Felszólító levélben sürgeti a magyar kormányt az Európai Bizottság (EB), hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt. Brüsszel ugyanis aggályosnak tartja a magyar jogszabályokat és azt az igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.

A bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze" - olvasható az EB közleményében, melyben felhívják a figyelmet arra is, hogy ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a felszólításra, a bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.

A felszólítólevél a kötelezettségszegési eljárás első lépése, ami nem érhette derült égből villámcsapásként az Orbán-kormányt, ugyanis Brüsszel az elmúlt években már több alkalommal is felhívta a figyelmet a magyarországi romák elleni diszkrimináció és szegregáció problémájára. Az EB legutóbb épp a múlt héten megjelent országspecifikus ajánlásai között emlékezett meg arról, hogy az OECD felmérésein a magyar gyerekek az uniós átlag alatt teljesítenek, az iskola helye, a társadalmi és családi háttér pedig nálunk jobban befolyásolja a diákok teljesítményét, mint más tagállamokban. Kiemelték: a leszakadás veszélye leginkább a roma gyerekeket fenyegeti. 2014 óta két alkalommal indítottak eljárást az EU antidiszkriminációs szabályainak megsértése miatt, először Csehországban, majd Szlovákiában.

A rendelkezésre álló kutatások eredményei szerint Magyarországon ma minden második, iskolába beiratkozott roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó a szakiskolákból kerül ki. Az iskolai teljesítményt a családok szegénysége, a szülők aluliskolázottsága is negatívan befolyásolja, a szegregálódás pedig tovább ront a helyzeten. A hazai és nemzetközi felmérések is rámutattak: csak egyetlen járható út vezet a felzárkóztatás felé, az pedig az integrált oktatás. A tapasztalatok szerint azok a szegény roma gyerekek, akiknek legalább egy középosztálybeli barátjuk van, az iskolában is jobban teljesítenek, lényegesen kisebb eséllyel morzsolódnak le. A szegregált környezet azonban megszünteti a kapcsolatteremtés lehetőségét.

Bár a kormány folyamatosan arról beszél, mennyire elfogadhatatlannak tartják a szegregációt, az elmúlt években nem történtek érdemi intézkedések. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának elemzői szerint a magyar kormány szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseinek nem nagyon látszik a hatása, amit az is bizonyít, hogy jelenleg is több száz szegregált iskola, és még több szegregáltan működő osztály található országszerte. A kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt az EB egy éven keresztül úgynevezett "strukturált párbeszéd" keretében tárgyalt a magyar kormány képviselőivel, valamint civilszervezetekkel a hazai helyzet feltérképezése érdekében.

"A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a kormány nem tudta biztosítani a bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a bizottságot" - közölte az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF). A jogvédő szervezet szerint a bizottság eljárását befolyásolhatta az is, hogy a CFCF idén márciusban első fokon pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak. A szervezet egyébként már tavaly, a Nyíregyháza Huszár telepén működő roma többségű görögkatolikus iskola működését megengedő Kúria ítéletet követően jelezte, hogy a döntés miatt az EB-hez fordul. A bizottság kifogásolta azt a köznevelési törvénymódosítást is, amely lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek vallási köntösbe bújtatott elkülönítésére.

Olaszország lehet a következő

Magyarország Csehország és Szlovákia után a harmadik uniós tagállam, amelyet az EU 2000-ben elfogadott, faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vonnak felelősségre. Hamarosan Olaszország következhet a roma családok elkülönített táborokban történő elhelyezése miatt.

Az egyházi iskolák "elszívó hatása" is jelentős Szendrey Orsolya szerint. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője elmondta: az egyházi iskolák egyre erősödő szívóhatását az állami iskolák gyakran az osztályok közötti elkülönítéssel próbálják ellensúlyozni, hogy a középosztálybeli gyerekeket meg tudják tartani az iskolában. "Egyébként az államosított iskolarendszernek hatékonyabb eszközei vannak a szegregációval szembeni fellépésre, mint a decentralizált rendszerben. Erre azonban érzékelhetően nincs politikai akarat" - állítja Szendrey.

"A kötelezettségszegési eljárás súlyos véleménynyilvánítás a bizottság részéről. Magyarország az egyik legfontosabb uniós kötelezettségének nem tett eleget. A szegregált iskolákban, osztályokban oktatott roma gyerekek bizonyítottan nőtt az elmúlt évben" - erről Daróczi Gábor beszélt lapunknak. A CFCF kuratóriumi elnöke szerint a kötelezettségszegésnek és az eljárásnak a jövőben nagy hatása lehet az uniós pénzek felhasználására, nem éppen pozitív irányban.

Ez bosszú- állítja a kormány

Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását, az ugyanis törvénytelen lenne. „Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem.” Megjegyezte, az eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

A kötelezettségszegési eljárás nem más, mint bosszú Brüsszel részéről, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mint írták, Brüsszel tavaly azt kérte, a felzárkózási forrásokat a bevándorlók integrációjára fordítsa az ország, a magyar kormány azonban ennek ellent mondott és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja a forrásokat.

Hozzátették: 2012-ben megtörtént az uniós források segítségével kifejlesztett Biztos Kezdet Gyerekházak rendszerbe illesztése, ebből 112 működik országszerte. Úgy vélik, a 2015-től kötelező óvodába járás is javít a helyzeten, a felsőoktatásban pedig csaknem 250 tanuló vesz részt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat programjaiban.

A CFCF megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a kormány az EB által megfogalmazott problémákra teljesen inadekvát válaszokat adott. "Sem a 112 Biztos Kezdet Gyerekházakban támogatott pár száz gyerek, sem a kötelező óvodáztatás bevezetése, sem az éppen megszűnés szélén lévő Út a Középiskolába és Út az érettségihez programokban ösztöndíjukat egy éve hiába váró gyerekek helyzete, sem a 250 roma szakkollégistára elköltött mintegy 1,5 milliárd forint ügye nem ad magyarázatot a sok ezer szegregáltan oktatott roma tanuló sorsára" - írták.

Hozzátették: a romákat és a hazájukat háború miatt elhagyni kényszerülő menedékkérők ügyét egymással szembe állítani - sőt megversenyeztetni - a szokásosnál is cinikusabb kommunikációs trükk. "Félő, hogy Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe, ha a következő két hónapban is csak ilyen típusú, csúsztatásokkal és inadekvát válaszokkal teli reakciókat küld Brüsszel szakmai kifogásaira".

Ez a cikk a Népszavában jelent meg. Szerző: Juhász Dániel

fotó: sxc.hu