoz vagy a "részvételhez" való jog minden gyereket, mint egyént és mint egy társadalmi csoport tagját illeti meg, és az országok kormányai kötelesek különös erőfeszítéseket tenni a kiszolgáltatott vagy diszkrimináció által érintett gyermekek bevonása érdekében, és biztosítani, hogy a gyerekek részvétele folyamatos folyamat legyen, ne pedig egyszeri konzultációs esemény. A gyerekek részvétele az Egezmény cikkeinek egy csoportjába van beágyazva, amelyek a gyerekeket társadalmi szereplőként ismerik el: Az 5. cikk (tájékoztatáshoz, útmutatáshoz és tanácsadáshoz való jog), a 13. cikk (a véleménynyilvánítás szabadságához való jog), a 14. cikk (a gondolatszabadsághoz való jog) és a 15. cikk (az egyesülési szabadsághoz való jog), valamint az információhoz való hozzáférés jogáról szóló 17. cikk.
A 3. számú kiegészítő jegyzőkönyv a gyermek jogáról a kommunikációs eljárásban való részvételről (https://www.ohchr.org/en/instruments-mechanisms/instruments/optional-protocol-convention-rights-child-communications) 2014-ben lépett életbe, és célja a gyerekek panaszjogának biztosítása. Magyarország nem írta alá ezt a kiegészítő jegyzőkönyvet még, ami minden gyerek számára lehetővé tenné, hogy saját hazájában minden szinten és regionálisan elérhetőek legyenek megfelelő panasztételi mechanizmusok, ahová a gyerekek jogsérelmükkel fordulhatnak. A panaszt a gyerek személyesen vagy képviseletében, illetve egy azonos problémákkal küzdő gyerekcsoport nevében lehet benyújtani olyan esetekben, amikor a részes állam követ el jogsértést, okoz ártalmat, kárt, a többi között az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elfogadta a 18 év alatti gyermekek és fiatalok részvételéről szóló CM/Rec (2012)2 ajánlást (a továbbiakban: a részvételről szóló ajánlás). A Miniszteri Bizottság ajánlásokat dolgozott ki, amelyek iránymutatást adnak a szakpolitikákhoz, amelyeket a kormányoknak nemzeti szinten végre kell hajtaniuk. Az ajánlás megléte jelzi, hogy a tagállamok milyen jelentőséget tulajdonítanak a gyerekek részvételének, és rámutat a nagyobb tudatosságot és a jobb gyakorlatot elősegítő intézkedések szükségességére. A részvételről szóló ajánlás a következőképpen határozza meg a részvételt:
„A gyerekek egyénileg vagy csoportjaikban rendelkeznek azzal a joggal, az eszközökkel, a térrel, a lehetőséggel és - szükség esetén - a támogatással, hogy szabadon kifejthessék véleményüket, meghallgassák őket, és hozzájáruljanak az őket érintő ügyekben történő döntéshozatalhoz, és véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően kellő súllyal vesszük figyelembe.”

Az Európa Tanács más releváns területekre - például a gyermekbarát igazságszolgáltatásra és a gyermekbarát szociális szolgáltatásokra - vonatkozó szabványai iránymutatásokat tartalmaznak a tagállamok és a gyermekekkel foglalkozó számos különböző szakember számára az egyes gyermekek meghallgatáshoz való jogának a bírósági és közigazgatási eljárásokban való érvényesítésére vonatkozóan.
A képzés során a tematikában felsorolt témákról lesz szó, azok megbeszélése és a résztvevők saját tapasztalatainak megosztása keretében.

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

Tel.: 06-30-459-2739

Web: www.csagyi.hu

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az egyszülős családszerkezetben élőknek nemcsak anyagi nehézségekkel, hanem folyamatos speciális mentális, lelki terhekkel, eltérő adottságokkal kell nap mint nap szembesülniük. A terápiás támogatás szempontjait vizsgálva ugyanakkor elmondható, hogy sem Magyarországon, sem a világon máshol nem szentelnek elegendő figyelmet ezen csoport tagjai mentális egészségének, holott olyan speciális helyzetek, életfordulók és életciklus váltások jellemzik őket, amelyek ezt szakmailag és társadalmilag is indokolnák.

