„Az egyik nagy probléma, hogy a felháborodáson, és a nagyon karakteres véleménynyilvánításon túl, sem az áldozatok nem kapnak segítséget, sem pedig azok a mechanizmusok nem indulnak be, amelyek a következő eseteket megelőzhetővé tennék” – mondta el dr. Herczog Mária.

Marton László bocsánatkérésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy ügyes bocsánatkérés volt, mivel a konkrét eseteket nem ismerte el, hanem bocsánatot kért mindenkitől, mindenért, ha esetleg bárkit, bármikor megbántott volna.

„Magyarországon 2006 óta a büntetőtörvénykönyv része a helyreállító igazságszolgáltatási eljárás, ami azt jelenti, hogy ilyen esetekben az elkövetők, az áldozatok, és azok, akik tanúi egy ilyen helyzetnek, leülhetnek egy körbe, és kibeszélhetik, hogy mi történt, és ilyenkor egy valódi bocsánatkérés zajlik. Sok kutatási, és tapasztalatai evidencia van arra vonatkozóan, hogy ha nem klasszikus mediáció zajlik, azaz nem ültetem le a tettest és az áldozatot, hanem egy nagy kört nyitok, amiben az ő támogatóik is benne vannak, azzal megvédem az áldozatot a reviktimizációtól, mert kimondhatóvá válnak a dolgok, és a fenyegetettség megszűnik. A helyreállító igazságszolgáltatás nagyon fontos kulcsmomentuma, hogy soha nem a személyt, mindig a tettet ítéljük el.”

Éppen ezért úgy gondolja, nem kell és nem is lehet különválasztani egy ember életművét és tettét. Ebben a konkrét esetben is arról van szó, hogy nem a személyt ítéljük el, hanem a cselekedetet, amely viszont elfogadhatatlan.

A műsorban szóba került az áldozatok egyéni felelősségének kérdése is. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy mindez azért merülhet fel, mert sokkal egyszerűbb rányomni a felelősséget valakire, aki éppen áldozatává válik valaminek, ahelyett, hogy egy rendszerszintű megoldást keresnénk a problémára, holott „a bántalmazásnak nyilvánvalóan úgy kell elejét venni, hogy a bántalmazókat próbáljuk megakadályozni a bántalmazásban, nem pedig az áldozatokat hibáztatjuk.”

A teljes beszélgetés elérhető az Atv weboldalán, itt.