Tartalom

A projekt célja és célkitűzései

Projekt partnerek

Módszertani keret

Alapszabályok felnőtteknek a (sérülékeny) gyerekekkel való beszélgetéshez

1. A gyerekek kiválasztásának menete
   
2. A fókuszcsoportos beszélgetések előkészítése

- Világos, érthető információ adása a gyerekeknek és a szüleiknek/gondviselőiknek –minta

-A vezető facilitátor

- A gyerekbarát környezet

- Gyermekvédelmi intézkedések

1. C.Útmutató a fókuszcsoportos beszélgetéshez

- Eszközök

-Időbeosztás

1. D.Útmutató a beszámolóhoz és a gyerekeknek szóló visszajelzésekhez

I. Függelék: Hozzájárulási nyilatkozatok szülőknek/gondozóknak és gyerekeknek

II. Függelék: Minta a beszámoló elkészítéséhez

III. Függelék: Információs lap minta

IV. Függelék: az ENSZ gyerekjogi egyezmény (UNCRC) cikkeinek teljes szövege

 

A projekt célja és célkitűzései[1]

 

A projekt célja: megtudni, hogyan látják a gyerekek jogaikat, ezen jogok védelmét és az ezekhez szükséges nemzeti és európai szintű szakpolitikai intézkedésekről alkotott véleményét. A résztvevő gyerekek, helyzetüknél vagy adottságaiknál fogva különösen sérülékenyek, mivel ők tapasztalnak a leggyakrabban jogsérelmeket és az ő esetükben a legkevésbé valószínű, hogy ezeknek hangot tudnak adni.

 

A projekt fő célkitűzései:

• Helyzetüknél vagy adottságaiknál fogva különösen sérülékeny gyerekek megerősítése: a projekt megmutatja, hogy hogyan hallathatják ezek a gyerekek a hangjukat, és hogyan vegyék őket komolyan.
• Annak biztosítása, hogy a gyerekek véleménye eljusson a döntéshozókhoz: a gyerekek véleményét és tapasztalatát figyelembe veszik az EU gyermekjogi stratégiájának és az EU gyermekszegénységgel és társadalmi befogadással kapcsolatos munkái során, valamint az országos törvényhozók is.
• A gyerekek részvételén alapuló kultúra fejlesztése és elterjedésének támogatása: eszközök kifejlesztése a gyerekek részvételének módszertanához, különösen a sérülékeny gyerekek csoportjai számára. A másodelemzések és a jó gyakorlatok partnerek közötti cseréje beépül ebbe a munkába.
• Az EU tagállamok, a gyerekek és a szervezetek közötti kölcsönös tanulás és információcsere erősítése: a gyerekek tanulhatnak a partner országok tapasztalataiból, közösségi oldalakat hozhatnak létre; a szervezetek és a döntéshozók pedig megtudhatják, hogy mit tesznek más európai országokban a gyerekek véleményének figyelembevétele érdekében.

Projekt partnerek

Európa különböző országaiból nyolc Eurochild partner vesz részt a Speak Up! projektben, mindegyikük sérülékeny gyerekek más-más csoportjával dolgozik.

Szervezet	Ország	Gyerekek, akikre fókuszálnak	A találkozó ütemezése
Amalipe Centre for Interethnic Dialogue and Tolerance	Bulgária	roma gyerekek (családok és közösségek bevonása a gyerekek kiválasztásába)	Ott alvós, bentlakásos hétvége
Roots Research Centre	Görögország	Intézetekben élő elhagyott gyerekek, köztük roma gyerekek (a fiú és a lány intézetek elkülönülnek). Lehetőség szerint két fókuszcsoport: 1. gondozásban élő gyerekek, beleértve a bevándorló és a roma gyerekeket; 2. intézeten kívül élő roma gyerekek.	Rövidebb egymást követő találkozók
Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület	Magyarország	a szakellátás különböző formáit megtapaszt gyerekek	Rövidebb egymást követő találkozók
Pavee Point Travellers’ Centre	Írország	Utazó gyerekek	Négy félnapos találkozó
Yohri – Youth and Human Rights Institute	Hollandia	Kísérő nélküli menedékjog-kérő és idegenrendészeti központokban élő menekült gyerekek	Ott alvós, bentlakásos hétvége vagy két külön találkozó
Foundation Institute of Social Initiative	Lengyelország	‘városi szegénynegyedekben élő’ gyerekekre, fogyatékkal élő gyerekekre fókuszálnak (egy vagy két fókuszcsoport)	Két egynapos találkozó
Mallardälen University	Svédország	Különböző (például: elvált szülők gyerekei, bevándorló gyerekek) háttérrel rendelkező süket és nagyothalló gyerekek: a megbeszélések a gyerekek iskolájában zajlanak. (lehetőség szerint egy extra csoport szüleiktől/gondviselőjüktől elválasztott menedékjogot-kérő [nagyrészt intézetben élő]) gyerekekkel	Kérvény benyújtása szükséges a svéd ‘etikai bizottsághoz’ a megbeszélést megelőzően! Ott alvós, bentlakásos hétvége
Children’s Rights Alliance for England	Egyesült Királyság	A fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében lévő gyerekek vagy akik kapcsolatba kerültek a rendszerrel. Egyéni interjúk vagy kis létszámú fókuszcsoportos találkozók a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményén belül. (Amennyiben szükséges, speciális útmutatót adunk az egyéni interjúkhoz.)	Négyszemközti interjúk vagy kisebb fókuszcsoportok (rövidebb találkozók). A ‘kontroll csoport’ számára ott alvós, bentlakásos hétvége.

 

 

Módszertani keret

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottság tizenkettedik (2009) átfogó kommentárjának[2] megfelelően, a gyerekekkel folytatott beszélgetéseknek átláthatónak, informatívnak, önkéntesnek, tiszteletteljesnek és tárgyhoz tartozónak kell lennie, gyerekbarát, befogadó környezetben kell zajlania, tréninggel meg kell támogatni, biztonságosnak kell lennie, figyelemmel kell lennie a kockázatokra, és alkalmazni kell a beszélgetések során a gyermekvédelmi előírásokat.

 

A konzultációs folyamat célkitűzései és várható eredményei

 

A beszélgetések célja:

• felmérni, hogy mennyire vannak tisztában a gyerekek a jogaikkal;
• megtudni, hogy mely jogok a legfontosabbak a gyerekek számára;
• megérteni, hogy milyen akadályokkal szembesülnek a gyerekek jogaik gyakorlása során, beleértve az általuk tapasztalt jogsértéseket;
• felderíteni a lehetséges megoldásokat, amelyek révén az akadályok leküzdhetők, és javítják a jogérvényesülést, az EU-s szakpolitikák és gyakorlat, valamint az országos és helyi szintek befolyásolásával. Ezek lehetnek javaslatok vagy konkrét indítványok felnőtteknek vagy maguknak a gyerekeknek.

Várhatóan a gyerekeknek a saját életükhöz, környezetükhöz kapcsolódó megoldási javaslataik lesznek. Ennek ellenére, az európai tanácsadó és a facilitátor elemzi az eredményeket abból a szempontból, hogy milyen üzenetet tartalmaznak az országos és az európai törvényhozók számára.

• A beszélgetés másik hozadéka a gyerekek megerősítése. Annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan erősödtek meg a gyerekek, hogyan nőtt az önbizalmuk és mely készségeik fejlődtek, a nap végén értékelésre kerül sor.

 

Alapszabályok felnőtteknek a (sérülékeny) gyerekekkel való beszélgetéshez

 

• A gyerekeknek saját szavaikkal/mutogatással/jelbeszéd segítségével maguktól kell tudniuk elmondani a véleményüket, az őket közvetlenül érintő ügyekben, úgy mint életük, családjuk, iskolájuk, közvetlen környezetük, elhelyezésük, örökbefogadásuk, az intézet, amelyben élnek, a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszere, életkörülményeik, stb.
• Minden gyereknek egyenlő esélye kell, hogy legyen a fókuszcsoportos megbeszélésen és ha van, az egyéni interjúkon való részvételre, kortól, nemtől, képességektől, nyelvtől, társadalmi háttértől, osztálytól, etnikai hovatartozástól, stb. függetlenül.
• A konzultációs folyamatban résztvevő felnőtteknek őszintének kell lenniük a gyerekekkel, világos és érthető visszajelzéseket kell, adjanak. Figyelembe kell venniük a gyerekek sérülékenységét és esetleges érzékenységüket bizonyos témákkal kapcsolatban, amit meg lehet beszélni velük (lásd: gyermekvédelmi intézkedések).
• Kerüld a gyerekek áldozatként vagy elesettként kezelését
• Kerüld a nemi sztereotípiákat a fókuszcsoportos gyakorlatok során
• Kerüld az olyan helyzeteket, amelyek sztereotípiákat vagy előítéleteket szülnek
• Erősítsd meg, pontosítsd, amit a gyerekek mondtak (minden megbeszélés végén, amikor a gyerekekkel közösen összefoglaljuk a következtetéseket és eredményeket).