Az egyszülős családok mentális támogatása mindenképpen hosszú távú előnyöket hordoz az élet minden területén: az egészségügytől kezdve, az oktatáson át, a munkaerő-piaci helyzetig, különös tekintettel a szociális támogató közegre, ahol kellően érzékenyített és a specifikus jellemzőkről elegendő tudással bíró munkatársak szerepe kiemelt fontosságú lehet a hatékony segítés érdekében.

A családsegítésben, a szociális ellátórendszerben a szakemberek egyre több egyszülős családdal találkoznak, egyre többen vállalják, hogy segítségre szorulnak, válás, egyedüli szülőként történő gyerekvállalás következményeképpen, és közöttük is egyre többen tudatosan kérnek mentális támogatást az egyéb segítség mellett. Annak érdekében, hogy ez a támogatás létrejöjjön, fontos, hogy a szakemberek tisztában legyenek azokkal a speciális életfordulókkal, elakadásokkal, működésbeli jellegzetességekkel, amelyek az egyszülős családokat jellemzik.

Az egyszülős családokkal a támogatás szempontjából kiemelten érdemes foglalkozni a következő kérdésekkel kapcsolatban:

• különélő szülő szerepe/hiánya;
• tágabb családi környezet (elfogadás, támogatás);
• szülő-gyerek konfliktus (szimbiózis, nehezített leválás, vagy drasztikus leválás);
• hiányzó férfi, női minta;
• szociális támogató közeg kiemelt szerepe (pedagógusok, egészségügyi szakemberek);
• bűntudat, stigma kezelése mind az egyedül nevelő szülőben, mind a gyerekben;
• új kapcsolat létrehozásához stabil önkép, pozitívabb esélye.

Az „Egyedül nevelők - szakemberek érzékenyítése az egyszülős családok speciális élethelyzetére” elnevezésű képzésünk egy több éve működő támogató csoport tematikájára és szemléletére épül, melynek lényege, hogy a csoport résztvevői segítséget kapnak abban, hogy saját élethelyzetükre ránézzenek, az egyszülősségből fakadó elakadásaikkal foglalkozzanak és előre lépjenek ezek megoldásában. Az a bűntudat és szorongás, amely ezekben az élethelyzetekben az egyedülálló szülőben nagyon gyakran jelen van, a mellettük felnövő gyerekek hosszú távú párkapcsolati magatartására is negatív befolyással bír, ezért kiemelt cél a "jövő tehermentesítése", ennek érdekében pedig a helyi közösségekben hasonló élethelyzetben lévők, illetve hasonló életkorú gyerekeket nevelők közösségépítésének elindítása, támogatása, ezáltal annak megtapasztalása, hogy a csoportok ereje mennyire megtartó lehet számukra.

A képzés tematikája alapvetően az egyszülős családok speciális élethelyzetéből fakadó elakadásokra fókuszál, sajátélmény alapú megközelítéssel, jövőorientált fókusszal, az alábbi felépítésben:

• Az ismerkedések után az egyszülősséghez való viszonyt, a külvilág felől érkező visszajelzéseket és a belső megéléseit járjuk körül;
• A kiterjesztett család, a családi minták, együttműködések megismerése után foglalkozunk a családban található szerepekkel, feladatokkal, határokkal, ki hogyan éli és alakítja ezeket;
• Ezt követően történik a külvilággal való kapcsolatok működése és az erőforrások számbavétele;
• Foglalkozunk a gyerekekkel, és a hozzájuk kapcsolódó és velük folytatott kommunikációval;
• Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a családban nem élő másik szülővel kapcsolatos érzéseket is körüljárjuk;
• Beszélünk továbbá megoldási stratégiákról, a kapcsolatépítési és önismereti lehetőségek tágításáról és a jövőbeni célokról.

A képzés során a csoport tematikájának megismerése mellett a folyamatos segítői reflexiók, a saját egyéni és szakmai tapasztalatok, érzések mentén haladunk. Ezek megosztása és az esetek átbeszélése eredményeképpen születhet meg a résztvevőkben az a segítői attitűd, amely eredményeképpen az egyszülős családokban élőket érzékenyebben, nyitottabban, sztereotipizálás nélkül tudják majd támogatni.

A továbbképzési program célja, tartalma: A résztvevő szakembereket érzékenyíteni, és megismertetni őket az egyszülős családok, egyedül nevelő szülők speciális életciklus váltásaival, elakadásaival, és olyan élethelyzetekkel, amelyek általánosságban jellemzik őket, és amelyek ismeretében a szakemberek hatékonyabb támogatást, célzottabb segítséget tudnak nyújtani számukra.

