Mindannyian arra vágynak, hogy szeressék és elfogadják őket, miközben sokféle iskolai, párkapcsolati gonddal küzdenek. De a közösségi média - a csillogó szelfikkel, és a megfelelési kényszerrel, hogy minél lazábbnak és szexibbnek látsszanak - arra készteti őket, hogy letagadják valódi érzéseiket, de legalábbis teljesen elbizonytalanítja őket, mi a jó és követendő, milyenek ők a többiekkel összehasonlítva.

 A film rendezőjének az volt a legfontosabb célja, hogy a film hiteles legyen. Ezért döntött amellett, hogy a szereplők ne színészek, hanem civil fiatalok legyenek. A forgatókönyvet, és a dialógusokat tanárok, és középiskolás gyerekek bevonásával dolgozta ki.  A film vetítése után Herczog Máriával beszélgetett a közönség a budapesti Művész moziban Lövensohn Enikő moderálásával. A gyermekvédelmi szakember hiányolta a filmből, hogy keveset tudtunk meg a családi háttérről. Érthetetlennek nevezte, hogy a tizenéveseket az interneten csak a pornóval kapcsolatos információk foglalkoztatják, a szerelem, illetve más, a  szexualitással összefüggő kérdés nem érdekli őket. A film jól érzékeltette azt a dilemmát, hogy a felnőttekben meg lehet-e bízniuk, szükség esetén segítséget kérni, ha egy számukra veszélyesnek tűnő tartalommal találkoznak. Természetesen ezt a dilemmát nem szabad leszűkíteni a szexualitásra. ugyanez felmerülhet például a drogkérdésben.

Az a gyerek, aki érzelmileg biztonságban él, sokkal kevésbé van kitéve veszélynek, bízhat a körülött élő felnőttekben, képes döntéseket hozni, és segítséget kérni, ha szükséges, biztosabbak a keretek az életében, ami persze nem jelenti azt, hogy nem lehet bizonytalan, – hangsúlyozta Herczog Mária. Elmondta, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2014 szeptemberében rendezett egy általános vitanapot a gyerekjogok és digitális média kapcsolatáról. Szakértők szerint a gyereket kell megerősíteni, mert a médiakorlátozás és az internet korlátozás súlyos következményekkel jár: egyrészt veszélyezteti a szólás- és sajtószabadságot, másrészt attól még, hogy megtiltanak valamit, az nem tűnik majd el az életünkből, és nem segíti a gyerekek személyiségfejlődését, megküzdési képességének erősödését.

A szakember beszélt arról is, hogy a tizenéves kor az önazonosság megteremtésének az időszaka, ezért ilyenkor a gyerekek többnyire elérhetetlenek a felnőttek számára. Ebben az időszakban a kortárscsoport mindennél erősebb, velük azonosulnak, keresve önmaguk identitását. 14 éves korban a tanárnak és a szülőnek már késő bizalmi kapcsolatot kiépíteni a gyerekkel, ha az az első néhány életévben nem sikerült. Herczog Mária kiemelte, hogy az élet első három évében a legintenzívebb az agy fejlődése,és nem a kognitív, azaz a szellemi fejlesztés, hanem az érzelmi gondoskodás az, ami a gyerekek agyfejlődését a legjobban serkenti. Akkor lesz képes majd tanulni, nyitottá, érdeklődővé válni a világra, hogyha biztonságban érzi magát. A szülőket támogatni kellene, hogy megértsék a gyerek szükségleteit, igényeit, tudják, hogy milyen korban mire van szüksége, megtanulják, hogyan lehetnének „elég jó” szülők. Ez rendkívül fontos, mert nincs az a kiváló bölcsőde, óvoda, vagy iskola, amely helyettesíteni tudná a szülői törődést, gondoskodást. A rezíliencia, azaz a megküzdési képesség a legfontosabb, amit egy gyereknek adhatunk, és ez akkor lehetséges, ha születésétől kezdve nagyon biztonságos érzelmi hátteret teremtünk. Amikor kamasz lesz és az erős érzelmi hullámzásai, és konfliktusai lesznek akkor is tudja, hogy a szüleire számíthat, támaszkodhat rájuk, mellette állnak – mondta Herczog Mária.