1. A.A gyerekek kiválasztásának menete

 

A kiválasztási folyamat alapkövetelményei

Minden partner szervezet kiválaszt két fókuszcsoportnyi 12 és 15 év közötti gyereket. Minden fókuszcsoportban minimum tíz gyerek vesz részt. Az egyik fókuszcsoport sérülékeny gyerekekből, a másikban pedig velük egykorú, véletlenszerűen kiválasztott, iskolás tanulókból áll.

A fókusz- és a kontroll csoport találkozójának el kell különülnie, különben az eredményeket nem lehet összehasonlítani.

Figyelem: Tudnunk kell, hogy az iskolás gyerekek nem feltétlenül “nem sérülékenyek”, lehet, hogy néhányan közülük átéltek nagyon is érzékeny helyzeteket, mint például egy szülő elvesztése, válás vagy más szituációk. Ezzel szemben, az úgynevezett ‘sérülékeny’ gyerekek nagyon is erősek lehetnek, mert ez szükséges ahhoz, hogy megbirkózzanak a nehéz körülményekkel vagy helyzetekkel.

A kiválasztás kritériumai:

• Életkor

A gyerekek 12 és 15 év közöttiek. A partner szervezetek szabad kezet kapnak, hogy olyan gyerekekkel dolgozzanak, akik között csupán két év a korkülönbség, vagy 12 és 15 év közötti gyerekekkel vegyesen. A kiválasztási folyamatban a gyerekek lehetnek tizenöt évesek, és betölthetik a tizenhatodik életévüket a projekt megvalósulása folyamán. Az összehasonlítás miatt a fókuszcsoportban vagy az egyéni interjúkon résztvevő gyerekeknek és a kontroll csoportnak az életkora hasonló kell legyen.

• A gyerekek háttere

Amennyiben lehetséges, gondoskodjunk arról, hogy mindkét fókuszcsoportban a gyerekek azonos háttérrel rendelkezzenek, például mindannyian vidékiek legyenek, vagy valamennyien városban lakjanak; az ország ugyanazon részéből érkezzenek. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy nem mindegyiküknek lesz azonos a háttere; például a bevándorló, menedékkérő gyerekek, az (fiatalkorúak büntetés-végrehajtási) intézményben élő gyerekek vagy fogyatékkal élő gyerekek háttere eltérő lesz.

• A ‘sérülékeny gyerekek’ fókuszcsoportjának kiválasztása

Amennyiben lehetőség van rá,a legsérülékenyebb gyerekeket válasszuk ki, hiszen ezeknek a gyerekeknek az esetében a legkevésbé valószínű, hogy megkérdezzék őket jogaikról, és hogy hozzájárulhassanak az országos és az EU szakpolitikák kidolgozásához. Például, a roma közösség nagyon heterogén, néhány csoport modernizálódott, néhány pedig nagyon tradicionális életet él (utóbbiak a legsérülékenyebbek). Ezeknek a csoportoknak a keverése nem lehetséges. Ugyanakkor, ha a partner szervezetnek bizonyos gyerekcsoportokkal van már tapasztalata, javasolt azzal a gyerekcsoporttal dolgozni, amelyiket már ismerik, mivel így könnyebb lehet számukra a konzultációs folyamat lefolytatása. Fontos, hogy a partnerszervezetek elmondják, hogyan zajlott a sérülékeny csoport tagjainak kiválasztása, és hogy konkrétan miért azzal a gyerekcsoporttal dolgoznak.

• A ‘kontroll’ csoportban résztvevő gyerekek kiválasztása

A ‘kontroll’ csoport a sérülékeny fókuszcsoportban lévő gyerekekkel azonos korú iskolás gyerekekből áll. Az iskolák helyi állami iskolák legyenek, és ne magán iskolák. A gyerekek háttere, amennyire csak lehet, meg kell, feleljen a sérülékeny gyerekekből álló fókuszcsoporténak. A partnereknek, miután elmondták, hogy miről szól majd a megbeszélgetés, és hogy két vagy három tanítási órányi időre lesz szükség, önként jelentkezőket keresnek. Ha többen jelentkeznek, mint ahány hely van, ajánlott egy véletlenszerű, de átlátható módszert választani, mint például a lottósorsolás, hogy elkerüljük a „legjobb tanulók” kiválasztását. Azokban az országokban, ahol gyakori, hogy a fiúk és a lányok külön iskolába járnak, a csoport felét a fiúiskolából, a másik felét pedig a lányiskolából válasszuk. A fiúk és a lányok egy vegyes ’kontroll’ csoportban találkoznak. Azt is figyelembe kell venni, hogy néhány iskolában a gyerekek tanulnak az emberi- és gyerekjogokról, más iskolákban nem, ez befolyásolhatja a beszélgetések végeredményét. Legyen benne a jelentésben, hogy az iskolában tanítottak-e emberi-, vagy gyerekjogokat.

• Nemek közötti egyensúly

Törekedjünk a nemek közötti egyensúlyra (50% lány és 50% fiú) a fókuszcsoportokban. Mindamellett egyértelmű, hogy ennek biztosítása a célcsoporttól függ. Ha például a 12 és 15 év közötti fiatalkorúak büntetés végrehajtási intézetében lévő gyerekek többsége fiú, vagy a roma csoportokban, amelyekkel kapcsolatban vagy, a fiúk vannak többségben, akkor azok között a gyerekek között is, akikkel dolgozni fogsz, legyenek többségben a fiúk.

Amennyiben kulturális okok miatt a fiúk és a lányok egynemű csoportokban kell legyenek, akkor arra kérjük a partner szervezeteket, hogy szervezzenek külön fókuszcsoportot, hogy mindkét nem véleményére fény derüljön

Egyenlő bánásmód [esélyek]

Biztosíts valamennyi gyerek számára, akikkel kapcsolatba kerültetek a kiválasztási folyamat során, egyenlő esélyeket a fókuszcsoportos beszélgetéseken történő részvételre, szem előtt tartva a diszkriminációmentesség elvét.

 

 

1. B.A fókuszcsoportos beszélgetések előkészítése

 

Világos, érthető információ adása a gyerekeknek és a szüleiknek/gondviselőiknek

A gyerekeknek és a szüleiknek/gondviselőiknek a konzultációs folyamatról, annak céljáról és célkitűzéseiről adott információ érthető kell legyen. Vond be a gyerekeket ebbe a folyamatba, hiszen a gyerekek számára mások lehetnek az eredmények (barátságok születnek, és olyan embereket ismernek meg, akik komolyan veszik a véleményüket), mint amit a felnőttek elvárnak (információ az EU Bizottság számára).

• Tájékoztatók a gyerekeknek, szülőknek, iskoláknak rendelkezésre állnak – a III. Függelékben található egy minta.

Ezek világos, megfelelő mennyiségű és releváns információt tartalmaznak, úgy mint:

ü  A konzultáció célja és, hogy hogyan illeszkedik majd a munkájuk a nagyobb folyamatba

ü  A konzultációs folyamat leírása (beleértve az időtartamokat is)

ü  A helyszín és az időpont

ü  A konzultációs nap programja

ü  A résztvevők száma és életkora

ü  A facilitátorok

ü  Logisztika és igénybe vehető támogatások

• Hozzájárulási nyilatkozatok szülőknek/gondozóknak és gyerekeknek - az I. Függelékben találhatók.

 

A partner szervezetek a konzultációs folyamat megkezdése előtt megosztják programjukat és a megbeszélések időpontját a Speak Up! projektben résztvevő többi partner szervezettel. Az eredmények felkerülnek az Eurochild honlapjára, a kizárólag a partnerek számára fenntartott részbe, hogy lehetővé váljon a partnerek számára, hogy egymás tapasztalataiból tanuljanak.

 

 

 

A(z iránymutató) facilitátor

A fókuszcsoportos beszélgetéseket egy olyan szakértő facilitátor vezeti, aki tapasztalattal rendelkezik a gyerekek és fiatalok ‘sérülékeny’ csoportjával való munkában, vagy amennyiben lehetséges, egy olyan valaki, aki átélt a gyerekekéhez hasonló helyzeteket. Ez a személy felelős azért, hogy a projektet a megbeszélt célkitűzéseknek megfelelően ‘irányítsa’. A tartalom alakításában nem vesz részt, csak irányítja a folyamatot, és felel a csoport folyamat és a lefektetett alapszabályok védelméért, azért, hogy a csoportot a programnak megfelelően sínen tartsa,. A facilitátornak jól kell ismernie a gyerekjogokat. Pártatlannak, objektívnek és az együttműködés, valamint a demokratikus problémamegoldás iránt erkölcsileg elkötelezettnek kell maradnia[3]. A facilitátornak segítenie kell a csoportot célkitűzései elérésében, miközben figyelemmel kell lennie a tagok egyéni szükségleteire (lásd a következő részt valamennyi gyerek egyenlő részvételének biztosításáról).

Amikor a fókuszcsoportok kisebb csoportokban dolgoznak, ajánlott további facilitátorok bevonása, akik az alcsoportok munkáját/tevékenységeit vezetik. Maximum két facilitátorra van előre láthatólag szükség a projektben. A jó facilitátori munka döntő a konzultációs folyamat eredménye szempontjából. A sérülékeny gyerekek és a kontroll csoport fókuszcsoportokkal ugyanaz a facilitátor kell, hogy dolgozzon.

