2012 őszén a Roma Évtized Titkárság felkérte a Magyar Civil Konzorciumot, hogy tekintse át a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósulásának első évét, különös tekintettel a romák társadalmi befogadását érintő beavatkozásokra és szakpolitikákra.
Megállapításainkat személyes interjúkra, dokumentumelemzésre, valamint civil konzultációkra alapozzuk; ez utóbbiak roma és pro-roma szervezetek, önkormányzatok, valamint roma nemzetiségi önkormányzatok politikai képviselőinek részvételével zajlottak.
A magyar Stratégia több társadalmi csoport felzárkózását célozza, így például gyermekek, hátrányos helyzetű térségekben élők és romák egyaránt a célcsoportjai közé tartoznak. Ezzel követi a „kifejezett, de nem kizárólagos célzás" elvét, összhangban a romák társadalmi befogadásának 10 közös alapelvével. Ugyanakkor az, hogy a tiszta roma fókusz hiányzik, veszélyeztetheti a megalapozott és sikeres közpolitika- alkotást, illetve egyes ágazati politikák beavatkozásainak megfelelő alakítását (pl. a szabályozási keretek változása, a programok indításának nehézségei miatt). További kihívást jelenthet az, ha az egymással
időben párhuzamosan futó beavatkozások és szakpolitikai döntések nem összehangoltak, és így tovább gyengül a társadalmi befogadási folyamatokra gyakorolt hatásuk, amivel maga a Stratégia megvalósulása is veszélybe kerülhet.