„Az anya nő, az apa férfi – ezt akarja rögzíteni Varga Judit igazságügyi miniszter javaslata az Alaptörvény 9. módosításával és a Polgári Törvénykönyv ehhez kapcsolódó passzusainak megváltoztatásával. A módosítást a rendkívüli jogrend 90 napos meghosszabbításáról hozott parlamenti döntéssel szinte egy időben nyújtotta be a tárcavezető. Ha a tervet megszavazza a fideszes többség az egyedülállóknak – és a törvény ide sorolja az egynemű párokat is – nem marad esélyük a szülővé válásra. (…)

Teljesen korszerűtlennek tartja az Alaptörvény módosításával megerősíteni akart keresztény családmodell-megközelítést Molnár László gyermekvédelmi szakember is. A Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület munkatársa, aki évtizedeket töltött el a gyermekvédelem területén azt mondja, eddig is főszabályként házaspárok vihették haza a gyerekeket, de nem zárták ki az egyedülállókat, és minimális eséllyel a másságukat felvállalók is sorra kerülhettek. A napi tapasztalat azonban az, hogy még a házasságban élők is megfontolják ezt a lépést, különösen, ha nem csecsemőről van szó, nem egyszer elköltöznek addigi lakóhelyükről és a környezet várható negatív reagálásának veszélyére a gyermekvédők is többször felhívják a párok figyelmét. Ez azt jelzi, hogy a magyar társadalom nem befogadó, amin oldani kellene és nem ezt erősíteni.

Molnár László kitért arra is, hogy a nagy vitát kiváltó módosítás mellett az utóbbi hónapok örökbefogadással kapcsolatos kormányzati lépései között akad hasznos is. Így jó, hogy 5 évig nyomon kell követni a gyerek sorsát, jó, hogy a vér szerinti anya hat hétig meggondolhatja az örökbeadást a gyermek megszületése után. Helyes az is szerinte, hogy tágították az örökbefogadó szülővé válás korhatárát, hogy a gyermekkel való megismerkedés idején tíz napig a teljes bért kapja a közszolgálatban dolgozó, utána fizetett szabadságra mehet. Érthetetlen ugyanakkor a szakértő szerint az örökbefogadó szülők kötelező felkészítő tanfolyamának júniusi önkéntessé tétele, bár a tapasztalatok azt mutatják, a jelentkezők felelősebben gondolkodnak, mint az állam és változatlanul eljárnak a foglalkozásokra. A mostani Alaptörvény módosítás pedig abban az értelemben teljesen felesleges, hogy nem befolyásolja a gyermekek kötődését. Nekik az a jó, ha biztonságban élhetnek, mindegy, ezt kitől kapják meg – mondta a szakértő.

(…) Teljesen abszurdnak tartja, hogy méltányossági alapon válogassanak a jelentkezők között és nem tartja kizártnak, hogy a lépés névházasságokba kergeti a gyermekre vágyókat. Számításai szerint jelenleg nagyjából 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, 70 százalékuk nevelőszülőknél, a többiek otthonokban, de mindegyik megoldás kisebb biztonságot jelent, mint ha örökbe fogadnák őket, hiszen ott az érzelmi mellé jogi biztonságot is kapnak.

Molnár László állítja, az a gyerek, aki egy 40 fős otthonban, de akár egy 10-12 fős lakásotthonban nő fel, nagyon rossz eséllyel indul az életben. Néhány különösen tehetséges gyerek kivételével a többség egy toleráns iskolában elvégzi a nyolc általánost, a tankötelezettség végén sok lány gyermeket szül, a nagykorúak jobb esetben munkásszállókra kerülnek, de csak nehéz, szakképzettséget nem igénylő munkát tudnak végezni. Sokan elindulnak a bűnözés, az alkohol és a drogok irányába vagy depressziósok lesznek – vázolja a tipikus sorsokat a szakember. Mindez pedig az állam, a politika tudtával történik, ami Molnár László szerint súlyos felelőtlenség.”

A Gulyás Erika által írt két Népszava cikk az alábbi linken teljes terjedelmében elérhető:

https://nepszava.hu/3099052_a-gyereknek-biztonsag-kell-mindegy-ezt-kitol-kapja-meg 

https://nepszava.hu/3100198_neveloszulonek-jok-az-egyedulallok-de-orokbefogadonak-nem 

Fotó: freeimages.com