A facilitátor szerepe magában foglalja:

• Az alapszabályok kidolgozását a résztvevőkkel, a részvétel biztonságának és a részvétel szándékának biztosítására.
• Együtt dolgozik a résztvevőkkel, segít nekik saját, egyéni ötleteik kidolgozásában és a csoport által felvetni kívánt témák priorizálásában. Különböző gyakorlatokat lehet alkalmazni annak biztosítására, hogy különféle gyerekcsoportok egyenlő mértékben vehessenek részt (lásd az eszközkészletet).
• Feltételezi, hogy a gyerekek, akikkel dolgozik, szakértői a saját életüknek, bölcsek és kreatívak.
• Minden gyerek számára biztosítja az egyenlő részvételt, és gondoskodik róla, hogy a gyerekek az eltérő véleményeket tiszteletben tartsák (tovább információ arról, hogy ezt hogyan érheti el, lentebb található).
• A csoport által megfogalmazott főbb pontokat összefoglalja, és figyeli az ülés(eke)t követően elhangzó kommentárokra.
• Gondoskodik arról, hogy végrehajtsák és betartsák a gyermekvédelmi intézkedéseket.
• Megírja a jelentést a fókuszcsoportos megbeszélésről, gyakorlatokról vagy az interjúkról (lásd jelentéstételi útmutató).

Valamennyi gyerek egyenlő részvételének biztosítása: a gyerekek eltérő személyiségének figyelembevételével

Mi arra kérjük a facilitátorokat, hogy ügyeljenek a finom különbségekre, amelyeken könnyen átsiklunk csoportok esetében, amilyenek pl. az osztályok is. Ezek az egyéni különbségek lehetnek, hogy hogyan tanulunk, kommunikálunk, oldunk meg problémákat, hogyan értelmezzük a külső és belső környezetünket, és hogyan kezeljük az érzékszerveinken keresztül érkező információt. Bárki, aki közeli kapcsolatba került már gyerekekkel – akár mint szülő, tanár vagy más minőségben-, tisztában van ezeknek a különbségeknek egy részével, bár ezekkel gyakran címkézünk („a gyerek lassan tanul”) vagy ítélkezünk („ez a helyes módja a tanulásnak – az a módszer nem helyes”) ahelyett, hogy egyszerűen elismernénk, hogy az egyének különböznek egymástól. Az első lépés, hogy felismerjük, léteznek ezek a különbségek, és megengedjük, hogy a felszínre kerüljenek azzal, ahogy facilitáljuk a csoportot.

A következőkben két példával illusztráljuk ezeket a különbségeket, és javaslatokat teszünk arra, hogy bővítsd csoportvezetési módszeredet.

Néhány gyerek (a felnőttekre is vonatkozik valamennyi észrevétel) akkor tud a legjobban figyelni, ha tapintással le tudja foglalni a kezét, pl. kézimunkával vagy egy tárgy barkácsolásával. Ha egyszerű anyagokat készítünk az asztalra - agyagot vagy fonalat -, amivel foglalkozhat, ez segít abban, hogy jobban tudjon figyelni. Azok a gyerekek, akiknek nincs szüksége arra, hogy a tapintó szervüket lefoglalják, nem fogják használni az eszközöket.

Egy másik gyakori különbség a megszólalók közötti eltérés.. Néhány gyereknek el kell kezdenie beszélni ahhoz, hogy végiggondolja, amit mondani akar; mások nem beszélnek addig, amíg nem “szedték össze a gondolataikat”.Figyelj arra, hogy szóhoz jussanak, akik hangosan gondolkoznak, de biztasd azokat is, akik véleményüket végiggondolják mielőtt válaszolnak. Egy másik módja, hogy elkerüljük, hogy csak néhány gyerek kapjon lehetőséget, hogy támogatjuk a válaszadás különböző formáit: rajz, testbeszéd, egy szó vagy mondat leírása, mint lehetséges alternatívák.

Még számos ilyen gyakran használt módszer van. Ennek a két különbségnek a figyelembe vétele növelni fogja az ilyen jellegű különbségek iránti tudatos figyelmedet, és ha megkérdezed a gyerekeket a szükségleteikről – például, hogyan tanulnak a legjobban, mire van szükségük ahhoz, hogy teljesértékű résztvevők legyenek - sok új információt fogsz kapni, ami segíti a facilitálást.

 

 

Tanulási eredmények

Ezek a fókuszcsoportos találkozók számos tapasztalattal gazdagítják majd a csoportban résztvevő gyerekeket és a felnőtteket is. Mindig hasznos, ha elmondjuk,, hogy mit szándékozunk elérni (tanulni egy feladatból) egy feladattal. Ez lehetővé teszi a facilitátor számára, hogy később megnézze, mi is történt, és hasznos adalék lesz a módszertan véglegesítésére, későbbi felhasználásra, a projekt befejeztével.

A tanultak eredményességét két szempontból fogjuk vizsgálni:

1. 1.A tartalommal, például a gyerekjogokkal kapcsolatban
2. 2.A kompetenciákkal kapcsolatban, mint például: bizalom (pl.: bizalom a felnőttekben, hogy nem játszadoznak veled); önbizalom a részvételhez; gondolatok és érzések kifejezésének képessége; csoportban dolgozás; a többiek meghallgatása; tisztelet a csoport iránt; stb.

 

Fontos, hogy a facilitátorok rendelkezzenek az alább felsorolt kommunikációs készségekkel, annak érdekében, hogy a gyerekek és a fiatalok számára kellemes legyen a részvétel.

A nem-verbális kommunikációs készségek magukban foglalják a folyamatos szemkontaktus fenntartását anélkül, hogy bárkit is előnyben részesítenél; szólítsd meg a teljes csoportot, alakíts ki egy látható egységet anélkül, hogy megzavarnád azt; mosolyogj, bólogass vagy kapcsolódj a többiekhez, mutass szimpátiát és a megértést; legyél nyugodt és magabiztos, amikor kiállsz a csoport elé.

A verbális kommunikációs készségek megjelenítésére: használj nem eldöntendő kérdéseket és világosan megfogalmazott feladatokat, egyszerű válaszokat adj; vizsgáld meg, hogy a csoport minden tagja egyetért-e egy elhangzott kijelentéssel; lassan és világosan beszélj, kerüld a zsargon és a szaknyelvi kifejezések használatát; légy jó hallgatóság; mond el más szavakkal a résztvevők állításait, hogy biztosítsd, pontosan megértetted amit mondtak; figyelj azokra a résztvevőkre, akiknek fordításra van szüksége vagy másfajta segítségre szorulnak, hogy követni tudják a beszélgetést, legyél tisztelettudó, szavahihető, ne ítélkezz, légy játékos; foglald össze a beszélgetést; tereld a résztvevőket általános konklúziók levonása felé, hagyj időt a visszajelzésekre; tegyél róla, hogy a résztvevők pozitív érzésekkel távozzanak a tanultakkal kapcsolatban.

 

A felnőttek és a gyerekek egyensúlya a megbeszélésen

Szükség van a megfelelő egyensúlyra a felnőttek és a gyerekek között a fókuszcsoportos találkozó során, és a résztvevő felnőttek szerepét világosan meg kell határozni. Maximum három felnőtt lehet jelen (világos feladatokkal), és gyermekvédelmi okokból pedig legalább két felnőtt jelen kell, legyen.

Ha két facilitátor van, tisztázni kell, hogy melyiküké a felelősség a facilitálás menetéért és, hogy mi a szerepe a másik facilitátornak, például, kisebb csoportokkal dolgozik, vagy jelentést készít a megbeszélésről. További jelenlévő felnőtt lehet pl. a tolmács, akik a jelbeszédet ismeri.

Más felnőttek, mint például tanárok, szülők/nevelők NEM lehetnek jelen a fókuszcsoporton. Amennyiben lehetőség van rá, a megbeszélésekre vagy az interjúkra a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményében lévő gyerekekkel zárt körben kerüljön sor.

 

A gyerekbarát környezet

A fókuszcsoportos találkozók környezete, légköre, amelyben a megbeszélésekre és a gyakorlatokra sor kerül, nagyon fontos. A hangulat, amelyben a találkozók zajlanak, lehetővé kell, tegye a gyerekek számára, hogy meghallgassák őket az őket érintő kérdésekben. A kis létszámú fókuszcsoportok lehetőséget adnak ilyen környezet kialakítására, és növelik a gyerekek önbizalmát, segítenek abban, hogy biztonságban érezzék magukat, és intim hangulat, barátság alakuljon ki valamennyi gyerek között, szemben a nagy csoportos ülésekkel, amelyek ijesztőek lehetnek számukra.

A teremnek elég nagynak kell lennie a “plenáris ülések” számára és a kiscsoportos gyakorlatokhoz (pl. világ kávéháza), de a többi gyakorlathoz is, mint például a drámához, szerepjátékokhoz, kreatív és művészi feladatokhoz. Ha lehetőség van rá, használd a gyerekek által ismert, meglévő tereket, mint az ifjúsági klubok, stb. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, próbáld meg dekorálni a szobát poszterekkel vagy képekkel, hogy elvedd a ‘kórház-jellegét’.

