Az Opening Doors (Kulcs a jövőhöz)[1] kampány – egy pán-európai program 16 európai országból öt nemzetközi partner és civil szervezet bevonásával, mely – tudatosítja, hogy az Európai Unió döntő szerepet játszik abban, hogy előrelépést érhessünk el az európai gyermekellátás intézményesítésének megszüntetése érdekében.

A Kulcs a jövőhöz kampány örömmel üdvözli a jelenlegi ex-ante feltételek 9.1 pontját, mely szerint az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESIF) felhasználása magában foglalja „az intézményi ellátásról a közösségi gondozásra való áttérés intézkedéseit” című kerethatározatban leírtakat[2], különös tekintettel a de-institucionalizációra, az intézmények kiváltásának komplex programjára. Valamint az Európai Partnerség Magatartási Kódexét (ECCP), mely szoros együttműködésre utal az Európai Bizottság és a hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek között. Ez azt jelenti, hogy csak olyan programok kaphatnak pénzügyi támogatást, amelyek megfelelnek azoknak a szakmai, minőségi kritériumoknak, amelyek szerint a gyerekeket családokban, a közösségben kell elhelyezni, nem pedig gyermekotthonokban, akár azok átalakított, felújított változataiban.

Örömmel üdvözöljük továbbá az Európai Bizottság „Gyermekekbe való befektetés: A hátrányos helyzet ördögi körének megszakítása” című ajánlását, mely elismeri a gyermekvédelmi rendszerek reformjának fontosságát, és többek között arra is felszólítja az EU tagállamait, hogy részesítsék előnyben és használják az ESIF-t az intézményi ellátásról a közösségi gondozásra való átalakítás során.

A közelmúltban a Szociális Jogok Európai Pillére újból kiemelte, hogy szükséges a megerősített és célzott támogatás a hátrányos helyzetű – mint például az alternatív, szakellátásban elhelyezett – gyermekek számára.

Az EU vezetése nyomán fontos lépéseket tettünk a gyermekvédelmi rendszerek reformja, valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekek jogainak megfelelőbb védelme érdekében.

A 16 európai országban élő gyermekekkel és családokkal folytatott munka során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a megerősített uniós befektetések létfontosságúak az európai gyermekek intézményi gondozásának megszüntetése érdekében.

Aggódunk, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben csak 12 uniós tagállam részesülhet az Európai Strukturális és Befektetési Alapokból a gyermekvédelmi rendszereik reformja érdekében, annak ellenére, hogy az intézményes elhelyezések gyakorlata Európa szerte problémát jelent.

Az intézményes ellátásról való áttérésről szóló ex-ante feltételek 9.1 pontjának rendelkezéseit ki kell terjeszteni az összes EU-tagállamra, valamint ki kell bővíteni a csatlakozásra váró országokra is.

Biztosítani kellene, hogy az uniós pénzeszközöket a nemzeti de-institutionalizációs, intézmény kiváltási stratégiák és cselekvési tervek támogatására használják fel, amelyek megerősítik a gyermekvédelmi megelőző, helyi támogató ellátásokat, hogy az EU által finanszírozott beavatkozás befejezése után is fenntarthatók maradjanak, így elsősorban a családsegítés, egészségügyi, oktatási és szociális programok segítségével.

Végezetül szeretnénk, ha a független civil társadalomnak és a szolgáltatások felhasználóinak lehetőségük lenne érdemi részt vállalniuk a finanszírozási program teljes ideje alatt a monitorozásban, valamint ha az Ellenőrző Bizottságok átlátható módon működnének.

Egy 124 civil szervezetet tömörítő koalícióként, amely azon dolgozik, hogy az intézményekben élő több százezer gyermek életét javítsa Európa-szerte, három kulcsfontosságú követelésünk van a következő többéves pénzügyi keret előkészítésével összefüggésben:

1. Erősítsék meg és bővítsék ki a jelenlegi intézményes ellátásról közösségi gondozásra való áttérésről szóló ex-ante feltételek 9.1 pontját:

A. Folytatni kell az Európai Strukturális és Befektetési Alapok jelenlegi ex-ante feltételeinek 9.1 pontjának – amelyek említik az "intézményes ellátásról a közösségi gondozásra való áttérés intézkedéseit" – erősítését a következő többéves pénzügyi keret finanszírozási ciklusában, valamint ki kell kiterjeszteni annak alkalmazását mindenkire EU tagállamra.

B. Az uniós források felhasználását ki kell terjeszteni az ex-ante feltételek mellett a csatlakozásra váró országokra is.

C. Olyan eszközöket és mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az ex-ante feltételek alkalmazása nem egy egyszeri gyakorlat a programidőszak kezdetén, hanem a források felhasználása során nyomon követésére és felülvizsgálatára is sor kerül.

2. Mozdítsák elő az EU forrásainak megfelelő elosztását a deinstitucionalizációs reformokhoz:

A. Szigorú és átlátható nyomon követési rendszert kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az Európai Bizottság „Gyermekekbe való befektetés: A hátrányos helyzet ördögi körének megszakítása” című ajánlásával, valamint a Szociális Jogok Európai Pillérével összhangban lévő nemzeti de-institucionalizációs, intézmény kiváltási stratégiák és cselekvési tervek támogatására használják. Rendszeres adatgyűjtésre van szükség annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen hogyan használják fel az államok a forrásokat a családi és közösségi ellátásba való átmenet támogatására.

B. Ösztönözni kell az államokat arra, hogy a nemzeti költségvetés keretein belül, nemzeti eszközök segítségével biztosítsák a gyermekvédelmi rendszer fenntartását, és az új szolgáltatások további működését az EU által finanszírozott beavatkozás befejezése után is.

C. Biztosítani kell, hogy az uniós forrásokat olyan gyermekvédelmi ellátások megerősítésére használják fel, amelyek lehetővé teszik a migráns és a menekült gyermekek számára, hogy ugyanolyan védelmet élvezzenek, mint az összes többi gyermek az országban. A kíséret nélküli vagy szüleiktől elválasztott gyermekek számára különösen fontos a magas minőségű családi és közösségi ellátás biztosítása.

3. Fejlesszék az Európai Partnerségi Magatartási Kódex végrehajtását:

A. Biztosítani kell a civil társadalom és a szolgáltatások felhasználói számára az aktív és érdemi részvételt és bevonást az uniós finanszírozási program végrehajtása, nyomon követése és értékelése során egyaránt.

B. Az Európai Partnerségi Magatartási Kódexet (ECCP), ex-ante feltételként kell bemutatni a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében. A tagállamoknak az ECCP tiszteletben tartásának elmulasztását az EU Alapjogi Chartája, valamint az Európai Strukturális és Befektetési Alapok útmutatásaiban előírt fizetési felfüggesztésekkel kell szankcionálni.

C. Biztosítani kell, hogy az Ellenőrző Bizottságok átláthatóbb és értelmesebb módon működjenek. A civil szervezeteket egyenlő szavazati joggal rendelkező érdekelteknek kell tekinteni, és az Európai Bizottság tanácsadói szerepét világossá kell tenni, valamint szükség esetén ki kell terjeszteni.

[1] http://www.csagyi.hu/projektek/aktualis/kulcs-a-jovohoz-kampany/item/1305-17-uj-jelentes-2017-ben-az-intezmenykivaltas-europai-helyzeterol

[2] http://www.deinstitutionalisationguide.eu/wp-content/uploads/2016/04/Common-European-Guidelines_Hungarian-version.pdf