Képzési idő: 2 képzési nap, naponta 10 óra

A képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírása: Záró-dolgozat elkészítése a képzés záró részében, mely az elsajátított ismeretanyagra koncentrál.

A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:

- a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát.

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/005295

A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: T-05-007/2024

A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 24 pontot igazolunk vissza.

A képzés részvételi díja: 80.000 Ft

A képzés óraszáma (20 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

A továbbképzés egységeinek célja, tartalma, terjedelme és a tanegységekhez rendelt óraszáma:

Az első képzési nap során, az ismerkedések után beszélünk az egyszülős családokról a számok tükrében, kutatások, statisztikai adatok, demográfiai folyamatok mentén. Emellett bemutatjuk az egyszülősség okait, előfordulási formáit, következményeit, az egyszülősséghez való viszonyt, a külvilág felől érkező visszajelzéseket és a belső megéléseit járjuk körül. A rendszerszemlélet fogalmainak megismerése után foglalkozunk a családban található szerepekkel, feladatokkal, határokkal, a jelenlévők saját családi mintáin keresztül.

Időtartama: 10 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Önálló bemutatkozás, Megbeszélés, Csoportos feladatmegoldás, Előadás, Egyéni feladatmegoldás, Szóbeli értékelés

A második képzési nap során esetismertetéseken, saját szakmai tapasztalatokon, személyes reflexiókon keresztül nézünk rá az egyszülős családokkal való tapasztalatokra, és ennek keretében foglalkozunk a sztereotípiákkal.   Bemutatjuk a tipikus egyszülős rendszer elakadásait, az általánostól eltérő életciklusokat. Fontos csoportmunka téma a külvilággal való kapcsolatok működése és az erőforrások keresése, valamint az egyszülős családok tagjainak "túlélési" stratégiáinak megismerése. Foglalkozunk továbbá a különböző életkorú gyerekekkel, és a hozzájuk kapcsolódó és velük folytatott kommunikációval. Beszélünk továbbá megoldási stratégiákról, kapcsolatépítési és önismereti lehetőségek tágításáról, jövőbeni célokról, a segítők szereplehetőségeiről.

A képzés zárásaként a záró-dolgozat megírásán és értékelésén túl az elégedettségi vizsgálat kérdőívének kitöltésére, az oktatói és résztvevői értékelő megbeszélésre és összegzésre, kérdésfeltevésre, illetve a felmerülő kérdések megválaszolásra kerül sor.

Időtartama: 10 óra

Módszerek/munkaformák egységenként: Megbeszélés, Egyéni- és csoportos feladatmegoldás, Előadás, Egyéni feladatmegoldás, Értékelés

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó

Tel.: (+36-1) 225-3526, 06-30-459-2739

Web: www.csagyi.hu

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ügyfélfogadási idő:

Hétfőtől- péntekig: 9-16 óráig

A nemzetközi szakmai szabályok, sztenderdek és sok nemzeti jogi szabályozás, törvény tartalmazza, hogy a gyerekeknek joguk van kifejteni a véleményüket – és ahhoz is joguk van, hogy kívánságaikat és érzéseiket figyelembe vegyék az őket érintő döntések során. A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szól iránymutatást és annak magyarázatát az Európa Tanács 2010-ben fogadta el. A meglévő nemzetközi és európai normákon, különösen a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményen és az emberi jogokról szóló európai egyezményen alapuló iránymutatás biztosítani kívánja, hogy a gyermekek ténylegesen igénybe vehessék az igazságszolgáltatást, és annak keretei között megfelelő bánásmódban részesüljenek.

A legfontosabb alapelvek rögzítése ugyan sikeresen megtörtént nemzetközi és európai szinten, mégsem mondható el az igazságszolgáltatásról, hogy mindig gyermekbarát lenne a gyermekekkel, a fiatalokkal szemben. Egy, az Európa Tanács által ösztönzött széleskörű konzultáció keretében adott közvetlen válaszaikban a gyermekek és a fiatalok valóban a rendszerrel szembeni általános bizalmatlanságról számoltak be, és számos gyenge pontot emeltek ki, például a félelmet keltő környezetet, az életkornak megfelelő tájékoztatás és magyarázat hiányát, a családok megszólításának erőtlenségét, valamint a hosszadalmas vagy – éppen ellenkezőleg – túl gyorsan lezáruló eljárásokat.