A beszélgetésen elhangzott,  hogy a finn oktatási  rendszer, amely a PISA eredmények alapján a világon a legjobb, azt feltételezné, hogy a gyerekek nagyon szeretnek iskolába járni, mert ott jól érzik magukat. Herczog Mária hozzátette: az ENSZ Gyerekjogi Bizottságában Finnországnak a jelentéstevője volt, ezért meghívta a finn gyermekombudsman, hogy találkozzon gyerekekkel is. A jó gimnáziumba járó gyerekek azt kifogásolták, hogy csak félállású pszichológus és iskolai védőnő van. Nekik azonban szükségük lenne arra, hogy az intézmény külső embert foglalkoztasson teljes munkaidőben. Arra a kérdésre, hogy a problémáikat megbeszélik-e a tanárokkal a válasz az volt, hogy ez föl nem merülhet, mert a tanár csak oktatási szinten az életük része. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy Finnországban rendkívül magas a tinédzser öngyilkosságok számos, és súlyos probléma az iskolai erőszak. Ennek az is a magyarázata, hogy a jó minőségű oktatás nem jár együtt a jó minőségű személyiségfejlesztéssel és segítségnyújtással, a gyerekek érzelmi szükségleteinek támogatásával. A Jyväskylä-i Egyetem, ahol az egyik leghíresebb pedagógusképzés zajlik Európában, fontosnak tartja, hogy a gyerekek érzelmi jóllétét is szolgálják az oktatási intézmények, ezért már vizsgálják a szükséges programok beépítésének lehetőségeit, a pedagógusképzés módosítását ennek megfelelően. Azt látják, hogy gyakran elmagányosodnak a gyerekek és nem tudnak személyes kapcsolatot kialakítani a tanárokkal. Egy tanárnak nem elég szellemi táplálékot nyújtania, szerepmodellt kellene adnia, és egy segítő kapcsolatot kialakítani a gyerekkel, ha erre igény van. Az emblematikus tanárok egy életre meghatározhatják a diák életét, pályaválasztását.

Herczog Mária irigyelésre méltónak tartotta, hogy a filmben a zürichi iskolában meggyőző felkészültségű és  viselkedésű szociálpedagógus, szociális munkás dolgozhat.  Mint mondta: nálunk is volt iskolapszichológus, és szociális munkás, de a gazdasági helyzet romlásával és a közoktatás koncepciójának megváltozásával az utóbbi években egyre inkább eltűnnek, és ahol a legnagyobb szükség lenne a szakemberekre, ott áll legkevésbé rendelkezésre a segítség. Elvileg a gyermekjóléti szolgálatok átvennék ezt a funkciót, de ismerve a tragikus erőforráshiányt, és a helyi szakemberek rendkívül alacsony számát, sokszor elégtelen felkészültségét és motiváltságát, erre a közeli jövőben nálunk nem lesz esély. Jó iskolákban inkább van megfelelő szakember, nagyon nehéz helyzetben élő gyerekeket gondozó iskolában semmi alig. Sajnos Magyarországon nincs arra vonatkozó adat, kutatás, hogy milyen mértékben, és milyen kérdésekben igényelnék a gyerekek a szakemberek, segítők segítségét, mint ahogy arról sem, mire lenne szüksége a szülőknek és a szakembereknek ahhoz, hogy érdemben tudják támogatni a gyerekeket különféle nehéz élethelyzetekben.

A film témájához kapcsolódó kutatás:  http://hvg.hu/elet/20160926_Ijeszto_adatok_igy_szexelnek_a_fiatalok