 

Figyelj rá, hogy a programban megfelelő mennyiségű idő legyen a szünetekre és az ebédre, valamint, hogy legyen gyerekbarát étel és ital.

Gyermekvédelmi intézkedések

Az ENSZ gyermekjogi egyezményének egyik alapelve a gyermekvédelem. A gyerekek védelmét és biztonságát szolgáló intézkedéseket kell tenni a megbeszélések idejére, különösen akkor, ha sérülékeny gyerekek vesznek részt a fókuszcsoporton. Egészségük, biztonságuk, jóllétük és legfőbb érdekük biztosítása a folyamat során kulcsfontosságú abból a szempontból is, hogy a képességeiket a lehető legteljesebb mértékben ki tudják bontakoztatni.

Az Eurochild már bevezetett néhány gyermekvédelmi intézkedést a gyerekek és a fiatalok részvételével zajló tevékenységekre, ilyen a szülők hozzájárulási nyilatkozata és a felnőtt kísérő, ha a gyerekeknek vagy a fiataloknak utazniuk kell. Ugyanakkor, a gyerekek és a fiatalok részvételére vonatkozó gyermekvédelmi szakpolitikának tartalmaznia kell az alábbi intézkedéseket is[4].

Gyermekvédelmi intézkedések, amelyeket biztosítani kell a Speak Up! konzultációs folyamat időtartama alatt

 

• Tájékoztasd a gyerekeket a gyermekvédelmi intézkedésekről és a szabályokról, győződj meg róla, hogy megértették ezeket, mielőtt a megbeszélés elkezdődik.
• Győződj meg róla a megbeszélés megkezdése előtt, hogy a kísérő felnőtteknek, facilitátoroknak és a többieknek, akik a gyerekekkel dolgoznak a fókuszcsoportos beszélgetés folyamán, elmondtak minden, a szerepükkel és felelősségükkel kapcsolatos részletet.
• Gondoskodj róla, hogy a hozzájárulási nyilatkozatok, szülőknek/gondozóknak és gyerekeknek, kitöltve visszaérkezzenek a fókuszcsoportos találkozó(k) előtt (hozzájárulási nyilatkozat –minta a függelékben található);
• Gondoskodni kell róla, hogy legalább egy felnőtt legyen, egy úgynevezett gyermekvédelmi fókuszpont, akivel a gyerekek bizalmasan beszélhetnek. Ez a személy felel a gyerekek biztonságáért és a gyerekek támogatásáért a konzultációk/megbeszélések alatt és esténként a szálláshelyeken. Jobb, ha ez a személy nem a fókuszcsoportok facilitátora. A gyerekeket tájékoztatni kell a találkozó(k) kezdetekor, hogy ki ez a személy, hogy hívják és mi a feladata.
• Készüljön központi adatbázis a gyerek és fiatal résztvevők valamennyi adatával (elérhetőségük részletei, orvosi szükségletek vagy állapotuk, amelyeket a szülői vagy a gyerek hozzájárulási nyilatkozatból nyerhetünk ki), amelynek meglétéért és biztonságáért egy ember felel.

A gyerekek és fiatalok részvételének alapszabályai

• A gyerekek magánéletének tiszteletben tartása. Ez ezt jelenti, hogy a jelentéseknek nem szabad felfedniük a gyerekek kilétét, kivéve, ha a gyerek, vagy a szülei/gondozói ehhez előzetesen hozzájárultak.
• A gyerekek részvétele teljes mértékben önkéntes kell, legyen és minden gyerek szabadon, bármikor kiszállhat, amikor úgy érzi, hogy nem akar a továbbiakban részt venni.
• Tartsd tiszteletben és vedd komolyan a gyerekek véleményét.
• Környezetüket és kapcsolatrendszerüket figyelembe véve igyekezz megérteni a gyerekeket.
• Bánj tisztelettel a gyerekekkel, és úgy tekints rájuk, mint jogokkal rendelkező egyénekre.

 

Titoktartás

• Gondoskodj arról, hogy minden, amiről szó esik a megbeszélés alatt, bizalmasan legyen kezelve. Ez azt jelenti, hogy a gyerekekkel meg kell beszélni és nekik hozzá kell járulni a megbeszélés eredményeinek/ vagy a megbeszélésről készült jelentés közzétételéhez..
• Tájékoztasd a gyerekeket, hogy a megbeszélésről felvétel/film/fénykép készül a jelentéshez és elemzés céljából, és ehhez írásban kérd a beleegyezésüket. Amennyiben nyilvános felhasználásra kerülnek a fényképek vagy a filmek, ismét kérni kell a gyerekek hozzájárulását.

Gyermekvédelmi útmutató facilitátoroknak

• Adj segítséget a facilitátoroknak ahhoz, hogyan kezeljék az érzékeny témákat, és tájékoztasd őket, hogy mit tegyenek, ha a gyerekek megosztanak velük érzékeny témákkal, abúzussal, erőszakkal kapcsolatos információkat. Egy listát kell kapniuk, szakemberek és szakmai szervezetek elérhetőségével, akikhez elküldhetik a gyerekeket szakértői segítségért. Ilyen listát be lehet szerezni például a gyerek segélyvonalaktól.

Legyél tisztában az országod törvényeivel, olyan szabályokkal pl., hogy ha egy gyerek megosztja veled, hogy egy felnőtt erőszakosan viselkedik, köteleznek-e téged a törvények, hogy ezt a megfelelő hatóságoknak jelentsd, akkor is, ha a gyerek bizalmasan közölte veled ezt az információt?

• Facilitátoroknak és a többi, a fókuszcsoportos megbeszélésen résztvevő felnőttnek nyitott légkört kell biztosítaniuk, hogy bármely felmerülő témáról vagy problémáról lehessen beszélni.
• Általánosságban helytelen, ha a facilitátorok és a felnőttek túlzottan sok időt töltenek egyedül a gyerekekkel, távol a többiektől, vagy ha olyan helyekre viszik a gyerekeket, ahol a kísérővel/facilitátorral egyedül vannak.

 

A fókuszcsoportos beszélgetésben résztvevő facilitátor vagy felnőtt soha sem szabad, hogy:

• megüssön vagy más módon fizikai erőszakot vagy fizikai bántalmazást alkalmazzon,
• a gyerekekkel fizikai/szexuális kapcsolatot létesítsen,
• olyan kapcsolatot alakítson ki a gyerekekkel, amely bármely tekintetben kihasználásnak vagy erőszaknak minősíthető.
• oly módon viselkedjen , ami abúzívnak minősíthető vagy, abúzusnak teheti ki a gyereket.

A fókuszcsoportos megbeszéléseken résztvevő facilitátornak vagy felnőttnek el kell kerülnie a rossz gyakorlatok és potenciálisan abúzusnak minősíthető cselekedeteket és viselkedést. Soha sem szabad, hogy:

• úgy beszéljen, olyan utalásokat tegyen vagy tanácsokat adjon, amelyek nem helyeselhetők, támadóak vagy bántalmazók,
• fizikailag nem megfelelően vagy szexuálisan kihívóan viselkedjen,
• a gyerekeket megszégyenítő, megalázó, lekicsinylő magatartást tanusítson,
• diszkrimináljon vagy előnyben részesítsen bizonyos gyerek(ek)et, míg a többieket kizárja.

Gyermekvédelmi intézkedések, ha ott alvós hétvégét tervezünk:

• kérdezd meg a gyerekeket, hogy kivel szeretnének egy szobában lakni.
• a szobáknak egyneműeknek kell lenniük – lányok a lányokkal, fiúk a fiúkkal.
• légy tisztában a lehetséges konfliktusokkal, és úgy oldd meg az elszállásolást, hogy minimalizáld ezek lehetőségét.

1. C.Útmutató a fókuszcsoportos beszélgetésekhez

A fő kérdések és a módszertani útmutató keretén belül a program idejének kitöltéséről - meglehetősen szabadon - a partner szervezetek döntenek..

A konzultációk előtt készítsd fel a megbeszéléseken résztvevő facilitátor(oka)t és a többi felnőtt résztvevőt (pl.: tolmácsokat, jegyzőkönyvvezetőt). Győződj meg róla, hogy tisztában vannak a konzultáció célkitűzéseivel és szándékával, és van tapasztalatuk a konkrét gyerekcsoporttal való munkában.

Eszközök

A partnerszervezetek maguk választhatják meg az eszközöket, amelyek lehetnek:

• szerepjátékok,
• egyéni “TV interjúk” készítése a gyerekekkel, amit felveszünk, és hagyjuk a gyerekeket is játszani a videó kamerával,
• Kreatív gyakorlatok, mint például rajzolás vagy kézműves alkotások, például a gyerekek párokban dolgoznak, és készítenek egy cipős dobozt, aminek a belseje az érzéseiket, külseje pedig a kinézetüket fejezi ki azért, hogy így jelenítsék meg érzéseiket, ahelyett, hogy beszélnének róluk. A kreatív munkát követően a párok bemutatják cipős dobozukat a csoport többi részének.
• kiscsoportos megbeszélések, például a világ kávéháza technika használatával. A gyerekek 3-4 fős kis csoportokban ülnek a leterített asztalok körül (tedd otthonossá, gyerekbaráttá, italokkal és kekszekkel); a gyerekek rajzolhatnak és írhatnak a terítőre.
• Vetíts filmet, amelyben a gyerekek által kiválasztott több jog is megjelenik, és utána beszélgessetek ezekről.
• Az energetizáló és egyéb gyakorlatokat keverd kérdésekkel/csoportos beszélgetésekkel, tegyél róla, hogy ne legyen unalmas! Úgy csináld, hogy szórakoztató legyen a gyerekeknek!
• További konkrét eszközt, példát az önálló eszközkészletben találsz.

