A biztoshoz forduló nagykorú, sajátos nevelési igényű gimnáziumi tanuló azt kifogásolta, hogy iskolája, a nyíregyházi Kazinczy Ferenc Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az érettségi vizsga megszervezésekor jogsértő módon járt el vele szemben. A kommunikációs nehézségekkel küzdő panaszos állítása szerint nem kapta meg a neki járó kedvezményeket, az informatika érettségin nem használhatta az általa kiválasztott szoftvert és állítása szerint nem tekinthette meg kijavított írásbeli érettségi dolgozatait.

A biztos vizsgálatát összegző jelentésében rámutatott arra, hogy – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – az érettségin, ha azt a vizsgázó kérelmezi, engedélyezni kell a kedvezményt és a mentességet, így különösen az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. A vizsgázó azonban nem nyújtott be kérelmet, ezért – szigorúan a jogszabályban foglaltakat figyelembe véve – nem volt igazolható, hogy a Gimnázium jogsértően mulasztott volna, amikor nem biztosította a panaszos számára a nem kért kedvezményeket. Az írásbeli érettségi dolgozatok megtekintése kapcsán a biztos utalt arra, hogy a vizsgázó és a Gimnázium egymásnak ellentmondó állításai alapján utólag nem tisztázható, volt-e lehetőség a dolgozatok megtekintésére vagy csak az eredményeket mondták meg neki. A tanuló érettségi vizsgán elért részeredményei, illetve az ezek alapján megállapított érettségi eredmények megegyeznek a kijavított írásbeli dolgozatokra adott pontszámokkal és tükrözik a szóbeli tételek kidolgozásának színvonalát, így visszásság ezen a ponton sem történt – állapította meg az ombudsman.

A panaszos tanuló informatika érettségi vizsgája megszervezésének jogszerűsége kapcsán, az Érettségi Vizsgakövetelményeket meghatározó rendeletre hivatkozva ugyanakkor a biztos elmarasztalta az intézményt. A jelentés szerint a Gimnázium igazgatója nem járt el körültekintően, amikor döntött a tanuló érettségire való jelentkezésének elfogadásáról: elmulasztotta megvizsgálni, hogy a tanuló teljesítette-e a választott érettségi tantárgyak követelményeihez szükséges feltételeket, csatolta-e a szükséges nyilatkozatokat. Az igazgató e mulasztásával sértette a panaszos tisztességes eljáráshoz való jogát, hiszen az érettségi vizsgán nem azt a szoftvert használhatta, amelyet a Gimnázium listájából választott. A biztos hangsúlyozta, hogy a tanuló a jelentkezéskor nem nyújtotta be az érettségire választott szoftverekre vonatkozó nyilatkozatot. Ilyen tartalmú nyilatkozatot viszont csak akkor tudott volna tenni, ha az ahhoz szükséges szoftverlistát a vizsgát szervező iskola időben a rendelkezésére bocsátja, de erre csak az érettségi vizsgát megelőzően került sor.

A biztos jelentésében feltárta, hogy az igazgatói intézkedések nem feleltek meg a fogyatékossággal élő tanulót mind a vizsgára való felkészülés, mind a vizsga során is megillető különleges bánásmód követelményének. Az igazgató már a tanuló iskolai felvételekor felhívta a figyelmet, hogy a szakértői véleményben foglaltakat az érettséginél csak a matematika tantárgy alóli felmentéssel tudja figyelembe venni. Mindezt annak ellenére tette, hogy a szakértői vélemény más tantárgyaknál is javasolta a kedvezményeket, a feladatok megoldásánál többlet idő biztosítását, a szóbeli számonkérés helyett az írásbeli számonkérés preferálását, emellett az igazgató maga is észlelte, hogy tanuló kommunikációs nehézséggel küzd. A Fogyatékossággal élők jogairól szóló Egyezmény által is rögzített, az egyén igényeihez igazodó oktatás elvével ment szembe az az intézkedés, amikor az igazgató helyett, hogy a kötelező tantárgy helyett választott másik informatika tantárgyra készíttette volna fel a tanulót, olyan tartalmú „mentesítő” nyilatkozatot íratott alá vele, amely szerint az Iskola lehetőségének hiányában e vizsgára a tanulónak magának kell felkészülnie. Személyes véleményében az igazgató a legnagyobb hibának azt tartotta, hogy „segítettünk valaki olyanon, aki nem érdemelte meg.” E szubjektív észrevételt a biztos különösen méltatlannak és aggályosnak tartotta.

Az érettségi vizsga eredményének megváltoztatását a biztos utólag nem kezdeményezhette. Ezért a feltárt visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében felkérte a fenntartót, a Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó követelmények érvényre juttatása érdekében a Gimnázium vezetője és nevelőtestülete számára szervezzen továbbképzést, a Gimnázium igazgatójától pedig a jövőbeni jogszerű gyakorlat kialakítását kérte.

A jelentés teljes szövege itt érhető el.

Fotó: www.freeimages.com