És mégis kinek az öröksége?

schoolCs. Kádár Péter újságíróként, oktatásszervezőként és pedagógusként kérte ki magának Vekerdy Tamás pszichológusnak az ATV Egyenes Beszédben tett kijelentését, amely szerint a napközi Rákosi Mátyás rögeszméje volt. Kálmán Olgához írt nyílt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar napközi története 112 éves.

 

Célja mindig is az volt, hogy a tanulóknak sokszínű, tartalmas foglalkozást biztosítson az iskolaidőn kívül. A napközi nem tanulószoba, nem raktár, a napközis tanítók és tanárok ugyanolyan felkészült pedagógusok, mint a többiek. Magyarországon a napközi otthonok előhírnökeit emberbaráti (civil) szervezetek a rászoruló gyermekek részére már az 1890-es évek után megszervezték, igaz, csak a téli hónapokra – olvasható a nyílt levélben.

Cs. Kádár Péter kifejtette: Egyetért Vekerdy javaslatával, hogy egy első osztályos kisgyerek esetében elegendő volna, ha a gyerek csak két-három órát töltene az iskolában. Kérdésként megfogalmazódik azonban, hogy hol töltse az ideje fennmaradó részét. Kösse anyuka a hátára, mint a feudalizmusban? Vagy Vekerdy lakásán több százezer gyereknek van hely? [1]

 

Az újságíró szerint az oktatás olyan társadalmi kérdés, amelyről széleskörű társadalmi vitát kéne folytatni. Ezzel a véleménnyel teljes mértékben egyetért a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, amely a gyerekjogi és humanisztikus megközelítés, a méltóság, egyéniség tiszteletben tartásának, a partneri viszony hiányának fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Hogyan várhatnánk el azonban, hogy a diákoknak mindezeket megtanítsák a tanárok, amikor a pedagógusképzés gyengesége, a többi között a gyermekvédelem, a gyerekek jogainak, a speciális szükségletű gyerekek támogatásának, a szülőkkel való együttműködésnek, az önismeretnek, önreflexiós képességeknek, a kommunikációs és konfliktuskezelései készségeknek nem kellő szintű és minőségű, vagy éppen hiányzó oktatása.

 

Ugyancsak kérdésként merül fel, hogy tudják a tisztelni mások jogait azok, akiket, nap mint nap megaláznak, elnyomnak, semmi veszik a jogaikat, és sokan maguk sem tekintik fontosnak saját jogaik érvényesítését. Rengeteg rendelet, határozat, jogszabály, egyezmény, védi elvileg a gyermekek jogait,[2] a gyakorlatban mégsem kellőképpen ismertek és érvényesülnek.

 


[1] A nyílt levél a linkre kattintva teljes terjedelemben elolvasható http://huppa.hu/cs-kadar-peter-nyilt-level-az-egyenes-beszed-szerkeszto-musorvezetojenek/

[2] http://www.obdk.hu/UserFiles/dr__lux_agnes_eloadasa.pdf

Tovább a kategóriában: « Impresszum