 

Ütemezés

A program két napnál többet nem vesz igénybe. A partnerszervezetek döntik el, hogy másfél napos ott alvós hétvége, rövid fél napos utánkövető találkozó vagy rövidebb, alkalmanként néhány órás vagy két egynapos találkozó szervezése mellett döntenek. Ez a konkrét gyerekcsoporttal való tapasztalatukon múlik. Néhány csoport esetében nagyon jól működik, hogy egy hétvégét együtt töltsenek, lehetővé teszi számukra, hogy jobban megismerjék egymást, és ezért könnyebben tudnak beszélni a tapasztalataikról és érzéseikről, és több dolgot tudnak megvitatni a többi gyerekkel. Vannak gyerekek, akiknek nehéz a figyelmét fenntartani egy egész hétvégén keresztül vagy praktikus okok miatt nem tudnak egy teljes hétvégére maradni. Ők találkozhatnak pár órás, egymást követő délutáni megbeszéléseken. Az eszközkészletben a konzultáció minden egyes lépésének időkerete szerepel.

Ha a konzultációt rövidebb találkozókra osztjuk, jó lenne, ha minden találkozón a módszertani keret egy lépésén dolgoznánk.

Első találkozó: játszatok egy bemutatkozó, bemelegítő játékot; információk a gyerekjogokról és a gyerekjogi játék eljátszása; kérd meg a gyerekeket, hogy válasszanak négyet a tíz gyerekjog közül.

Második találkozó: Beszéljétek meg, és fedezzétek fel a gyerekek által választott első gyerekjogot.

Harmadik találkozó: Beszéljétek meg, és fedezzétek fel a gyerekek által választott második gyerekjogot.

Negyedik találkozó: Beszéljétek meg, és fedezzétek fel a gyerekek által választott harmadik gyerekjogot.

Ötödik találkozó: Visszajelzések

A partner szervezetek szabadon dönthetnek, hogy milyen sorrendben csinálják a fókuszcsoportos megbeszéléseket, hogy először a kontroll csoporttal és utána a sérülékeny gyerekek fókuszcsoportjával, vagy fordítva. Néhányan talán a kontroll csoporttal kezdik, hogy teszteljék a programot és a gyakorlatokat. Mások lehet, hogy először a sérülékeny gyerekekre szeretnének koncentrálni.

Az elképzelés az, hogy a gyerekek beszéljenek a saját tapasztalataikról. Fontos a gyerekeknek, hogy elmeséljenek hétköznapi helyzeteket, és beszéljenek magukról. Így megerősödnek és bátrabban vesznek részt a beszélgetésben.

• Lehet, hogy a gyerekeknek szűkös a szókincse, és ezért a beszélgetés helyett más konzultációs formáit kell választani. A másik oka a különböző módszerek/a konzultáció más formái használatának, a gyerekek közötti élénkebb interakció, a társadalmi és a kulturális környezetük figyelembe vétele , és a konkrét csoport igényeinek biztosítása.

 

D. Útmutató a jelentéshez

A II. Függelékben található egy minta a két fókuszcsoport alapján elkészítendő országjelentéshez.

• A találkozó(ka)t követő visszajelzés (jelentés) a gyerekeknek

Miután lezajlottak a konzultációk és valamennyi partner szervezet megírta a jelentését, a gyerekeknek szervezünk egy “visszajelzés- találkozót”, hogy megosszuk velük a a fókuszcsoportok eredményeit.

A partner szervezetek által a saját fókuszcsoportukon készített 8 kisfilmből a Eurochild iroda összemontíroz egyet, , amelyet a partner szervezetek saját nyelvükön feliratozhatnak vagy hang alámondással oldhatják meg, hogy minden gyerek értse a filmet. A filmet a “visszajelzés-találkozón” vetítjük le.

Ha a gyerekek hozzájárulásukat adják, a filmet fel lehet használni a Speak Up! projekt promotálására kormány- és EU szinten is.

A gyerekeknek érezniük kell, hogy a véleményük szerepet játszik tervek és döntések meghozatalakor.

Lehet, hogy a gyerekek úgy döntenek, hogy felveszik egymással a kapcsolatot az internet közösségi oldalain. Az Eurochild erre a célra rendelkezésre bocsátja Facebook illetve, Twitter oldalát. Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fókuszcsoportokon résztvevő gyerekek közül sokan nem férnek hozzá számítógéphez, de valószínűleg használhatják a számítógépeket a fókuszcsoportos találkozók alatt. A nyelv is akadály lehet.

Köszönet ajándék a gyerekeknek

Valamennyi partner maga dönti el, hogy milyen ajándéknak örülnének a gyerekek, például egy mozi, vagy más tevékenységekre jogosító utalványnak.

A partner szervezetek felvethetik a gyerekeknek az Eurochild záró konferenciáján való részvételt, vagy a Ciprusi EU elnökség által szervezett, a gyerekek véleménye a társadalmi kirekesztésről és a jóllétükről szóló, konferencián 2012-ben.

 

I. FÜGGELÉK

Gyerekek és szülők hozzájárulási nyilatkozata

MINTA EUROCHILD PARTNER SZERVEZETEKNEK

GYEREKEK ÉS SZÜLŐK HOZZÁJÁRULÁSI NYILATKOZATA

GYEREKEK GYEREKJOGI TALÁLKOZÓJA 2011

 

Légy szíves, töltsd ki a nyilatkozatot a szülőddel/gondozóddal. A megadott információt szigorúan bizalmasan kezeljük, és nem osztjuk meg senkivel.

KERESZTNÉV	VEZETÉKNÉV

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ
Cím:	Telefonszám: Mobiltelefon (ha van):
E-mail cím:	Születési dátum:

A TE HOZZÁJÁRULÁSOD
Engedélyezem, hogy a fent említett esemény során videó felvétel és fényképek készüljenek rólam, és hogy az így készült anyagot a Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedően Közhasznú Egyesület és az Eurochild használja.			A gyerek aláírása és dátum
SZÜLŐ/GONDVISELŐ HOZZÁJÁRULÁSA
Engedélyezem ……………………………………………………………………….nak/nek, hogy részt vegyen …………………………………………………………		Szülő / Gondviselő aláírása és dátum
Amennyiben szüksége lenne sürgős orvosi ellátásra, és én nem vagyok elérhető, engedélyezem, hogy megfelelő orvosi ellátásban részesüljön egy nyilvántartásba vett orvostól.
VÉSZHELYZETBEN értesítendő szülő vagy gondozó. Nagyon fontos, hogy hiánytalanul kitöltse ezt a részt.
Név	Név
Cím	Cím
Telefonszám Mobil telefon	Telefonszám Mobil telefon

A GYEREKÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (GONDOZÁSBAN)
Étkezési igények (pl.: vegán)
Allergia
A fia/lánya/a gondozásában nevelkedő gyerek gyógyszeres kezelés alatt áll? (ha igen, kérem, válaszoljon az alábbi kérdésekre) Dózis: Gyógyszer:
A fia/lánya/a gondozásában nevelkedő gyerek részt vett naprakész elsősegély tréningen?	Igen /Nem
Van bármilyen olyan információ, amit úgy érez, hogy a találkozó(k) szervezőinek tudniuk kellene?

Kérem, juttassa vissza a nyilatkozatot postai úton a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesületnek,

1064, Budapest, Podmaniczky utca 75., vagy a gyerekek találkozója előtt, személyesen adja le.

A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület a széles értelemben vett család-, gyermek- és ifjúságpolitikával, az emberi és gyermeki jogok érvényesítésével összefüggő tevékenységeket (oktatás, kutatás) végez. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény széles körű megismertetése érdekében 2010-ben megjelentettük a Gyermekjogi egyezmény alkalmazását segítő UNICEF Kézikönyv magyar nyelvű változatát, amely nyomtatott formában és CD-n készült el. Külön a gyerekek, illetve felnőttek számára összeállítottunk egy-egy kisebb terjedelmű, a mindennapokban hasznosan forgatható kiadványt, és mindhárom anyagot elérhetővé tettük honlapunkon.

Az Eurochild, Európa szerte a gyerekek és fiatalok életminőségének javításáért tevékenykedő szervezetek nemzetközi hálózata. Munkánk az ENSZ gyermekjogi egyezmény alapelvein nyugszik. Tevékenységünk középpontjában a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harc áll. Az Eurochildot az Európai Bizottság támogatja a foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási közösségi program (2007-2013) keretében.

