A „kihalás” veszélye fenyegeti a házi gyermekorvosi szakmát, ahol ugyanis megszűnik egy praxis, ott nagy valószínűséggel már nem nyílik helyette új, a gyerekek a vegyes praxisba kerülnek át, ami messze nem olyan, mintha képzett gyermekorvosok kezelnék őket. Tíz éven belül így az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás – mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének ismét megválasztott elnöke.
A szakember arról beszélt: az adatok szerint 2016-ban a házi gyermekorvosok átlagéletkora 59 év volt, a praktizálók 46 százaléka hatvan év feletti, 140 orvos pedig már a hetvenedik születésnapját is megünnepelte. Ám ez nem minden: kilenc házi gyermekorvos már 80 évesnél is idősebb. – Ezzel leginkább az a baj, hogy már a 140, hetven év feletti kolléga közül is csupán 40-re tudnám tiszta lelkiismerettel azt mondani, hogy jó erőben dolgozik. Nincs azonban más, aki helyettük vinné a praxist. Függetlenül attól, hogy nekik már nincs energiájuk képezni magukat, újabb módszereket tanulni és követni a tudomány alakulását – közölte Póta György. Az országban összesen 1498 gyermek háziorvosi praxis működik, és ebből 500 esetében 50 és 60 év közötti az orvos. Az utánpótlás nem megfelelő, így néhány éven belül több száz praxis szűnhet meg.
Póta György szerint nehézséget jelent, hogy azon körzetekből, amelyek gyermekorvos nélkül maradtak, a szülők vagy távolabbi településre kénytelenek átjelentkezni, vagy vegyes körzetbe mennek. – Ezzel az a baj, hogy a leginkább felnőtteket ellátó orvosoknak nem mindig van meg a kompetenciájuk, hogy akár egy csecsemőt is ellássanak, hiszen képzésüknek ez korábban nem feltétlenül volt része.
A gyermekorvosok öt évig csak gyermekgyógyászatot tanulnak, míg a felnőtt háziorvosok esetében ez nagy valószínűséggel nem igaz. Ők ugyanis négy hónapos gyermekorvosi képzést kapnak, ebből két hónap az elmélet, és hat hét a praxisban eltöltött idő. Ez nem elég ahhoz, hogy valaki képzett gyermek háziorvossá váljon. Ráadásul vannak, akik ezt az időt is a klinikán és nem valamely házi gyermekorvosi rendelőben töltik – hangsúlyozta Póta György. Ott pedig, ahol nincs megfelelő gyerekgyógyászati ellátás, rosszabbak a gyerekek egészséges életre vonatkozó kilátásai, és gyakran hiányzik a megelőzés is. Ez azt jelenti, hogy bár a gyerekek a kötelező oltásokat megkapják, az ajánlottak esetében a háziorvos gyakran nem olyan „rámenős”, nem tájékoztat elég alaposan a rizikókról, és a gyerekeknek végül nem adják be ezeket a vakcinákat. Ilyen ajánlott oltás például a bárányhimlő elleni; e betegség miatt évente több tízezer gyermek dől ágynak az országban. Ez az oltási tendencia mégis leginkább évtizedek múlva érezteti majd a hatását, hiszen a gyermekbetegségek és azok szövődményei befolyásolhatják a későbbi, egészségben eltöltött életéveket is.
Az elmúlt hét-nyolc évben legalább 100 gyermek házikorvosi praxis szűnt meg. 2012-ben még 1527 körzetben volt orvos, idén ez a szám már csak 1498 volt. A fővárosban sokkal kedvezőbb a szülők helyzete, hiszen ott kifejezetten sok a körzeti orvos, még egy 10 százalékos csökkenés sem viselné meg az ellátást. A IV. kerületben például van olyan rendelő, ahol hat orvos dolgozik, és naponta csupán két órát tudnak rendelni, mert jön a váltás. Az ilyen együttműködő csoportpraxisok előnye az lehet, hogy többfelé oszlik a rezsi és az alkalmazottak bére is. Vidéken azonban sokkal nehezebb orvost találni, és a praxisokat eladni is csak nagyon alacsony áron lehet, ha egyáltalán megveszi valaki. Póta György példaként említette Sárvárt, ahol négyen dolgoztak egy rendelőben, közülük egy orvos visszaadta a praxist, egyikük megbetegedett, így maradtak ketten. Ez azonban már akkora terhelést jelentett, hogy egyikük úgy döntött, így nem vállalja a körzetet. Végül egyetlen orvos maradt 3-4 ezer gyermekre.
Arra a kérdésre, hogy a gyermek háziorvosi praxis valójában miért nem elég vonzó a fiatalok számára, a szakmai egyesület elnöke úgy válaszolt: nem egyedül az alacsony jövedelem szerepel az indokok között, hiszen az utóbbi években sokat javult a helyzet. Legalább 25-30 százalékkal növekedett a háziorvosok bevétele, amely jelenleg akár nettó 200–300 ezer forint közötti fizetést is jelenthet. Ami azonban a pénznél is lényegesebb, hogy az idő és az energia nagy része nem orvosi munkával telik, hanem adminisztrációval. Ez pedig tizenegy év tanulás után nem mindenkinek vonzó, sokaknak elmegy a kedve, miután belekóstolnak abba, hogy milyenek a hétköznapok.
Póta György szerint a szülőknek lenne igénye a magánpraxisra is, hiszen aki megteheti, inkább fizet az ellátásért, ha helyben van, és nem kell távoli településre utazni, de egyelőre kevés a gyermek háziorvosi magánrendelő is.
Ez a cikk a Magyar Nemzetben jelent meg
Szerző: Kuslits Szonja
fotó: sxc.hu