Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, Moldovából, Romániából,  Szerbiából látogattak el szakemberek május közepén Budapestre, hogy egy három napos tanulmányút keretében megismerhessék a magyarországi tapasztalatokat. Az Oak Foundation egy évig finanszírozza a Biztos Kezdet program megismertetését ezen országokban és a lehetséges adaptálás előkészítését. Nem először jöttek szakemberek Budapestre, hogy tanuljanak a Magyarországon immár tizenhárom éve működő program sikereiről és kihívásairól: tavaly Bulgáriából 16-an vettek részt a témáról tartott előadásokon és tereplátogatásokon.

Herzog Mária, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Biztos Kezdet programot egyetlen ország sem tudja pontosan majd olyan formában bevezetni a saját országában, mint ahogyan az Magyarországon működik, hiszen a helyi sajátosságokat mindenhol figyelembe kell venni. Korábban Herczog Mária éveken keresztül részt vett a program itthoni adaptálásában, miután Angliától Magyarország zöld utat kapott, hogy elindíthassa a Biztos Kezdet programot, amely kísérleti formában 2003-ban kezdődött hazánkban. Elsőként úgynevezett modellkísérleti programot végeztek az ország öt különböző pontján, városokban, falvakban, kisebb településeken. file:///C:/Users/Rendszergazda.cs-14/Downloads/banyai_bk_modell_tapasztalat.pdf

A koragyermekkori fejlődést középpontba állító projekt célja, hogy – mindenekelőtt az ország legszegényebb településein – már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit, hiszen kutatások sora bizonyítja, hogy a nélkülözésben, szegénységben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál messze több kockázat fenyegeti. A társadalmi kirekesztődés megelőzésének kulcsa a kora gyermekkori integrált, komplex fejlesztés a család és a tágabb környezet aktív részvételével. Ugyanakkor sajnálatos nevezte, hogy a program egyik fontos célkitűzése az integráció nem, vagy alig valósul meg, mert nehezen sikerül elérni, hogy ne csak a hátrányos helyzetű gyerekeket vonják be a Biztos Kezdet programba, vagy olyan településeken indul program, ahol szinte kizárólag szegény és roma családok élnek.

A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia (2007–2032) egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni:

1. Csökkenjen jelentősen, a jelenleginek töredékére, a gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.

2. Enyhüljenek radikálisan a gyermekek kirekesztésének, a szegregálásnak és a mélyszegénységnek szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.

3. Alakuljon alapvetően át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja, illetve szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és a kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú állampolgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf

A koragyermekkori fejlődés a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik alapja. A tartós testi és mentális egészség, valamint a jó kognitív képességek, az érzelmi jóllét és a szociális kompetenciák együttesen építik fel egy sikeres felnőtt életét. A koragyermekkori fejlődés egészségessége és teljessége rövidtávon az intézményes oktatási környezethez való alkalmazkodást, az iskolai sikerességet alapozza meg, ami később a gazdasági termékenység és a felelősségteljes állampolgári magatartás előfeltétele lesz. A felnőtt élet – társadalom számára – fontos jellemzői (pl. a munkavállalási képesség, az együttműködő és törvénykövető szociális magatartás) olyan képességeken és készségeken alapszanak, amelyek – a születés pillanatától fogva – gyermekkorban fejlődnek ki.  http://mek.oszk.hu/14800/14806/14806.pdf

Magyarországon a Biztos Kezdet Gyerekházak kialakítása a 2007-2013 közötti uniós időszakban gyorsult fel: 112 Gyerekház jött létre, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, valamint a romák által sűrűn lakott rossz helyzetű kistelepüléseken, telepeken vagy telepszerű lakókörnyezetben – mondta el a külföldieknek tartott előadásában Drosztmérné Kánnai Magdolna. Az Emberi Erőforrások Minisztérium, Gyermekesély főosztályvezető-helyettese kiemelte, hogy a gyerekházak célja a gyermekvédelem első védelmi vonalának megerősítése, az esetleges problémák lehető legkorábbi felismerésére, az óvodai és későbbi iskolai integráció támogatása, illetve a szülői kompetenciák erősítése.  Mivel 3 évre változott az óvodába íratás kötelező korhatára a Biztos Kezdet Gyerekház ehhez illeszkedik, vagyis feladata az óvodára való felkészítés is.

Drosztmérné Kánnai Magdolna a gyerekházak feltételezett hatásmechanizmusáról is beszélt. Mint mondta: a szülőknek jobb nevelési készségei lesznek, nagyobb bizalommal fordulnak a Gyermekjóléti Központ, illetve a Családsegítő Szolgálat felé, és feltehetően nagyobb esélyük lesz munkához jutni, hiszen bővül a kapcsolatrendszerük, és segítséget is kapnak a munkahely kereséshez. A szakember hozzátette: a gyerekek könnyebben be tudnak illeszkedni az óvodába, és az iskolába, jobb tanulók lesznek, és ezáltal később nagyobb esélyük lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A program a társadalomra is hatással van: egyrészt tehermentesítik a Gyermekjóléti Központot és a Családsegítő Szolgálatot, másrészt a fejlesztési időszak után az oktatási intézményekre kisebb nyomás nehezedik a felzárkóztatási feladatokban.