Az európai igazságszolgáltatási rendszerek tele vannak hozzáértő, gondos döntéshozókkal és jogi szakemberrel – bírákkal, bűnüldöző szervek tisztviselőivel, szociális munkásokkal, egészségügyi dolgozókkal, gyermekjogi pártfogókkal, szülőkkel és gondviselőkkel –, akik alig várják, hogy útmutatást kapjanak mindennapos tevékenységük javításához a gyermekek legfőbb érdekeinek szolgálatában. Jóllehet az összes uniós tagállam aláírta a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt, a gyakorlatban ezek biztosításához alapvető fontosságú, hogy a gyermekkorúakkal kapcsolatban álló szakértők megfelelő tudás birtokában legyenek, és értsenek egyet az alkalmazással.

Az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 1991 óta a magyar belső jog része is, mégis, a tapasztalatok szerint nagyon korlátozottan ismerik az Egyezmény szövegét, tartalmát, és az ezekből következő feladatokat és lehetőségeket a gyerekekkel foglalkozó szakemberek. A gyermekek jogai körüli viták is döntően annak tudhatók be, hogy nem állnak rendelkezésre azok az ismeretek, amelyek egyértelművé tennék, hogy a gyerekek jogai nem állnak ellentétben sem a felnőttek, sem más gyerekek jogaival, és érvényesítésük, védelmük a közösség minden tagjának az érdekeit szolgálja.

A gyermeki jogok nem köthetők feltételhez, nem előzik meg őket a kötelezettségek, mivel a jogok ismerete és gyakorlása feltételezi mások jogainak a tiszteletben tartását, a gyerekek a példából, a felnőttek viselkedéséből, mintájából tanulnak, így jogaik érvényesítése mindannyiunk jogainak az érvényesülését segíti elő.

A gyermeki jogok négy alapelven nyugszanak:

-       A gyerekek joga az élethez és fejlődéshez;

-       A gyerekek joga az erőszak minden formájától való védelemhez;

-       A gyerekekkel kapcsolatos minden döntésnél az ő legfőbb érdekeiknek kell érvényesülniük;

-       A gyerekek joga ahhoz, hogy minden őket érintő kérdésben meghallgassák a véleményüket és ezt vegyék is figyelembe.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a gyerekekkel kapcsolatba kerülő szakemberek gyakran nem rendelkeznek elég tudással, önbizalommal, és nincs kapacitásuk arra, hogy teljesítsék a jogi kötelezettségeiket, és az előírt irányelveket. Ehhez nyújt segítséget a „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” elnevezésű képzés, amely a szakértők tudásának bővítését célozza a különböző okokból veszélyeztetett vagy segítségre szoruló gyerekek jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében.

A „Szakemberek készségfejlesztése a veszélyeztetett gyerekek jogainak érvényesítése érdekében” egy multidiszciplináris képzés, amely a gyermeki jogokról, a gyerekek fejlődésének sajátosságairól szól, továbbá a gyermekbarát kommunikációs készségek fejlesztését célozza, kiegészülve az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatásával a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.

A képzés négy modulból épül fel, melyek a következők: Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe; Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe; Kommunikációs készségek; Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról.

A képzés mindazok számára hasznos lehet, akik munkájuk során gyerekekkel kerülnek kapcsolatba. Olyan szakemberek/terepen dolgozó munkatársak számára, akik bentlakásos intézményekben vagy nevelőotthonban élő gyerekekkel/fiatalokkal foglalkoznak; akár állami, hatósági vagy civil területen dolgoznak, és munkájuk során a gyerekkel kapcsolatos jogi/igazságszolgáltatási eljárásokban vesznek részt.

A képzés során a résztvevők olyan technikákat, készségeket és ismereteket sajátítanak el, melyek hozzájárulnak a gyermekek jogainak érvényesüléséhez, a gyermeki jogok védelméhez, illetve elősegítik, hogy a résztvevő szakemberek hatékony, gyermekbarát kommunikációs technikákat használhassanak a gyerekekkel munkájuk során.

A képzés a következő témakörökben alakít ki jártasságot:

- Miért, mikor, hol és hogyan figyeljünk a gyermekre és beszéljünk vele, gyermekbarát környezetben, és hogyan használjuk a tudomásunkra jutó információkat;

- Hogyan tudjuk elősegíteni a gyermekbarát jogi eljárás, bánásmód biztosítását.

