Több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma 2013 és 2015 között – derül ki a Magyar Nemzet által megszerzett adatokból. Ennek hátterében az állhat, hogy sok hátrányos helyzetű család tudatosan választotta a gyereknek a tanulás helyett a közfoglalkoztatást, miután a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre csökkentették. Az idei esztendőtől viszont már csak „indokolt esetben” dolgozhatnak a kamaszok.
Három éve 101, 2014-ben ennek több mint ötszöröse, 568, 2015-ben pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak havi átlagos száma, vagyis két év alatt tizenegyszeresére nőtt az iskolába járás helyett közmunkásként dolgozó fiatalok száma – derül ki Belügyminisztérium lapunkkal közölt adataiból. Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a fiatalkorúak közfoglalkoztatását a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre történő leszállítása tette lehetővé, hiszen így azok a kamaszok, akik 16 évesen kimaradnak az iskolából, azonnal megjelenhetnek a munkaerőpiacon.
Szakértők szerint ugyanakkor a közfoglalkoztatási és a tankötelezettségi életkor leszállítása kifejezetten növeli a korai iskolaelhagyók számát, hiszen a közfoglalkoztatással járó fizetés munkára ösztönzi a már nem tanköteles, de még fiatalkorú kamaszokat, akik így épp a munka reményében hagyják abba a tanulást. Márpedig ha egyre több fiatal hagyja el végzettség nélkül az iskolapadot, az hosszú távon növeli a munkanélküliséget és az inaktív réteget, hiszen az érintetteknek szakma hiányában esélyük sem lesz elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
Sokáig egyébként azt sem lehetett tudni, összesen hány fiatalkorú dolgozik közfoglalkoztatottként, a Belügyminisztérium által publikált, nyilvános havi jelentésben ugyanis nem teszik közzé ezeket az adatokat. Csupán a 25 évesnél fiatalabbak számát közlik, azon belül a 18 év alattiakét nem. Szél Bernadett, az LMP társelnöke korábban írásbeli kérdéssel fordult az ügyben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez.
Tállai András, a tárca az illetékes államtitkára csupán a tavalyi létszámadatokat árulta el, vagyis az eddig nem volt látható, milyen riasztó tendencia tapasztalható a kamasz közmunkások létszámemelkedésében. Szél Bernadett egyébként már tavaly törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy fiatalkorúak ne dolgozhassanak közfoglalkoztatottként, javaslatát azonban a kormánypártok lesöpörték az asztalról.
A kormányzat úgy látja, nincs szükség tiltó intézkedésre, hiszen ma is meg van a gátja annak, hogy a közfoglalkoztatás ne ösztönözze korai iskolaelhagyásra fiatalokat. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint ugyanis a 25. életévüket be nem töltött álláskeresőknél a közfoglalkoztatási munkahely nem minősül megfelelő munkahelynek. – Ők csak kivételesen indokolt esetekben vonhatók közfoglalkoztatásba, amennyiben ezt családi, szociális helyzetük, valamint a térségbeli korlátozott elhelyezkedési lehetőségek egyaránt indokolják. Minden ilyen esetben személyre szabott indoklással szükséges a közfoglalkoztatásba történő közvetítést alátámasztani – írta lapunknak a belügyi tárca.
Úgy tűnik, idén januártól a munkaügyi központok valóban élnek a törvény adta lehetőségekkel, és csak „indokolt esetben” adják meg a kamaszoknak a részvétel lehetőségét, hiszen az év első három hónapjában jelentősen csökkent a közmunkás kamaszok száma. Az idei esztendő első negyedévében havi átlagban mindössze 251 fiatalkorú dolgozott közfoglalkoztatottként, átlagosan a korábbinak alig a negyedére csökkent a kamasz közmunkások létszáma. A Belügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta: a közfoglalkoztatás célja az, hogy az álláskeresők – legyenek bármilyen korúak – ne segélyből, hanem munkából éljenek.
Ez a cikk az mno.hu-n jelent meg.
fotó: sxc.hu
Szerző: Farkas Melinda