                                                                             

II. Függelék

Jelentéstételi útmutató

         Minta

 

Az országjelentés célja a konzultációs folyamat és a gyerek fókuszcsoportok eredményeinek leírása. A jelentésnek írásban kell elkészülnie, hogy be lehessen illeszteni az Eurochild jelentésébe, valamint hogy helyi és országos szinteken használható legyen. Lehet kiegészítésképpen a jelentés más formáit is használni, mint például filmet, vagy művészeti alkotásokat. Az írásos jelentés tartalmazhat fényképeket a dolgozó/játszó/beszélgető gyerekekről vagy alkotásaikat, ha a gyerekek ehhez előzőleg hozzájárulásukat adták.

Két külön jelentést kell készíteni, egyet a ‘sérülékeny’ gyerekek csoportjáról és egyet a kontroll csoportról. A jelentések terjedelme ne haladja meg a maximum 20 oldalt, és a struktúrája kövesse az alábbi kérdéseket/útmutatást.

1. 1.Háttér információ/Bevezetés

Ez a rész áttekintést ad az eseményről (helyszín, szervezők, résztvevők, alkalmazott módszertan, hogyan készült a jelentés és így tovább).

Valamennyi partnernek össze kell gyűjtenie az alábbi demográfiai adatokat, és bele kell írnia ebbe a részbe:

• A résztvevő gyerekek száma
• A résztvevő gyerekek életkora
• Nemek közötti megoszlás
• Földrajzi háttér (az ország mely részéről érkeztek a gyerekek, beleértve, hogy vidéki vagy városi területről)
• Etnikai megoszlás
• A konkrét sérülékenységük jellemzői (például: fogyatékosság, lakhatási körülmények és így tovább)
• Adj információt a kiválasztási folyamatról és mond el, hogy a gyerekeknek és/vagy iskolásoknak miért pont ezt a ‘sérülékeny’ csoportját választottad; magyarázd meg, hogy ha nincs a nemek között egyensúly vagy a csoport más sajátosságait.

A gyerekek felkészítése

• Hogyan lettek a gyerekek felkészítve a fókuszcsoportos megbeszélésre, kaptak előtte információt írásban vagy más módon, vagy találkoztak a gyerekek a megbeszélést megelőzően és ismerik őket a facilitátorok vagy a szervezők?
• Tartottak a gyerekek iskolájában emberi jogi vagy gyerekjogi képzést?

Program/Módszertan

• A fókuszcsoportos megbeszélések részletes programja/módszertana alapos áttekintést kell adjon az alkalmazott módszerekről, hogy hogyan támogatták a gyerekeket, hogy elmondhassák a véleményüket valamennyi témában, és az információ gyűjtés, rögzítés és elemzés módszeréről.
• A fókuszcsoportos megbeszélés(ek) helyszíne, írd le a környezetet, ahol a konzultáció zajlott.
• Írd le a környezet/körülmények alakulását, például: a gyerekek kisebb csoportokban, asztalok körül, vagy párnákon ültek a padlón vagy kint a fűben; az ültetés a gyakorlatok során változott, plenáris ülések vagy kisebb csoportok, egyéni interjúk voltak.

1. 2.Fő megállapítások

Ez a rész a konzultáció fő megállapításainak összefoglalóját kell tartalmaznia.

• 3. A gyerekek gyerekjogi tájékozottsága Mik voltak a gyerekjogi játék eredményei?
• Melyik négy jogot választották ki a gyerekek, és miért?
• Mit tudnak a kiválasztott jogokról?

 

4. A gyerekek szükségletei a négy kiválasztott joggal kapcsolatosan.

Az eszközkészlet konkrét kérdéseket tesz fel a 14 gyerekjog mindegyikével kapcsolatban, amelyről itt kell beszámolni. Ezek a kérdések durván az alábbiakra helyezik a hangsúlyt:

• Milyen tevékenységekről és mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokról számoltak be a gyerekek?
• Milyen viszonyokban gyakorolják a gyerekek ezeket a jogokat; meghallgatják őket ezekkel kapcsolatban, és komolyan veszik a véleményüket?
• Hogyan éreznek, amikor nem látják biztosítva a jogaikat?

5. Javaslatok szakpolitikákra vagy intézkedésekre a gyerekjogokkal kapcsolatban

• Milyen megoldásokat – szakpolitikákat vagy intézkedéseket- javasolnak a gyerekek jogaik teljesebb megvalósulása érdekében: helyi, regionális, országos, intézményi (például iskolákban, intézetekben, szomszédságukban és így tovább), európai szinteken (melyek a nemzeteken átívelő kérdések, melyek azok, amik fontosak vagy fontosak lehetnek bizonyos gyerekcsoportok számára Európában vagy valamennyi gyerek számára a kontinensen?).
• A gyerekekkel folytatott megbeszélések további eredményei/javaslatai vagy következtetései; mit válaszoltak a gyerekek az utolsó kérdésre: milyen változtatást hoznának a gyerekek számára, hogy ha ők lennének a miniszterelnökök?

6. A találkozó(k) értékelése

Írd le, hogy milyen eszközt használtatok a fókuszcsoportos megbeszélés(ek) értékelésére és értékeld röviden a konzultációs találkozó(ka)t, térj ki a gyerekek megbeszéléssel kapcsolatos visszajelzéseire, mi működött jól, mit lehetett volna másképp csinálni, és a tapasztalatokat.

A megválaszolandó kérdések az Eszközrendszer értékelés részben, a III/6. pont alatt találhatók.

 

7. Országos Kutatás

A partner szervezeteket fel fogjuk kérni, hogy tekintsék át a szakirodalmat, és állítsák össze a gyerekek képviseletének formáit országukban, különös tekintettel a sérülékeny gyerekcsoportok részvételére.

A partnerszervezetek továbbá tájékozódnak az országuk területén a gyerekek gyerekjogokkal kapcsolatos konzultációiról.

Az áttekintések legfontosabb eredményei bekerülnek az országjelentésbe, és be lehet írni azokat az alábbi minta diagramba: milyen eredményei vannak a gyerekekkel folytatott megbeszéléseknek a mi/a döntéshozók számára és a gyerekek részére?

DIAGRAM Országos szintű kezdeményezések a gyerekek részvételére[5]

	Szolgáltatói szint	Helyi/regionális szint	Országos szint	Európai szint
Milyen eredményei vannak számunkra?
Milyen eredményei vannak a gyerekek számára?

 

Hogyan kezeljük a gyerekek megállapításait, a róluk készült fotókat és az általuk készített kreatív munkákat

A gyerekek megállapításait csak név nélkül idézzük, de feltüntetjük nemét és életkorát A jelentésből ki fog derülni, hogy milyen háttérrel rendelkeznek a gyerekek.

A gyerekeknek hozzá kell járulniuk, hogy idézhessük őket és felhasználhassuk az őket ábrázoló fényképeket, valamint az általuk készített kreatív munkákat.

 

A gyerekek zászlója

A gyerekeket meg fogjuk kérni, hogy készítsenek egy kis darab anyagot, és írjanak rá egy üzenetet. Valamennyi anyagdarabot össze fogjuk varrni és zászlót készítünk belőle (Mary jelentkezett, hogy összevarrja őket).

• Visszajelzés (jelentés) a gyerekeknek a találkozó(ka)t követően.

Miután véget értek a konzultációk és valamennyi partner szervezet elkészítette a jelentését, egy “visszajelzés- találkozót” szervezünk a gyerekeknek, hogy megosszuk a különböző megbeszélések eredményét.

A partner szervezetek egy rövid filmet készítenek a gyerekekkel folytatott konzultációkról (kizárólag belső használatra!). Az Eurochild iroda összemontírozza a nyolc kisfilmet, amelyet a partner szervezetek saját nyelvükön feliratozhatnak vagy hang alámondással tehetik érthetővé a filmet. A filmet a “visszajelzés-találkozón” vetítjük le.

Ha a gyerekek hozzájárulásukat adják, a filmet fel lehet használni a Speak Up! projekt promotálására, kormány- és EU szinten is.

 

A “visszajelzés-találkozóról” nem készül beszámoló az országjelentésekben, de azt, hogy sor került rá, az benne lesz a jelentésben.

                              

 

III. Függelék

Tájékoztató gyerekeknek és szüleiknek/gondozóiknak

MINTA

 

A tájékoztató világos, elégséges és szükséges információkat tartalmaz, beleértve:

ü  A konzultáció célja, és hogy hogyan illeszkedik majd ez a munka a nagyobb folyamatba:

(lásd a projekt célja és célkitűzései 1-2. oldalak)

1. oAzért csináljuk, hogy befolyásoljuk a szakpolitikákat helyi, regionális, országos és európai szinteken. A szakpolitika az, ’amit a helyi kormányzati szervek és a nemzeti kormányok, valamint az EU intézmények el akarnak érni’ és az, ’amiért el akarják ezt érni’. Biztosítani akarjuk, hogy a gyerekek véleményét figyelembe veszik, hogy hatással lesznek arra, ahogyan a kormányok és az EU terveznek és döntéseket hoznak.
2. oAzért csináljuk, hogy tanuljunk:

Ezek a fókuszcsoportos találkozók ismeretszerzésre adnak lehetőséget valamennyi résztvevő gyerek számára csakúgy, mint a felnőttek számára. A tanulási eredmények két aspektusát azonosítjuk:

Az egyik aspektus a tartalommal lesz kapcsolatban - a gyerekek tanulnak a gyerekjogokról -, a másik pedig új kompetenciák tanulásával, mint például: önbizalom a részvételhez, bizalom (pl.: bizalom a felnőttekben, hogy nem játszadoznak veled); a gondolatok és az érzések kifejezésének képessége; csoportmunka; a többiek meghallgatása; tisztelet a csoport iránt; filmkészítés, stb..