A fent említett készségfejlesztés mellett további területek megismerésére teremt lehetőséget:

- Melyek a gyermeki jogok alapvető elvei;

- Melyek azok a kulcsfontosságú üzenetek, amelyekkel a szakemberek a gyermeki jogokat képviselni/érvényesíteni tudják;

- Hogyan lehet a gyerek fejlődésére és viselkedésére hatással a velük folytatott kommunikáció, és a szakemberek hogyan tudnak az egyéni szükségletekre hatékonyan figyelni, reflektálni.

A továbbképzési program célja, tartalma: A szakemberek ismereteinek bővítése és szakmai eredményességének növelése, a gyermeki jogok védelme gyermekvédelmi gondoskodásban élő, fogvatartott és az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő gyerekek esetében. 

A képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei: -

Tervezett képzési idő: 30 óra (A képzés 4 modulra tagolódik, melyek egymást követő három képzési nap alatt kerülnek megvalósításra.)

A képzés formája: csoportos képzés

A képzésről szóló igazolás/tanúsítvány kiadásának feltételei:

- a hallgató hiányzásának mértéke nem lépi át az összóraszám 10 százalékát,

- az egyéni és csoportmunkák elvégzése a továbbképzés során. 

A képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek:

1.) Személyi feltételek:

- oktatók,

2.) Tárgyi feltételek:

- 1 db laptop internet csatlakozási lehetősséggel, projektor, vetítővászon, flipchart tábla;

- 24 fő befogadására alkalmas terem, mozgatható asztalokkal, székekkel, flipchart táblával;

- a képzés írásos segédanyaga fűzött formában.

 A program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról a képzés indítója/szervezője gondoskodik.

20 fő jelentkezése esetén vidékre is utazunk.

Egyesületünk felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: B/2020/005295

A képzés a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által minősített. Engedélyszáma: S-05-003/2023

A képzés elvégzéséről a személyes gondoskodásban dolgozók továbbképzési pontrendszerében 32 pontot igazolunk vissza.

A képzés részvételi díja: 110 000 Ft

A képzés óraszáma (30 óra) a pedagógus továbbképzési rendszerben is elszámolható.

A képzésekre jelentkezni, és azokról bővebb információt kapni a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület ügyfélszolgálatán lehet az alábbi elérhetőségeken:

1081 Budapest, Kun utca 12., 3. emelet, 27. ajtó

Tel.: 06-30-459-2739

Web: www.csagyi.hu

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A továbbképzés egységeinek célja, tartalma, terjedelme és a tanegységekhez rendelt óraszám:

1. Modul - Bevezetés a gyermeki jogokkal kapcsolatos ismeretekbe: A résztvevők megismerkednek a gyermeki jogok kapcsán a nemzetközi és regionális összefüggésekkel, a gyermekek jogairól szóló egyezmény meghatározó alapelveivel, továbbá a gyermeki jogok országos és szakmai specifikációival.

Időtartama: 6 óra

2. Modul - Bevezetés a gyermeki fejlődés és kommunikáció témaköreibe: Ez a képzési rész a gyermeki fejlődés és kommunikáció alapvető elemeit, sajátosságait, egymásra gyakorolt hatását, gyermeki jogokkal való kapcsolatát veszi számba.

Időtartama: 6 óra  

3. Modul - Kommunikációs készségek: A továbbképzés harmadik moduljában a résztvevők ismeretek szereznek arról, hogy mikor, miért és hol kell a szakembereknek beszélniük a gyerekekkel; mit tegyenek a tudomásukra jutó információval; miként ismerjék fel és alkalmazzák a non-verbális kommunikációs jeleket; hogy ismerjék fel és küzdjék le a kommunikációs gátakat; hogyan kommunikáljanak problémás magatartású és serdülő fiatalokkal; hogyan használhatják az alternatív kommunikációs módszereket; illetve, hogy pontosan mit is jelent és hogyan alkalmazható a gyermekbarát kommunikációs stílus, tónus, nyelv és megközelítés.

Időtartama: 12 óra  

4. Modul - Iránymutató a gyermekbarát igazságszolgáltatásról: A képzés utolsó részében bevezetésre kerül sor ’az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról’ című dokumentumba, ennek kapcsán pedig a résztvevők mélyebb betekintést nyernek abba, hogy mitől lesz az igazságszolgáltatás rendszere gyermekbarát, és hogy melyek a fontos lépések egy gyermekbarát igazságszolgáltatási eljárás előtt, alatt és után.

Időtartama: 6 óra