 Biztos Kezdet, Héfta Kutatóintézet és Elemző Központ 

2015. december 7.

A kora gyerekkorra koncentráló programoknak hosszú távon van igazán jelentős hatása. Ilyen a magasabb iskolai végzettség, jobb munkapiaci elhelyezkedés, kisebb bűnözés. Figyelembe véve, hogy 2014-ben összesen 1700-nál is több rendszeres résztvevő volt a gyerekházakban ez a bruttó gazdasági haszon 2,75-14.93 milliárd forint közé eshet az éves befektetésekre vetítve - közölte Drosztmérné Kánnai Magdolna.

A Gyerekház esélyt ad arra, hogy a legnagyobb szegénységben élő gyerekek is a lehető legkorábbi életkorban megkapják azt a támogatást, ami segíti képességeik kibontakozását és megalapozza sikeres iskolai pályafutásukat – erősítette meg Kovács Erika. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.4.1" Integrált térségi gyermekprogramok szakmai támogatása" című projekt szakmai vezetője a külföldi csoportoknak tartott előadásán a Biztos Kezdet program céljának nevezte, hogy minden gyermek számára biztosítsa a hozzáférést a szolgáltatásokhoz, és hogy a diszkriminációmentes, esélyegyenlőség-elvű szemléletet elterjessze. A gyerekházak munkatársai figyelembe veszik az eltérő kultúrájú és eltérő típusú családok igényeit, építenek a szülők bevonására, aktív részvételére és együtt terveznek a gyerekekkel, illetve szüleikkel, akikre egyenrangú partnerként tekintenek.  A szakember beszélt arról is, hogy a családot rendszerként fogják fel.  Kovács Erika a családoknak biztosított szolgáltatások között említette a gyerekek komplex képességfejlesztését, a szülői kompetenciák fejlesztését, és a gyerekek egészségével kapcsolatos tanácsadást, gondozást. Hangsúlyozta, hogy a program keretében a sajátos nevelési igényű gyermekeket és családjaikat is támogatják, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszervezését is.

A gyerekházak az év minden munkanapján minimum 4 órában elérhetőek. Szolgáltatásaik kialakításánál figyelembe veszik a helyi igényeket és a térség, település sajátosságait. Kovács Erika fontos feladatnak nevezte azt is, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak együttműködésre késztetetik és összehangolják a helyben található azon szolgáltatásokat, amelyek a célcsoportra irányulnak. Emellett a hiányzó szolgáltatások létrehozását kezdeményezik, és közreműködnek a hiányzó szolgáltatások pótlásában – tette hozzá a szakember.

Kiss Dávid a Magyar Máltai Szeretetszolgálat integrációs programjainak vezetője arról beszélt, hogy több mint 20 helyszínen– egyebek mellett Tarnabodon, Veszprémben, a tatabányai Mésztelepen, Monoron, Gyulajon, és Kadarkúton, indították el úgynevezett telep-programjaikat, amelyek közös jellemzője, hogy intenzív jelenléttel, személyes kapcsolatok kialakításával, közösségépítéssel és intézményes ellátások biztosításával próbálják meg javítani az ott élők helyzetét és életkörülményeit. Kifejtette: a monori program 2005-ben indult el egy közel 500 fős nyomortelepen Monor kertvárosi részében. A többi között gyermekprogramokat, fejlesztő programokat szerveztek, és elindították a Biztos Kezdet Programot. Kiss Dávid a több mint tíz éve folyó munka egyik legnagyobb eredményeként emelte ki, hogy a telep gyermekei közül senki sem bukott meg évismétléssel, és az ún. speciális kisegítő tagozat megszűnt, mert a telepen már nincs olyan gyermek, akinek erre szüksége lenne. A szakember hangsúlyozta: hosszú idő szükséges a változások beindítására, a programok megvalósítására, és az intenzív és személyes „jelen-levés” fontosságát emelte ki.