ü  A részvétel önkéntes, és a te saját döntéseden múlik, hogy részt veszel vagy sem a konzultáció bizonyos részeiben.

ü  A konzultációs folyamat leírása, beleértve az időtartamokat is.

ü  A találkozó helyszíne.

ü  A fókuszcsoportos találkozók és az utánkövető találkozó időpontja.

ü  A konzultációs nap(ok) programja.

ü  A résztvevők száma és életkora: tíz-tizenkét, 12-15 éves fiú/lány.

ü  A facilitátorok: nevei és szerepe.

ü  Bármely más jelenlévő felnőtt szerepe, például tolmács vagy szociális munkás.

ü  Logisztika és igénybe vehető támogatások.

ü  Hozzájárulási nyilatkozat a gyerekeknek és a szüleiknek/gondozóiknak

ü  Hova forduljunk segítségért? Információ jogi és szociális támogatás ügyében, amelyet a gyerekek esetleg igénybe akarnak venni. Tartalmazza a releváns személyek és szervezetek elérhetőségét.

 

Gyerekbarát kinézetű információs lap mintáért, amely tartalmaz a gyerekek és fiatalok standard környezetben való részvételével kapcsolatos információkat, látogass el a walesi Children & Young People’s Participation Consortium oldalára:

http://www.torfaen.gov.uk/HealthAndSocialCare/SocialCareServices/ChildrenServices/InvolvingCYP/CAndYPParticipationConsortium/Publications/Standards.pdf

IV. FÜGGELÉK

az ENSZ gyermekjogi egyezmény (UNCRC) cikkeinek teljes szövege, ahogy az Eszközkészletben található

 

UNCRC, 2. cikk (minden gyerek egyenlő)

1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.

2. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őt.

 

UNCRC, 8. cikk (minden gyereknek joga van az identitáshoz)

1. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy törvénysértő beavatkozás nélkül tiszteletben tartják a gyermeknek saját személyazonossága - ideértve állampolgársága, neve, családi kapcsolatai - megtartásához fűződő, a törvényben elismert jogát.

2. Ha a gyermeket törvénytelen módon megfosztják személyazonossága alkotó elemeitől vagy azoknak egy részétől, az Egyezményben részes államok megfelelő segítséget és védelmet nyújtanak ahhoz, hogy személyazonosságát a lehető legrövidebb időn belül helyreállítsák.

 

UNCRC, 12. cikk (a gyerekeknek joga van a véleménynyilvánításra)

1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.

2. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák.

 

UNCRC, 17. cikk (a gyerekeknek joga van a tájékoztatáshoz)

Az Egyezményben részes államok elismerik a tömegtájékoztatási eszközök feladatának fontosságát, és gondoskodnak arról, hogy a gyermek hozzájusson a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz és anyagokhoz, nevezetesen azokhoz, amelyek szociális, szellemi és erkölcsi jóléte előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségét szolgálják. Ebből a célból a részes államok:

a) előmozdítják azt, hogy a tömegtájékoztatási eszközök - a 29. cikk szellemének megfelelően - a gyermek számára szociális és kulturális szempontból hasznos tájékoztatást és anyagokat terjesszenek;

b) előmozdítják a nemzetközi együttműködést a különféle hazai és nemzetközi, kulturális forrásokból származó ilyenfajta tájékoztatás és anyagok előállítása, cseréje és terjesztése érdekében;

c) előmozdítják a gyermekkönyvek előállítását és terjesztését;

d) előmozdítják, hogy a tömegtájékoztatási eszközök különösen vegyék figyelembe az őslakossághoz, illetőleg a kisebbségi csoportokhoz tartozó gyermek nyelvi szükségleteit;

e) elősegítik a gyermek jólétére ártalmas információk és anyagok elleni védelmét megfelelően szolgáló irányelvek kidolgozását a 13. és a 18. cikk rendelkezéseinek figyelembevételével.

 

UNCRC, 19. cikk (a gyerek védelme az erőszak minden formájával szemben)

1. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll.

2. Ezek a védelmi intézkedések szükség szerint olyan hatékony eljárásokat foglalnak magukban, amelyek a gyermek és gondviselői számára szükségesek szociális programok létrehozását teszik lehetővé, továbbá a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez; szükség szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos eljárást is.

 

UNCRC, 20. cikk (a családjuktól megfosztott gyerekeknek joga van a különleges védelemhez)

1. Minden olyan gyermeknek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére.

2. Az Egyezményben részes államok hazai jogszabályainak megfelelően intézkednek helyettesítő védelem iránt az ilyen gyermek számára.

3. Ez a helyettesítő védelem történhet családnál való elhelyezés, az iszlám jog kafalah-ja szerinti gondnokság, örökbefogadás, illetőleg szükség esetén megfelelő gyermekintézményekben való elhelyezés formájában. A megoldás kiválasztásánál kellően figyelembe kell venni a gyermek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását.

 

UNCRC, 22. cikk (a menekült gyerekeknek joga van a különleges bánásmódhoz)

1. Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy az a gyermek, aki akár egymagában, akár apjával és anyjával vagy bármely más személlyel együtt az erre vonatkozó nemzetközi vagy hazai szabályok és eljárások értelmében menekült helyzetének elismerését kéri vagy menekültnek tekintendő, megkapja az Egyezményben és más emberi jogokkal kapcsolatos vagy humanitárius jellegű egyéb nemzetközi okmányokban, amelyekben az említett államok részesek, elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és humanitárius támogatást.

2. Ebből a célból az Egyezményben részes államok, amennyiben szükségesnek tartják, együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködő egyéb kormányközi és nem kormányközi szervezeteknek azokban az erőfeszítéseiben, amelyek arra irányulnak, hogy az ilyen helyzetben lévő gyermekeket védjék és segítsék, továbbá arra, hogy bármely menekült gyermek szüleit vagy más családtagjait felkutassák a családegyesítéshez szükséges adatok megszerzése céljából. Ha sem az apát, sem az anyát vagy bármely más családtagot sem sikerül megtalálni, akkor az Egyezményben lefektetett elvek szerint a gyermeket ugyanabban a védelemben kell részesíteni, mint bármely más, a családi környezetétől bármely okból véglegesen vagy ideiglenesen megfosztott gyermeket.

 

UNCRC, 23. cikk (a fogyatékkal élő gyerekeknek joga van a különleges gondozáshoz)

1. Az Egyezményben részes államok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételét lehetővé tevő, teljes és tisztes életet kell élnie.

2. Az Egyezményben részes államok elismerik a fogyatékos gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésükre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő fogyatékos gyermeknek és eltartóinak, kérelemre, a gyermek állapotához és szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséget biztosítanak.

3. Tekintettel a fogyatékos gyermek sajátos szükségleteire, a 2. bekezdés értelmében nyújtott segítség a gyermek szüleinek vagy gondviselőinek anyagi erőforrásait figyelembe véve, lehetőség szerint ingyenes, és úgy kell alakítani, hogy a fogyatékos gyermek valóban részesülhessen oktatásban, képzésben, egészségügyi ellátásban, gyógyító-nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidő-tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.

4. Az Egyezményben részes államok a nemzetközi együttműködés szellemében előmozdítják a fogyatékos gyermekek megelőző egészségügyi ellátásával, orvosi, pszichológiai és funkcionális kezelésével, a gyógyító-nevelés módszereivel és a szakképzési intézményekkel kapcsolatos információk cseréjét és terjesztését, valamint az adatok hozzáférhetőségének biztosításával lehetővé teszik a részes államok számára, hogy ezeken a területeken javíthassák lehetőségeiket és szakismereteiket, bővíthessék tapasztalataikat. Ebben a tekintetben különösen figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit.

 

UNCRC, 24. cikk (minden gyereknek joga van az egészségügyi ellátáshoz)

1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessen. Erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek se legyen megfosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételére irányuló jogától.

2. Az Egyezményben részes államok erőfeszítéseket tesznek a fenti jog teljes körű megvalósításának biztosítására, és alkalmas intézkedéseket tesznek különösen arra, hogy

a) csökkentsék a csecsemő- és a gyermekhalandóságot;

b) biztosítsák minden gyermek számára a szükséges orvosi ellátást és egészségügyi gondozást, legfontosabbnak tekintve az egészségügyi alapellátás fejlesztését;

c) küzdjenek a betegség és a rosszultápláltság ellen, az egészségügyi alapellátás keretében is, különösen a könnyen rendelkezésre bocsátható technikák felhasználásával, valamint tápláló élelmiszerek és ivóvíz szolgáltatásával, figyelembe véve a természeti környezet szennyezésével járó veszélyeket és kockázatokat;

d) biztosítsák az anyák terhesség alatti és szülés utáni gondozását;

e) tájékoztassák a társadalom valamennyi csoportját és különösen a szülőket és a gyermekeket a gyermek egészségére és táplálására, a szoptatás előnyeire, a környezet higiéniájára és tisztántartására, a balesetek megelőzésére vonatkozó alapvető ismeretekről, továbbá megfelelő segítséget nyújtsanak ezen ismeretek hasznosításához;

f) fejlesszék a megelőző egészséggondozást, a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatokat.

3. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas, hatékony intézkedést annak érdekében, hogy megszüntessék a gyermekek egészségére káros hagyományos szokásokat.

4. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy elősegítik és előmozdítják az e cikkben elismert jog teljes megvalósításának fokozatos biztosítására irányuló nemzetközi együttműködést. Ebben a tekintetben különösen figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit.

 

UNCRC, 28. cikk (minden gyereknek joga van az oktatáshoz)

1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, és különösen e jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség alapján való gyakorlása céljából:

a) az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik;

b) előmozdítják a középfokú oktatás, különböző, mind általános, mind szakirányú formáinak megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitják és hozzáférhetővé teszik, továbbá intézkedéseket tesznek az oktatás ingyenességének bevezetésére és szükség esetére pénzügyi segítségnyújtásra;

c) minden arra alkalmas eszközzel biztosítják, hogy bárki képességeitől függően bejuthasson a felsőoktatásba;

d) minden gyermek számára nyílttá és hozzáférhetővé teszik az iskolai és pályaválasztási tájékoztatást és tanácsadást;

e) intézkedéseket tesznek az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemorzsolódás csökkentésére.

2. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák.

3. Az Egyezményben részes államok elősegítik és előmozdítják a nemzetközi együttműködést az oktatásügy területén, különösen annak érdekében, hogy megszüntessék a tudatlanságot és az írástudatlanságot az egész világon, és megkönnyítsék a tudományos és technikai ismeretek megszerzését, valamint a korszerű oktatási módszerek megismerését. Ebben a tekintetben különösen figyelembe veszik a fejlődő országok szükségleteit.

 

UNCRC, 29. cikk (az oktatás célja)

1. Az Egyezményben részes államok megegyeznek abban, hogy a gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia:

a) elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését;

b) a gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását;

c) a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet;

d) fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport és az őslakosok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget;

e) a gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet.

2. A jelen cikk vagy a 28. cikk rendelkezései semmiképpen sem értelmezhetők úgy, hogy sérthessék a természetes vagy jogi személyeknek oktatási intézmény-alapítási és vezetési szabadságát, feltéve, hogy jelen cikk 1. bekezdésében felsorolt elveket tiszteletben tartják, és az adott intézményekben az oktatás megfelel az állam által előírt minimális szabályoknak.

 

UNCRC, 30. cikk (minden gyereknek joga van a saját kultúrája szerinti élethez)

Azokban az államokban, amelyekben nemzetiségi, vallási és nyelvi kisebbségek, illetőleg őslakosságból származó személyek léteznek, az őslakossághoz vagy az említett kisebbséghez tartozó gyermek nem fosztható meg attól a jogától, hogy saját kulturális életét élje, vallását vallja és gyakorolja, illetőleg csoportjának többi tagjával együtt saját nyelvét használja.

                                   

UNCRC, 31. cikk (minden gyereknek joga van a játékhoz)

1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát, azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben.

2. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és elősegítik a gyermek teljes mértékű részvételi jogát a kulturális és művészeti életben, és előmozdítják, az egyenlőség feltételeinek biztosítása mellett, a gyermek számára alkalmas szabadidő-intézmények, szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységek megszervezését.

 

UNCRC, 34. cikk (egy gyerekkel szemben sem szabad szexuális erőszakot elkövetni)

Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy megvédik a gyermeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától. Ebből a célból az államok hazai, kétoldalú és többoldalú síkon különösen az alábbiak megakadályozására tesznek intézkedéseket:

a) a gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen nemi tevékenységre;

b) a gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára;

c) a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára.

 

UNCRC, 37. cikk (a gyerekeknek joga van a szabadságtól való megfosztás elleni védelemhez)

Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy

a) gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. Tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztést ne legyen szabad alkalmazni;

b) gyermeket törvénytelenül vagy önkényesen ne fosszanak meg szabadságától. A gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal;

c) a szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel, életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak. Különösképpen el kell különíteni a szabadságától megfosztott gyermeket a felnőttektől, kivéve, ha a gyermek mindenek felett álló érdekében ennek ellenkezője tűnik ajánlatosabbnak; a gyermeknek, rendkívüli körülményektől eltekintve, joga van levelezés és látogatások útján kapcsolatban maradni családjával;

d) a szabadságától megfosztott gyermeknek joga legyen igen rövid idő alatt jogsegély vagy bármely más alkalmas segítséget igénybe venni, valamint joga legyen arra is, hogy szabadságelvonásának törvényességével kapcsolatban bírósághoz vagy más illetékes, független és pártatlan hatósághoz forduljon, és hogy az ügyben sürgősen döntsenek.

 

UNCRC, 40. cikk (a joggal konfliktusba került gyerekeknek joga van a különleges bánásmódhoz)

1. Az Egyezményben részes államok elismerik a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermeknek olyan bánásmódhoz való jogát, amely előmozdítja a személyiség méltósága és értéke iránti érzékének fejlesztését, erősíti a mások emberi jogai és alapvető szabadságai iránti tiszteletét, és amely figyelembe veszi korát, valamint a társadalomba való beilleszkedése és abban építő jellegű részvétele elősegítésének szükségességét.

2. Ebből a célból, valamint figyelemmel a nemzetközi okmányok erre vonatkozó rendelkezéseire, az Egyezményben részes államok különösen gondoskodnak arról, hogy

a) a gyermeket ne lehessen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítani, vádolni vagy abban bűnösnek nyilvánítani, olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés idején sem a hazai, sem a nemzetközi jog értelmében nem volt bűncselekmény;

b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított gyermeknek legalább az alábbi biztosítékokra legyen joga:

(i) mindaddig ártatlannak tekintsék, ameddig bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították;

(ii) a legrövidebb határidőn belül közvetlenül vagy szülei, illetőleg adott esetben törvényes képviselői útján tájékoztassák az ellene emelt vádakról, és védelme előkészítéséhez és benyújtásához jogsegélyben vagy bármely más alkalmas segítségben részesüljön;

(iii) ügyét késedelem nélkül illetékes, független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárás során, ügyvédjének vagy egyéb tanácsadójának, valamint - hacsak különösen koránál vagy helyzeténél fogva ez nem mutatkozik ellentétesnek a gyermek mindenek felett álló érdekével - szüleinek vagy törvényes képviselőinek jelenlétében bírálja el;

(iv) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bűnösségét; kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen az ellene valló tanúkhoz, és a mellette valló tanúk ugyanolyan feltételek mellett jelenhessenek meg és legyenek meghallgathatók, mint az ellene valló tanúk;

(v) ha bűncselekmény elkövetésében bűnösnek nyilvánítják, e határozat és az ehhez fűződő bármely intézkedés ellen a törvénynek megfelelően, jogorvoslattal élhessen illetékes, független és pártatlan felsőbb hatóságoknál vagy bíróságnál;

(vi) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem ért vagy nem beszél a tárgyaláson használt nyelven;

(vii) magánéletét teljes mértékben tartsák tiszteletben az eljárás minden szakaszában.

3. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára és különösen

a) olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg, amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt;

b) minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére, annak fenntartásával, hogy az emberi jogokat és a törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tartani.

4. Rendelkezések egész sorát, így különösen a gondozással, az irányítással és a felügyelettel, a tanácsadással, a próbára bocsátással, a családi elhelyezéssel, általános és szakmai oktatási programokkal és nem intézményes megoldásokkal kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a gyermekek számára jólétüknek megfelelő, valamint helyzetükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást lehessen biztosítani.

[1Valamennyi, a projekt keretében született dokumentumon fel kell tüntetni, hogy a projekt az Európai Unió Alapjogok és Állampolgárság Programjának pénzügyi támogatásával valósul meg és szerepeltetni kell az EU logóját.

[2Egyesült Nemzetek Szervezete, Gyermekjogi Bizottság, 12. átfogó kommentár, CRC/C/GC/12, 2009. július

[3Jan Horwath e.a., “Te válaszolsz” (‘You Respond’) projekt az “Erőszakot átélt fiatalok hatékony részvételének támogatása” Iránymutatás jó gyakorlatokhoz, tréningen és fejlődésen keresztül.” (“Promoting effective participation by young people who have experienced violence” A guide to good practice through training and development”), második modul, A hatékony facilitátor (Being an effective facilitator), University of Sheffield, Egyesült Királyság, 2011.

[4Az itt található gyermekvédelmi intézkedések részben a Save the Children Nemzetközi Szövetség „Jó gyakorlatok eszközkészlete” („Toolkit of good practice”) “Tehát gyerekekkel akarsz konzultálni?” (“So you want to consult with children”) ‘A gyerekek biztonságának és védelmének biztosítása’ (Ensuring children are safe and protected’) (2003) fejezetén alapul.

[5Valamennyi gyerek-részvételi kezdeményezés külön diagramba kerül.