Nincs elég férőhely a bölcsődében, a gyesből pedig nem lehet megélni. Társadalmi problémává duzzadt a bölcsődei ellátórendszer hiányossága, vannak azonban már olyan kezdeményezések és lehetőségek, amelyek megoldást jelenthetnek. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mi, és hogyan változott az elmúlt időszakban, és mik a tervek a közeljövőben.
Gyakori családmodell ma Magyarországon, hogy a családban a férfi és a nő is dolgozik. Ennek természetesen főként gazdasági okai vannak, nem tudnak megélni a családok egyetlen keresetből. Szintén anyagi oka van annak is, hogy egyre kevesebb anya dönt úgy, hogy a gyermek 3 éves koráig otthon marad vele. Amikor a gyermek betölti a második életévét, akkor már nem gyedre, hanem gyesre jogosult az édesanya. A gyes összege pedig megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ami 9 éve változatlanul havi 28 500 forint.
A nagy kérdés csak az, hogy kire bízzák a szülők a kétéves gyermeküket? Ahol be tudnak segíteni a nagyszülők, ott viszonylag egyszerűbb a történet, akiknél ez a megoldás viszont nem opció, azoknak marad a bölcsőde lehetősége.
Ezen a területen viszont jelenleg hatalmasak a változások, ami több okra is visszavezethető. Az egyik, hogy jóval kevesebb volt a bölcsődei férőhelyek száma, mint amennyire szükség lett volna. Részben ez lehet az egyik oka, amiért a gyed extra egyáltalán nem hozta meg a kormány hozzáfűzött reményeit: nagyon kevés anyuka megy vissza dolgozni gyermeke kétéves kora előtt.
A másik, hogy kötelezővé tették 2015. szeptemberétől, hogy a hároméves kort betöltő gyerekek óvodába menjenek, emiatt pedig a családi napközik (bölcsőde és óvoda egyben) elvesztették létjogosultságukat, és az idei évvel meg is szüntették ezt az intézményi formát. Helyette viszont kapásból 4 fajta, hagyományos, mini, családi és munkahelyi bölcsődéből választhatnak a szülők, ezeknek egy része viszont fizetős. A Pénzcentrum utánajárt, milyen bölcsődei lehetőségek vannak, és mennyire kell a szülőknek a zsebükbe nyúlniuk.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján 779 családi bölcsőde, 762 hagyományos bölcsőde, 40 mini bölcsőde, 6 munkahelyi bölcsőde és 133 napközbeni gyermekfelügyelet szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
Még mielőtt nagyon előre szaladnánk, vegyük sorra, milyen változások is történtek az elmúlt évben a bölcsődei ellátás területén. Tavaly augusztusban bejelentette a kormány, hogy a bölcsődei férőhelyek számát megemeli 47 ezerről 60 ezerre (2020-ig), tehát 13 ezerrel több kisgyermek részesülhet majd napközbeni ellátásban. Decemberben úgy állt a mérleg, hogy 28 milliárd forintot fordítottak állami bölcsődei férőhely fejlesztésre, ebből 6400 új hely lett, és több mint 4000 férőhely megújult (ezt ugyan nem részletezték, de vélhetően intézményi felújítást jelent). Tehát a beígért 13 ezer új helyből 6400 már megvan, 6600 még várat magára.
A férőhelybővítés viszont nem csak állami bölcsődéket érinti. A hét elején megjelent a munkahelyi bölcsődék létrehozását támogató pályázat, amire március 20-tól lehet jelentkezni. Ennek összesen 4 milliárd forint a kerete, a cégek pedig 8 és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra nyújthatnak be kérelmet (a végső határideje 2019. március 20.). Ezt a pénzt fordíthatják többek között a munkahelyi bölcsőde helyének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére, képzésre, tehát elég sokrétű a felhasználás lehetősége.
Azért is lehetne jó megoldás, és nagy könnyebbség a munkába visszatérő anyáknak a munkahelyi bölcsőde, mert többségében a céghez közel helyezkednek majd el, és vélhetően jobban alkalmazkodik majd a munkavállalók időrendjéhez, munkaidejéhez. Ráadásul a munkáltató a munkahelyi bölcsődei szolgáltatást összekapcsolhatja a juttatási rendszerével is: adómentesen támogathatja a bölcsődei ellátást.
Munkahelyi bölcsődéből viszont az egész országban eddig csak 6 létezik. Az egyiket a kecskeméti Mercedes-Benz gyár hozta létre, és 2015. szeptembere óta működik. Az intézmény bölcsőde és óvoda együtt, 28 bölcsődésnek és 40 óvodásnak az ellátását teszi lehetővé. A komplexumot 500 millióból hozták létre, de csak a felét állta a cég, a másik felét uniós támogatás adta.
Nincs bölcsőde a településen?
Eddig a törvény szerint csak 10 ezer lakosú településeken volt kötelező bölcsődét üzemeltetni, sem az igények, sem a településen élő kisgyermekek száma nem számított. Idén január elsejével azonban változott a törvény: ahol a 3 év alatti gyermekek száma eléri a 40-et, ott kötelező bölcsődét nyitni, csakúgy, mint ahol legalább 5 kisgyermek szülei szeretnék.
Egy intézmény létrehozását persze nem csak az igények befolyásolják, súlyos forintokba is kerül. A munkahelyi bölcsődék mellett a hagyományos, mini, és családi bölcsődék létrehozását is ösztönözni szeretnék. Tavaly decemberben már megjelent egy 8,821 milliárdos keretösszegű pályázat erre a célja, és várhatón még most februárban egy újabb felhívást is közzé tesznek, ennek több, mint 14 milliárd lesz a keretösszege.
Az állami intézmények mellett a családi bölcsődék is nagyobb segítséget kapnak: 30 százalékkal megemelték a támogatásukat. Ezzel is támogatva az intézmények fejlesztési lehetőségeit. A magánbölcsődék havonta 35-80 ezer forintba kerülnek, az ár sok egyéb mellett nagyban függ attól, hogy az ország mely részén helyezkedik el. Főként a 40-50 ezer forintos havidíj a jellemző.
Csak mert állami, nem biztos, hogy ingyenes
Az állami intézményeknek 2012 óta van lehetőségük arra, hogy gondozási díjat kérjenek a szülőktől. Ennek összegét az önkormányzatok állapítják meg, éppen ezért nagyon eltérő lehet, de átlagosan havi 4500 és 10 000 forint között mozog. A felmérések szerint viszont a legtöbb állami bölcsődében ingyenes az ellátás, 2014-ben 42 százalékuk kért gondozási díjat a szülőktől. Tehát lehet a bölcsődei ellátás teljesen ingyenes is.
Ez a cikk a Pénzcentrum internetes portálon jelent meg
fotó: sxc.hu