Az elméleti előadások, beszélgetések után a 15 fős csoport a Nógrád megyei Endrefalván győződhetett meg a Biztos Kezdet program sikeres működéséről. Hadházy Ágnes, aki évekig dolgozott Nógrád megyében a Gyermekesély Program munkatársaként megszervezte a látogatást, és egész nap segítette a csoport minél szélesebb körű tájékozódását. A Csiri-biri Gyerekházban a csoport tagjait két felkészült szakember várta, akik megosztották tapasztalataikat a program előnyeiről, nehézségeiről, hiszen a kezdetektől fogva, 2009 óta dolgoznak az intézményben. Oláhné Kuris Mária és Vágvölgyiné Mezőfi Katalin elmondták, hogy a Biztos Kezdet Programnak köszönhetően a szegénységben élő gyerekek a lehető legkorábban kapnak a támogatást, ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztathassák. A gyerekek olyan ismereteket, készségeket sajátítanak el, amelyekre otthon gyakran nincs lehetőségük. Megtanítják például azt, hogy miként kell kezet mosni. Sok gyerek ingerszegény környezetben él az otthonában, és nem tud a korának megfelelő játékokkal játszani a szülők nehéz anyagi körülményei miatt. A szakemberek mindig a szülők, illetve a gyerekek igényeihez alkalmazkodnak: van mozgásfejlesztő torna, beszédfejlesztés, szerepjátszás, mondóka, illetve verstanulás. Fontos, hogy mindezt a szülőkkel közösen, őket bevonva végzik. Oláhné Kuris Mária és Vágvölgyiné Mezőfi Katalin hangsúlyozták, hogy minden nap a szülőkkel együtt készítik el a tízórait. Sok családnak komoly nehézséget okoz, hogy a gyerekének ennivalót adjon, a gyerekházban azonban térítésmentesen kaphatnak ételt is. További nagy segítséget jelent a szülőknek, hogy a gyerekházban lehetőségük van a mosásra, van melegvíz és automata mosógép.

A találkozón a nehézségekről is beszéltek a szakemberek.  Előfordult, hogy hónapokig ingyen dolgoztak, mert elfogyott a pénz, nem kaptak fizetést. Hiányzik a korábban jól bevált mentor rendszer, mert volt kihez fordulniuk szakmai tanácsért, megbeszélték a felmerült kérdéseket. A látogató csoport tagjai nehezen hitték el, hogy a településen nem dolgozik pszichológus.

Bartusné Serfőző Mária, az Endrefalvai Napsugár Óvoda vezetője elmondta, hogy sokkal jobban be tudnak illeszkedni a közösségbe azok a gyerekek, akik korábban részt vettek a Biztos Kezdet Gyerekház programjain. Kiemelte, hogy a gyerekház, az óvoda, és az iskola együttműködik, közös programok vannak, és ez a gyerekeknek sokat segít, hiszen már óvodáskoruk előtt megismerkednek a leendő óvónőjükkel. Bartusné Serfőző Mária felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal udvariasabbak, és könnyebben kezelhetőek, akik előzőleg jártak a gyerekházban.

Antalné Varga Katalin, az Endrefalvai Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója a többi között elmondta, hogy a Biztos Kezdet Gyerekház program keretében nem csupán fejlesztő-szocializációs tevékenységet folytatnak. Egyik lényeges erőssége a programnak, hogy a szülők és a pedagógusok partnerek, vagyis aktívan részt vehetnek a gyerekük óvodai, iskola életében, tevékenységeiben.

Vajon miként látták a külföldről érkezett vendégek a gyerekházat? Milyen benyomásokat szereztek? Két vélemény a sok közül:

„Abban a pillanatban, amikor beléptünk a Biztos Kezdet Gyerekházba, az óvodába, és az iskolába, nyilvánvalóvá vált, hogy az ott dolgozóknak ez sokkal többet jelent egy munkahelynél.  Számukra ez egy hivatás, ezt érezni lehetett a hangulatból. Példaértékű az önkormányzat hozzáállása a szolgáltatásokhoz. A polgármester, és az iskolaigazgató aktívan részt vesz a gyerekek, és a szülők hétköznapi életében, segítésében. Ismerik a gyerekeket, és a szülőket, nyomon követik az életüket, és együttműködnek velük. Szerintem ez a legjobb,leghitelesebb reklám a Biztos Kezdet Programnak.” (Ljiljana Vasic, igazgató, „Segítsük a gyerekeket” Egyesület, Belgrád, Szerbia)

„Nagyon hasznos volt az endrefalvai tanulmányút, mert sok új ötletet adott nekem hogyan lehet bevezetni a Biztos Kezdet Programot Boszniában. Ez egy nagyszerű kezdeményezés. Nagyon jól végig lehetett kísérni, hogy ez a program hogyan hat az egész társadalomra. A Biztos Kezdet Házban az egészen fiatal gyerekekkel foglalkoznak, és ez pozitív hatással van az óvodai, majd az iskolai évekre is. Fontosnak tartom, hogy a szülőket is támogatják, és ezáltal erősítik a családokat, amely a legkisebb társadalmi egység. A gyerekekbe fektetett foglalkozásoknak, fejlesztéseknek hosszú távon is kedvező hatásai lesznek az egész társadalom számára, ezért szeretnénk mi egy ilyen programot létrehozni Boszniában.” Sanela Čičić (miniszteri tanácsadó, Szövetségi Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium,Szarajevó, Bosznia-Hercegovina)

A tanulmányútról a bolgár résztvevők angol nyelvű összeállítást készítettek, amely itt http://www.tulipfoundation.net/en/news/ss-474/#sthash.kMlW8CxQ.dpbs olvasható

Szerző: Gyárfás Anikó

Fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat